utcazene Archives - Oldal 3 a 5-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Ingyenzene és „zenebiznisz” – mítoszok és valóság @Utcazene Fesztivál – GTK Színpad

jeszenszkyKinek, mikor és miért fizetünk jogdíjat? Miből élnek a zenészek? Hogyan omlott össze egy üzleti modell, s hogyan születhet egy másik?

Ezekre és számos további kérdésre ad választ Jeszenszky Zsolt a DJ Szövetség – Magyar Lemezlovas Egyesület elnöke  július 13-án a GTK Színpadon 16.45 órától. Az előadást ajánljuk a terület iránt komolyan érdeklődők és magabiztos bloggerek, kommentelők figyelmébe egyaránt.

“A Magyar Lemezlovas Egyesület 2002-ben alakult, hazai lemezlovasok, illetve a lemezlovasok tevékenységét segítő jogi, lemezipari- és médiaszakemberek részvételével. Az Egyesület elsődleges küldetése, hogy mind a lemezlovas társadalom egésze, mind a szakma egyes képviselői külön-külön is megkapják az őket megillető tiszteletet, elismerést, és nem utolsósorban, megérdemelt anyagi ellenszolgáltatást. Cél, hogy sikerüljön véget vetni a szakma utóbbi években tapasztalható erőteljes felhígulásának, és a kontárok, a szakmát tisztességtelenül űzők tevékenységének. Utóbbiak kártékony hatását, következményeit elsősorban maguk a lemezlovasok, de hosszabb távon a közönség, sőt, a vendéglátóhelyek tulajdonosai is viselik, így elemi közös érdek a mind szakmailag, mind erkölcsileg kielégítő állapotok megteremtése.

A szervezet létrehozásának célja, hogy a megfelelő keretek között sikerüljön biztosítani a minél szélesebb körű ismertséget és elismertséget tagjai számára, garanciát vállalni arra, hogy a tagok képzett, jól felkészült művészek, és ezt a munkáltatók, munkaadók számára a megfelelő kommunikációs csatornákon közzé is tenni.” (Forrás: djszovetseg.hu)

Ingyenzene és „zenebiznisz” – mítoszok és valóság @Utcazene Fesztivál – GTK Színpad

jeszenszkyKinek, mikor és miért fizetünk jogdíjat? Miből élnek a zenészek? Hogyan omlott össze egy üzleti modell, s hogyan születhet egy másik?

Ezekre és számos további kérdésre ad választ Jeszenszky Zsolt a DJ Szövetség – Magyar Lemezlovas Egyesület elnöke  július 13-án a GTK Színpadon 16.45 órától. Az előadást ajánljuk a terület iránt komolyan érdeklődők és magabiztos bloggerek, kommentelők figyelmébe egyaránt.

“A Magyar Lemezlovas Egyesület 2002-ben alakult, hazai lemezlovasok, illetve a lemezlovasok tevékenységét segítő jogi, lemezipari- és médiaszakemberek részvételével. Az Egyesület elsődleges küldetése, hogy mind a lemezlovas társadalom egésze, mind a szakma egyes képviselői külön-külön is megkapják az őket megillető tiszteletet, elismerést, és nem utolsósorban, megérdemelt anyagi ellenszolgáltatást. Cél, hogy sikerüljön véget vetni a szakma utóbbi években tapasztalható erőteljes felhígulásának, és a kontárok, a szakmát tisztességtelenül űzők tevékenységének. Utóbbiak kártékony hatását, következményeit elsősorban maguk a lemezlovasok, de hosszabb távon a közönség, sőt, a vendéglátóhelyek tulajdonosai is viselik, így elemi közös érdek a mind szakmailag, mind erkölcsileg kielégítő állapotok megteremtése.

