kutatás Archives - Oldal 3 a 8-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Felhívás ERC Starting és Consolidator Grant workshopra történő jelentkezésre

A visegrádi országok tudományos akadémiái éves találkozójának egyik kísérő rendezvényeként a Magyar Tudományos Akadémia az Academia Europaea Budapest Tudásközponttal és a társakadémiákkal együttműködésben, 2021. november 24-én az Európai Kutatási Tanács (European Research Council – ERC) Starting és Consolidator Grant felhívásaira készítendő pályázatok benyújtását segítő workshopot szervez.

Az MTA Székházában tartandó, jelenléti formában tervezett, egynapos angol nyelvű workshop célja az, hogy olyan fiatal kutatóknak nyújtson gyakorlati segítséget a Starting, illetve Consolidator Grant pályázatuk benyújtásához, akik

– 2022-ben jogosultak ERC StG vagy CoG pályázat benyújtására
– és a pályázat keretében benyújtandó kutatási tervük kidolgozottsága olyan szintű, hogy a workshop keretében felkért szakértő értékelők érdemben tudjanak szakmai javaslatokkal hozzájárulni a továbbfejlesztéséhez.

A workshop a pályázat kidolgozásának gyakorlati kérdéseit helyezi a középpontba. A pályázókat, a nemzeti kapcsolattarók általános tapasztalatainak megosztását követően, korábbi ERC-értékelők (paneltagok), illetve ERC-pályázatok nyertesi segítik a felkészülésben.

A személyes tanácsadásra épülő workshopra minden akadémia saját kiválasztási eljárásban jelöli ki azt a 3-3 fiatal kutatót, aki végül részt vesz a workshopon. Ez a 6 akadémia (V4 + szlovén és osztrák akadémiák) esetében összesen 18 résztvevőt jelent. A 18 résztvevő a kutatási területének megfelelően a 3 nagy tudományterület valamelyikét képviselő csoportba kerül. Az így kialakított kisebb létszámú csoportok teszik lehetővé a személyre szabott, érdemi tanácsadást.

A Magyar Tudományos Akadémia a magyar egyetemeken és az ELKH kutatóhelyeken működő pályázati irodákon keresztül közvetlenül fordul felhívásával azokhoz a kutatókhoz, akik ERC-pályázóként részt kívánnak venni a workshopon.

Amennyiben Ön teljesíti az ERC Starting Grant, illetve a Consolidator Grant pályázati felhívásában foglalt feltételeket, továbbá e két pályázattípus közül valamelyikre 2022-ben kíván pályázatot benyújtani és szívesen fogadná a pályázata tökéletesítéséhez a szakértők  által nyújtott, személyre szabott tanácsadást, jelentkezzen a workshopon való részvételre.

A Starting Grant 2022. évi felhívására azok a kutatók jelentkezhetnek, akik PhD-jukat legkorábban 2015. január 1-én, és legkésőbb 2019. december 31-én szerezték meg; a Consolidator Grant 2022. évi felhívása esetében pedig a PhD megszerzésének legkorábbi dátuma 2010. január 1-je, legkésőbbi dátuma 2014. december 31-e lehet. (Ezek az időszakok a pályázati kiírás szerint a kutatói karriert megszakító események, illetve gyermekvállalás miatt meghosszabbíthatók.)

Jelentkezni 2021. október 6-ig a következő dokumentumoknak az erc@titkarsag.mta.hu email címre történő beküldésével lehet:

– a jelentkező angol nyelvű szakmai önéletrajza, (a jelentkezők a szakmai önéletrajzukhoz az ERC B1 sablonját használják);
– a jelentkező beadni tervezett ERC-pályázata kutatási tervének legalább 1 oldalas angol nyelvű összefoglalása (absztraktja), vagy – ha már rendelkezésre áll – az ERC által megadott „B1 sablon” felhasználásával elkészített, 5 oldalas „Extended Synopsis” tervezete.

Az ERC 2021. évi ERC Starting Grant pályázatának B1 sablonja itt található >>>

A beérkező jelentkezések alapján az MTA választja ki a workshop 3 magyar résztvevőjét, és erről a döntésről 2021. október 11-ig értesíti a jelentkezőket. További felvilágosítás az erc@titkarsag.mta.hu címen kérhető.

A jelentkezők számára garantálják, hogy a jelentkezésük, illetve adott esetben a workshop során rendelkezésünkre bocsátott adataik és  okumentumaik nem kerülnek nyilvánosságra, azokat bizalmasan kezelik, és kizárólag a workshop megtartásában részt vevő szakértők számára teszik elérhetővé.

Koronavírus – Válság, kihívások és HR válaszok

Jelentős kutatói összefogás keretében, a pandémia harmadik hullámának vizsgálatával folytatódik a koronavírus válság okozta HR kihívások és HR válaszok vizsgálata, amelyben a Pannon Egyetem kutatói is részt vesznek. A kutatás kezdeményezői a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Magyar Hadtudományi Társaság. Jelen kutatás során a résztvevők a pandémia harmadik hullámának vizsgálatát kezdik meg. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát Pató Gáborné Szűcs Beáta egyetemi docens asszony vezetésével, Bencsik Andrea professzor asszony, és Herczeg Márk Ph.D hallgató képviseli a kutatásban.

