“A Turizmus Intézeti Tanszéknek és a Gazdaságtudományi Karnak köszönhetően a Turizmus – vendéglátás szakos hallgatók ismét szakmai kiránduláson vehettek rész.
Az érdeklődő diákok a Turizmus Intézeti Tanszék oktatójának, Priszinger Krisztinának a szervezésében szakmai kiránduláson vehettek részt 2014. december 1-én. A kirándulás egy egész napot vett igénybe, hiszen reggel 8 órától délután 5 óráig tartott, célja pedig az egészségturizmus gyakorlati példákon keresztül történő mélyebb megismerése mellett, a Balaton turisztikai régió két jelentős gyógyhelyének, Tapolcának és Hévíznek a meglátogatása, valamint a településeken működő, a gyógyturisztikai kínálatot meghatározó szolgáltatók tevékenységének részletes megismerése volt.
A korán keléstől és a hűvös, esős időjárástól sem visszariadó lelkes csapat tagjai elsőként a tapolcai Hunguest Hotel Pelion gyógyászati részlegét és a hozzá kapcsolódó gyógybarlangot tekintették meg, valamint megismerkedtek a szálloda által nyújtott gyógyászati és egyéb szolgáltatásokkal is.
A következő állomás a hévízi Szent András Reumakórház és a hozzá tartozó Tófürdő volt, ahol a hallgatók a magas színvonalú bemutatásnak köszönhetően részletesen megismerkedhettek a különböző speciális hévízi gyógykezelésekkel, gyógyvízzel, gyógyiszappal, azok jótékony hatásával, valamint a kórház jelenlegi helyzetével és jövőbeni potenciális lehetőségeivel.
A kirándulás utolsó állomása Hévíz 5 csillagos szállodája, a Lotus Therme volt, ahol a diákok tapasztalatot szerezhettek egy 5 csillagos gyógyszállodával kapcsolatban, valamint lehetőségük nyílt a kórházban korábban már részletesen megismert gyógyászati kezelések minőségi és árszínvonalbeli összehasonlítására.
A szakmai fejlődés szempontjából a kirándulás páratlan lehetőség volt az érdeklődők számára, hiszen a nap folyamán lehetőséget kaptak a régió meghatározó, azonban különböző természeti adottságokra épülő gyógyhelyeinek és két különböző kategóriájú gyógyszállodájának közvetlen összehasonlítására.”
A beszámolót Strack Flórián, Turizmus-vendéglátás szakos hallgató készítette.
“Idegenvezetés módszertana tárgy keretein belül elmehettünk egy több települést érintő kirándulásra, ahol a kurzusra járó hallgatók tartották a helyszínek ismertetését a többieknek. Szerencsére nagyon kellemes időt fogtunk ki, és lelkesen indultunk reggel az egyetem elől az első helyszínre, Nagyvázsonyba. Kicsit korán érkeztünk, de így pont volt idő arra, hogy két csoporttársunk megossza velünk a várról tudni érdemes információkat. Mivel ők voltak az elsők, nagyon izgultak, de egy helyi cica mókás színre lépése miatt mindenkinek jó kedve lett, s ez valamelyest oldotta az előadók feszültségét. Nyitás után megrohamoztuk a vár minden zegét- zugát, mindenki mehetett felfedezni a történelem maradványait. A vár tornyában egy kiállítást néztük meg, és nagy élmény volt sétálni a vár udvarában korhű zenei aláfestés mellett.
Miután jól belakmároztunk, a Tavas-barlang felé vettük az irányt. Nagy izgalommal vártuk, hogy bejussunk, és csónakokba ülhessünk. Itt is volt egy tájékoztató előadás, melyet a barlang egyik dolgozója még ki is egészített egy ismertetéssel tovább fokozva az izgalmunkat. Csillogó szemekkel indultunk a csónakok felé, majd szépen lassan mindenki megtalálta az útitársait, s elkezdődhetett a közel 300 méteres barlangtúra. Amit többen is megjegyeztek, az a víz tisztasága volt. Ilyet csak a mesékben látni. Miközben a szűk alagútszakaszokon próbáltunk átvergődni anélkül, hogy túl közelről is megismerkedjünk a páratlan tisztaságú vízzel, sorra készültek a barlang-selfie-k. Annak rendje és módja szerint a hazaúton már vissza is köszöntek ismerőseim Facebook faláról a pár órája készült képek. Legalább pártoljuk a hazai turizmust, ha már ilyen szakon tanulunk.
Kisétáltunk a kikötőbe, ahonnan elég jó kilátás tárult mind a hegységre, mind a Balatonra. Most következett az én előadásom. Zöldfülű voltam én is, gyanítom, picit látszott is, hogy izgulok. A busztól lassan szállingóztak az emberek, addig próbáltam viccekkel oldani a lámpalázam és egy kicsit fel is kelteni a már korábban érkezettek figyelmét. Már a nap vége felé fogyatkozott az energia, lankadt a figyelem is. Az előadásom egészen pontosan Badacsonytomaj településről szólt, főleg a közigazgatásáról, hagyományairól, ünnepeiről, látványosságairól. Ezután már csak a pincelátogatás maradt hátra. Kiderült, hogy busszal lehetetlenség megközelíteni a helyet, így gyalogszerrel vágtunk neki az emelkedőnek reménykedve, hogy nem kell sokat sétálni. Rövid idő után megérkeztünk a Lénárt pincészet elé, ahol kedves fogadtatásban volt részünk. A tulajdonos részletekbe menően ismertette a helyi borokat, majd mesélt saját szőlőültetvényeiről, szőlőfajtáiról, és borairól. Miután elénk tárta a borkínálatot, mindenki kedvére válogathatott a borok közül. A társaság nagy része kitelepedett a teraszra, ahol káprázatos kilátás mellett tesztelhette a jobbnál jobb borokat. Őszintén mondhatom, hogy nagyon jó hangulatban telt az ott töltött idő, nevetésből nem volt hiány. Fájó szívvel, de búcsút kellett vennünk Badacsonytól is, és haza indultunk.
Lassan elmúlnak azok az idők, amikor még a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is értetlenül vették tudomásul, hogy olyan tantárgyat kell hallgatniuk, ami a rajzfilmkészítésről szól. Az animáció fogalmat ugyanis mindenki csak ezzel tudta azonosítani. Manapság azonban egyre több hazai szállodában megtalálható az animátor, aki animációs programokat szervez a szálloda vendégeinek – főleg a gyerekeknek – így a kifejezés ezen jelentése is egyre ismertebb.