A szervezet létrehozásának célja, hogy a megfelelő keretek között sikerüljön biztosítani a minél szélesebb körű ismertséget és elismertséget tagjai számára, garanciát vállalni arra, hogy a tagok képzett, jól felkészült művészek, és ezt a munkáltatók, munkaadók számára a megfelelő kommunikációs csatornákon közzé is tenni.” (Forrás: djszovetseg.hu)

GTK Színpad az Utcazene Fesztiválon

logoblog másolataA Gazdaságtudományi Kar együttműködése a Veszprémi Utcazene Fesztivállal négy évre tekint vissza. Négy évvel ezelőtt hallgatóink választották meg azt a zenekart – az akkor még kevésbé ismert Irie Maffia-t -, akik a Kar támogatásával és ajánlásával jelent meg a Fesztivál programfüzetében. 2009-ben standdal voltunk kint és játékkal egybekötve utcazenés lufikkal halmoztuk el a várost. Idén, 2011. július 13-16. között a Fortuna-udvarban 16.45-től éjfélig várjuk programokkal – interaktív workshopokkal, előadásokkal és a fesztiválszervezők által biztosított koncertekkel – az érdeklődőket.

Az előadók között idén is a marketing és a média nagyágyúi kapnak helyet és szerepet – lesz szó például a mobilokon keresztül nézhető kiterjesztett valóságról és az alternatív közösségi kampányokról -, de a program kibővítéséül zenei témában is „fejtágítások” várhatók. Így a színpad nyitásául előadást tart a DJ Szövetségtől Jeszenszky Zsolt az állandóan nagy port kavaró zenei jogdíjakról, a zeneletöltésről és a zenei bizniszről. Az Irie Maffia zenekar harsonása, Élő Márton (Dr. Dermot) ezúttal nem csupán muzsikálni fog, hanem az új, world bass zenei műfajokról mesél. Az eatme! zenekar basszusgitárosa, az Élet és Irodalom prózaszerzője, a Kimnowak zenekar egykori tagja napjaink politikai kultúrájának és kultúrpolitikájának útvesztőibe kalauzolja el az érdeklődőket, míg az RTL Klub híradósa, Manhalter Dániel, aki egykori MTV-s tudósításával kirobbantotta a 2005-ös érettségi botrányt a híradók szerepéről beszél, illetve arról, ki lehet manapság híradós műsorvezető, rendező. A színpad egyik legnagyobb „durranása” a Süsü, a sárkány, a Kölyökidő, a Világ legrosszabb gyereke és még számos ifjúsági műsor és film anyukája (rendezője és dramaturgja), Takács Vera lesz.

Az előadások között táncbemutató és tánctanítások várják az érdeklődőket, melyek közül július 16-án megkíséreljük megvalósítani a fesztivál első Flashmob-akcióját a Ri-Sza táncklub vezetésével.

Aki egy kis kalandra vágyik, azt az ún. QR-kódok várják. A régi-új technológiának számító kódok ezúttal az Utcazene Fesztiválon is megjelennek check-point játékba rendeződve. A játékban résztvevők Veszprém utcáit és tereit bejárva számos kedvezményt is kaphatnak a játékba bekapcsolódó vendéglátóipari és kereskedelmi egységekben.

 2010-ben a Gazdaságtudományi Kar Színpadhoz kapcsolódóan az Utcazene Fesztiválon számos web2.0-ás technológia jelent meg, amelyet most 4 új technológiával is kibővítünk: A fentebb már említett QR kód technológián kívül a fesztivál történetében először élő adásban is nézhető lesz a Gazdaságtudományi Kar Színpad történései, eseményei. Az élő adások közvetítését a T-Mobile támogatja.

A GTK Utcazene layer a kiterjesztett valóság témakörébe tartozik. A mobiltelefonokra letölthető alkalmazáson keresztül nézve Veszprémet, az alkalmazás megmutatja, hol tartozkódik éppen az illető és melyik Gazdaságtudományi Karhoz és/vagy Utcazene Fesztiválhoz köthető pont található hozzá a legközelebb és ott éppen milyen program zajlik. A program letöltését a Fortuna-udvarban az ingyenes wifi-elérhetőség is segíti.

 A teljes program megtalálható a Facebook-on, illetve hamarosan a blogon is!

Nyereményjáték a GTK Színpadnál

uzFergeteges négy napot töltöttünk együtt az Utcazene Fesztiválon a GTK Színpadnál!

Köszönjük mindenkinek, aki ellátogatott hozzánk, végighallgatta előadásainkat, táncolt velünk és részt vett nyereményjátékunkban!

Ígéretünkhöz híven megtartottuk a nyereményjáték sorsolását, a szerencsés nyertesek a következők:

  • 1 db SZIGET napijegyet nyert Vadász Diána
  • 10.000 Ft értékű könyv- és CD utalványt nyert Varga András
  • 4 fő részére szóló belépőjegyet nyert a Kalandsziget Tihany kalandparkba Szauer István
  • 1-1 GTK-s táskával lesz gazdagabb Borsai Lívia Márta és Somogyi Veronika
  • 1 bögre nyertese pedig Kalányos Karolin

Gratulálunk!

Nyereményeiteket átvehetitek július 20-tól augusztus 3-ig az alábbi címen: Pannon Egyetem, Veszprém, Egyetem utca 10., A épület 115-ös szoba.

Mindenki, aki részt vett öt előadásunkon, egy GTK-s póló büszke tulajdonosa, amelyet szintén a fenti időben és címen vehet át.

Augusztus 3. után az át nem vett nyereményeket postázzuk.

A GTK Színpadhoz kapcsolódó írásainkat itt találjátok.

A producer és a tükör esete

35040_417377248538_63111543538_4517664_2709431_nA salsa-tanulás után és Hrutka Robiék koncertje előtt a GTK színpad utolsó előadása Vörös Tamásnak jutott, aki jelenleg a TV2 Aktív és Magellán című produkcióinak producere. De volt már RTL-es, Viasatos, több valóságshow-t is készített már. Hogyan tud tükörbe nézni egy producer? Ez szolgált kiinduló kérdésként.

Nagyon könnyen, ugyanis a producernek ez a munkája – mondja Tamás. De vajon mivel foglalkozik egy producer, amikor reggel bemegy dolgozni? Magyarországon ez is speciális kérdés, mert Hajdú Péter kivételével nincs még egy producer, akinek a bevételeket is magának kellene megteremtenie. A magyar producerek többsége alkalmazásban van, a pénz elköltésére és ezzel arányban a tartalomra, annak minőségére figyel.

Tamás a bulvártól indul, emlegeti is annak magyar apukáját, Pulitzert. Már több mint száz éve létezik a bulvárlapok piaca, és él vígan, így jöhettek létre a televízió megjelenésével a rendszerváltás után a tévés tabloidok is, és tartják népszerűségüket ma is. Erre példa, hogy Jimmy a halála után 30 hétig szerepelt a címlapokon. Érdekes, hogy Hajdú Péter is megosztja a nézőket, mégis nagy a nézettsége. Ezért lehettek sikeresek a botránnyal teli valóságshow-k is, amelyekben nem direkt megrendezett jelenetek vannak, hanem olyan emberek, akik természetesen hozzák ezeket az egyébként sztereotip viselkedésmintákat.

Sokan hitték, hogy a valóságshow kiugrási lehetőség az ismeretlen emberek számára, ez azonban sem itthon, sem a világban nem jellemző. Magyarországon kizárólag Majka tudta hosszabb távon is kamatoztatni hirtelen jött ismertségét, Tamás őstehetségnek tartja.

Mintegy 90 magyar nyelvű csatorna létezik, mégis Győzikét 1,5 millióan nézik hétfő estéről, hétfő estére – magyarázza Tamás. Győzikéék szintén megosztják a nézőket, de nézik, és ez a kulcsszó. Ma már forgatókönyv készül a családnak, amiben egyszerűen saját magukat játszák el a tagok.

A televíziós trendeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, most a főzős műsorok és a talent show-k népszerűek, de míg utóbbiak a civileknek is teret adnak a megjelenéshez, előbbiek már csak celebekkel, sztárokkal működőképesek. A sok hasonló műsor pedig azért van, mert a legtöbb adó nagy forgalmazó cégektől vásárol, ősszel is nagy verseny várható a már bejáratott Megasztár és a vadonatúj X-Faktor között.

Heartbeats

38495_417375098538_63111543538_4517554_4985915_nHrutka Robi magával ragadó előadásával alapozta meg a záró nap hangulatát a 2010-es Utcazene Fesztiválon a Gazdaságtudományi Kar színpadnál. Robi arról mesélt, hogyan lesz egy kisfiúból – aki már négy évesen hangszeren játszik, és akit súlyos fülbetegsége után az orvos azzal indít útjára, hogy „legfeljebb zenész nem lesz” – filmek és reklámok zeneköltője.

A melegség, a kedvesség, az adni akarás árad belőle, amikor beszél, imádja, amit csinál. Szerinte a zene persze hangok rezdülése is, de leginkább virtuális festészet, amiben mindent lehet. A filmipar mégis alkalmazkodásra intette őt. Mert a filmekhez a zene és a hangok általában 33%-ot tesznek hozzá. Olykor ez felszökik többre is, vagy éppen kevesebb lesz, de adott filmhez olyan zenét kell írni, amit „nem dob le magáról”, mert a film akár egy nő, amire ráadhatunk bundát is, magas sarkúval vagy egy len inget, vászonnadrággal, valamelyiket nem fogja tudni természetesen hordani.

Aztán folytattuk az elején, zenei kísérletekkel. Kiderült, hogy a virágok szeretik Mozartot, de a trash metalért nem rajongnak, megérzik a hangok rezgésének harmóniáját. Valamint megtudtuk, hogy az első pengetős hangszer a vadászíj volt. De egyik zene sem jobb a másiknál, csupán más, némelyik a lazulásra jó, hogy levezessen valamit, némelyik pedig arra, hogy utána azt kelljen levezetni.

Művészünk egyik kedvenc félpercese a nagysikerű Sony Bravia reklám, amelyben San Fransisco utcáin több ezer pattogós labdát engedtek el, és José Gonzalez újraénekel és gitároz alá egy elfeledett dalt, Heartbeats címmel. Itt a zene sokkal több pluszt ad a képhez. De ott van Roman Polanski Zongoristája, amihez szívesen írt volna zenét Robi, de a rendező a csendet választotta, hogy az meséljen a történetről, a filmben egyetlen szerzett zene található.

Hrutka Róbert egyébként egy punk zenekarban kezdett, és aztán egyre több ismerőse lett, akik mind profi zenével és zenéléssel foglalkoztak, egy óvatlan pillanatban pedig ő is bekerült a reklámzenék világába. Ezenkívül kisfilmekhez, mozikhoz, televíziós csatornák komplett új arculatához ír zenét. Reklámokat mutat a babzsákon üldögélőknek, nem is gondoltuk, hogy Robinak ennyi mindenhez köze van, és azt sem, hogy ennyi érték lehet a reklámszünetben is. Ki ne emlékezne a Jamie Winchesterrel közös Pannon reklámokra, vagy ott volt a Vivendi Telecom, a Coca cola karácsonyi reklámjai, amelyhez 13 országban készítette el az adott nyelvű zenét, de vicces reklámokat is elvállal, ebből is láthattunk néhányat.

Miközben egy készülő film egyik jelentét nézzük zenei aláfestés nélkül, még elmondja, hogy kevés olyan ember van, aki valóban el tudná mondani a zenéről, hogy mit érez közben, vagy, hogy milyen zene is készüljön egy-egy film alá. Hogy a zenéről való beszéd képessége még kevesebbekben van meg, pedig jól jönne ez ebben a szakmában.

„Búcsúzóul pedig csak annyit – mondja mosolyogva -, hogy az álmaitokat soha ne adjátok fel, csak induljatok el az úton”. És Hrutka Robi valóban az az ember, akinek ezt bátran elhihetjük, mert ő pontosan olyan, amilyennek négy-öt évesen látta magát, amikor egy kicsit a jövőbe nézett.

Britney, Miley és a siker titka

alanValószínűleg nem a –ey végű név lehet az oka a lányok ismertségének, ezt azonban nem állíthatjuk biztosan, feljegyzéseket erről még nem ismerünk. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának Turizmus tanszékéről Alan Clarke tartott előadást Music, Money and Movement címmel. Angol nyelven mesélt, sokan hallgatták július 16-án a Fortuna udvarban. Azok, akik nem beszélnek angolul szintén jól érezték magukat, mert Alan sok-sok klippel, zenével prezentálta előadását.

Fiatalságának egyik ikonját a Hotel Californiát számtalan feldolgozásban hallhattuk, de ilyen volt az 1946-os Disney filmhez készült Zip a Dee Doo Dah című öröksláger is, amelyet legutóbb Miley Cyrus énekelt fel újra. Ezek arra mutatnak, hogy ami egyszer sikeres volt, azt hogyan lehet újra és újra fel- vagy átdolgozni. Kevesebb ráfordítás, még több haszon.

Ahogy egy reklámot egy kisgyerekkel vagy egy kisállattal el lehet adni, úgy a filmek, és a zenei feldolgozások is kétféle irányt vehetnek, ez a szex és az erőszak. Arnold Schwarzenegger is képes Beethovenre felfegyverkezni, de Britney Spears is bármikor ledobja az öltönyt, miközben a Rolling Stones régi dallamait, az I can’t get no satisfaction-t énekli alig felismerhetően.

Ugyanilyen okokból hallhatunk reggae-sített Muppet Show dalokat, vagy skótdudával átitatott No woman, no cry számokat.

Akinek pedig még nem volt meg a napi mozgás adja, annak Alan és a gyermekei – levezetésképpen – megtanították a Hokey Cokey ülős verzióját is: in, out, in, out, shake it all about.

A reklám kámaszútrája

Torday Gábor pénteken délután (képgaléria itt) a korán érkezők figyelmét egy kis mi a közös a reklámban és a szexben párhuzammal indította, amelytől rögtön megélénkült mindenki a hatalmas hőségben.

A TBWA Budapest Reklámügynökség kreatív igazgatója szerint ma divatos a reklámkerülés, mégis vannak olyan reklámok, amelyek egyszerűen magukkal ragadnak, vagy utáljuk őket, vagy állandóan azokról beszélünk. Gábor elmondta, hogy a testi szerelemben és a reklámokban ugyanannyira közös vonás növekvő százalékkal a kezdeményezőkészség, a szorgalom, a kreativitás és a szenvedély; hiszen kötelességtudatból egyiket sem lehet csinálni.

torday

Elsőként fontos, hogy Légy érzéki! Mert sokszor a reklámok azért nem hatékonyak, mert nincsenek igazán tökéletesre fejlesztve. Példa: az emberek három nap alatt felfaltak egy egész reklámkampányt, amikor egy csokimárka húsvétkor hatalmas, ehető csokitáblákat helyezett el a forgalmasabb helyeken.

Következő alapszabály, hogy Szerezz meglepetést! Ki ne örülne, amikor a partnerétől valami kis újdonságot kap? Erre alapoz Gábor is, amikor építgeti a Káma szútra és a reklámok közös alapjait. Példa: Egy jótékonysági koncertre, amely az afrikai gyerekek ivóvíz-megsegítéséről szólt, úgy harangoztak be, hogy egy afrikai gyerek minden híradóba, beszélgetős műsorba beszaladt és megitta a riporterek előtti pohár vizet, több-kevesebb meglepetést okozva ezzel a műsorvezetőknek és a tévénézőknek.

A Swinger szabály: Oszd meg és uralkodj! Ez talán a reklámokban még jobban működik, mint a szerelemben, hiszen, ami tetszik nekünk, azt azonnal továbbítani akarjuk és fogjuk is az ismerőseinknek. Példa: a Redbull ládaderbijei, repülős-vízbeesős mutatványai, ahol több százan teszik kockára az életüket, hogy aztán ezt megmutathassák a barátaiknak, ők az ő barátaiknak és így tovább.

Állj készen a nap minden percében! – mondja Gábor, és az előadáson ücsörgők nagyban helyeselnek is, ez egy fontos dolog. Így van ez a reklámiparban is. Példa: Michael Phelps megígérte, hogy 8 olimpiai arannyal rekorder lesz, és amikor az utolsót is megszerezte, akkor már ment a reklám, amelyben gratuláltak neki? Hogy lehet ez? Hát persze, hogy az összes eshetőségről készítettetek egy rövidfilmet a szponzorok.

Koncentrálj az érzékeny pontokra! felkiáltással sem vitatkozik a közönség, Gábor azt mondja, nagy az emlékezeti értéke annak, amikor valakiből célzottan hatást tudsz kiváltani, nemcsak kiplakátozod a várost. Példa: San Paulo-ban a nagy légszennyezettség miatt az autómentes napok soha nem is voltak autómentesek. Az alagutakban pedig koromként rakódik a falra a kátrány. Egyszer aztán plakátok helyett a sötét falakra kapart feliratok látszódtak: Menj inkább metróval!

Mindig nagy kérdés, hogy Beszállhat-e a barátnőm is? Ez ízlés dolga, a reklámoknál azonban mindig mindenki beszállhat. Példa: Trafalgar Square, London, hatalmas karaoke, T-mobil.

Gábor utolsó intelme, amit a Káma Szútrából kölcsönzött számunkra, hogy Kerüljünk intim közelségbe. Mert meg kell találni az emberek saját hangját, a hozzájuk vezető utat. Példa: amikor az AIDS ellen kampányolók végre nem forgattak le újabb reklámokat az AIDSben szenvedőkről, hanem animáltak egy vicces kisfilmet, ahol egy nőt és egy férfit, csupán a nemi szervük jelzett.

Mit kell még megnéznie a magyar tévénézőnek?

Névtelen1 másolataSzalay Ádám a TV2 Naplójából ellátogatott a fesztiválra (képgaléria itt), ő volt az első, aki végigállta az előadást, kapott ingyen ölelést, találkozott ismerősökkel, magázódott és vitába szállt egy idős bácsival, aki szerint már Karinthy is tudott valamit, amikor irónia tárgyává tette a hírek közvetítőit.

Izgalmas koraestének néztünk elébe, hiszen a kereskedelmi televíziózás egy olyan világ, amibe az ember nehezen lát bele, de nagyon vágyik arra, hogy megismerje. Hiszen nap, mint nap milliók nézik a kereskedelmi csatornák tömegét. Szalay Ádám szerint a kulcs az érzelemre hatás, hogy nem száraz és nem kész tények vannak előttünk, hanem lehetőséget kapunk, hogy beleéljük magunkat: az árvízkárosultak szemével lássuk, milyen napokig gumicsizmában élni és tudni, hogy bármelyik pillanatban elveszthetjük minden ingóságunk, de még az ingatlanunkat is.

Ehhez képest a tévéműsorok, ahogy a Napló is, csupán számok az idősávokban. Amennyiben a Napló nézettsége 25% alatt van, a csatorna döntéshozói beleszólnak a készítésbe, ha 20% alá csökken, akkor pedig egyszerűen csak megszűntetik. A nézettség egyfajta súlyozott nézettség, amely azt jelenti, hogy az éppen tévét néző emberek millióinak bizonyos százalékát kell megkaparintania egy adott műsornak. Sokszor a siker vagy a bukás egy programigazgató egyetlen döntésén múlhat, amikor megvásárol egy Dr. House-t vagy belebukik a Hősökbe, Ádám elmesélte, akárhová tették a máshol nagysikerű sorozatot, Magyarországon az emberek nem voltak rá fogékonyak.

Hogyan szerkesztődik meg egy hírműsor? Először meg kell határozni, hogy kiknek készítjük, ez nem nehéz, ugyanis minden tévéműsor (leszámítva a gyerekadók gyermekműsorait) a 18 és 49 év közöttieknek szól. Kell egy perspektívát is választani az adott témához, ez a Naplóban általában a főhős, akivel az eset megesett. Ezenkívül fontosak a képek, a hangok és a szavak, de egy riportalany maximum 15 másodpercben beszél majd a kész anyagban. Vannak atmobreakek, a stand up, amikor a riporter azt mondja „Szalay Ádám riportját látták a TV2 Naplójában Veszprémből, az Utcazene Fesztiválról”.

Fontos minden anyagnak egyéniséget alkotni, kell találni egy fogást a valóságon! A legfontosabb mégis egy riportban maga a beharangozó, amely nem durrantja el a lényeget, hanem a lényeg előtti pillanatokat adja át a nézőnek, felcsigázva érdeklődését a téma iránt, és csak a műsor végén derül majd ki, hogy mi is történt valójában. Fontos még a szerkesztési mód, amely lehet keretes, mozaikos, lineáris, vagy keresztes, vagy bármi olyan, ami megfogja az embereket.

A TV2 Naplója még mindig népszerű, mert ma a nagy emberi drámák és a bulvár korát éljük, Szalay Ádámnak meggyőződése, hogy lassan leérkezünk a medence aljára, amit majd gyaníthatóan egy elrugaszkodás és egy szebb jövő követ majd, nemcsak a tévézésben.

Gerillatámadás a GTK színpadán

34846_416573868538_63111543538_4499400_6486097_nA ReVision két fiatal és rendkívül vidám munkatársa nyitotta meg a második utcazenei napot (képgaléria itt), így már megszokott környezetben a babzsákokon és a délutáni hőség tikkadtságával együtt próbáltunk odafigyelni arra, hogy mi is tűnik ki igazán a reklámzajból?

Az internet és a mobiltelefónia világában az emberek dimenziója is megváltozott, több kommunikációra van szükség, nemcsak egyoldalú reklámozásra. A gerillamarketing az, amikor csinálsz valami olyat, amiről az emberek beszélnek. Előadóink szerint az internet egy középkori piachoz hasonló fórum, ahol bárki megtudhat bárkitől bármit, sőt!

Így tehát a gerillamarketing felé vettük az irányt, kiderült, hogy ez sem olyan spontán, mint ahogy azt mi – laikusok hisszük. Van pletykamarketing, amely a szociális hálóra alapul, egyszerűen csak el kell ejteni egy információt a fodrásznál, és már meg is spóroltunk egy rakás egyéb reklámra költhető pénzt. A vírusmarketing ma a legnépszerűbb a gerillán belül, ez a szóbeszéd internetes verziója. Ezt a véleményvezérekre kell kiélezni, ha őket megnyerjük, akkor a reklám önjáróvá válik. Az astroturf alkalmazás, magyarul csak annyit jelent, hogy műfüvesítés, de ha igazán belegondolunk, akkor megláthatjuk az áruházak polcai mellett az álfogyasztói csoportokat, vagy a neten a fizetett klikkelőket. Az ambient média a gerillák utolsó nagyobb dobása, ez a nem szokványos felületek alkalmazását teszi ki.

Rengeteg idő lévén beszélgettünk még egy kicsit a social média és a tiniszex párhuzamairól, nameg arról, hogy ez sem egy újfajta spanyol viasz, de aki jól használja annak mindenképpen az előnyére válhat.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.