A kutatásban  összesen tizenhárom magyarországi és egy határon túli egyetem  (a Budapesti Metropolitan Egyetem – METU, a Budapesti Gazdasági Egyetem – BGE, a Debreceni Egyetem – DE, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem – ELTE, a Széchenyi István Egyetem – SZE, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – MATE, a Miskolci Egyetem – ME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – NKE, a Nyíregyházi Egyetem – NYE, a Pécsi Tudományegyetem – PTE,  a Soproni Egyetem – SE, a Szegedi Tudományegyetem – SZTE, a Pannon Egyetem – PE, és a Selye János Egyetem – UJS) kutatóinak összefogásával létrejött kutatócsoport a  korábban elvégzett két KoronaHR vizsgálata után a mostani harmadik hullámhoz kapcsolódó vizsgálatában  arra keresi a választ, hogy:

„a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlatában,
valamint milyen kilábalási lehetőségek adódnak ezen a területen”.

A kutatást szakmailag támogatják: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), a Frissdiplomás Kft., a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iparkamara, a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Miskolci Szakképzési Centrum, a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK), a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a „Leader’s Habits Kutatói Hálózat – Humanmanagement – Human Value” nemzetközi kutatócsoport.

A felmérésben való részvétel önkéntes és díjmentes, az adatokat bizalmasan kezeljük, melyet a mellékelt Titoktartási nyilatkozatunkkal is megerősítünk. A kutatást terveink szerint elvégezzük más V4 országban is.

A kérdőív 14 fő kérdéscsoportból áll. Kitöltése kb. 10-15 percet vesz igénybe. Az elektronikus kérdőívünk egyszerű és tényszerű válaszokat és véleményeket váró kérdéseket tartalmaz. Ahol egyszerre több válasz is adható, külön jelezzük. A kérdések felett, illetve alatt található “Következő“, vagy “Előző” feliratra kattintva navigálhat, a lapok között. A kérdőív indításakor az Ön számítógépén el fog indulni az internetböngésző program, így szükséges, hogy internetkapcsolata aktív legyen. Amennyiben megjelenik egy belépési adatokat kérő ablak, ez a böngésző lassú indulása miatt történhet. Ebben az esetben ne zárja be a böngészőprogramot, hanem indítsa újra a kérdőívet. Az indításhoz kattintson ide, majd az oldal alján lévő Következő gombra.

Ha Ön nem kedveli, vagy nem él az elektronikus kitöltés lehetőségével, kérjük, töltse le PDF formátumban a kérdőívet és válaszolja meg azt hagyományos módon és küldje el azt a megadott címre.

A kitöltési határidő 2021. április 20. A felmérésben résztvevők a felmérés lezárta után e-mailben visszajelzést kapnak a felmérés eredményéről. Tekintettel arra, hogy az eredmények Önök számára éppoly fontossak, mint számunkra, kérjük a rövid határidők betartását.

Az eredményekről és a kutatás további részleteiről a Pannon Egyetem egyetemi docensénél Pató Gáborné Szűcs Beáta tanárnőnél lehet érdeklődni a szucs.beata@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen.

GiLE4Youth International Conference (2021)

The GiLE Journal of Skills Development (GJSD)published by the GiLE Foundation is proud to present the GiLE4Youth International Conference, which will be held on the 29th April, 2021. The conference will bring together students and young researchers, as well as offer a unique networking opportunity for teachers, trainers and academics. The GiLE Foundation advocates for the development of specific key competencies among the youth and a greater level of solidarity, collaboration and synergy in youth-focussed initiatives. The conference topics highlight the role of developing character building, digital competencies and communication skills in order to boost youth employability.

Call For Abstracts available here >>>

GiLE4Youth website available here >>>

(Picture: gile-edu.org)

Fulbright ösztöndíjak az Egyesült Államokba 2022-2023

Fulbright Posztgraduális Hallgatói Ösztöndíjak

Továbbtanulási / kutatási lehetőség a 2022-2023-as tanévben bármely tudományterületen vagy művészeti ágban. Alapfeltétel a pályázott témában legkésőbb 2021. július 31-ig szerzett legalább BA/BSc szintű diploma. A pályázók az Egyesült Államok bármelyik egyetemét választhatják.

Humphrey Ösztöndíj

A Humphrey ösztöndíj fokozatot nem adó (nondegree), részben posztgraduális szintű egyetemi program, részben szakmai továbbképzés (szakmai gyakorlat, részvétel konferencián, intézménylátogatás, konzultáció) a program által felkínált egyetemen. Az ösztöndíjak időtartama egy tanév, amely kiegészíthető 6 hónapnál nem hosszabb gyakorlati munkával.

AJÁNLOTT:
A közszolgálat iránt elhivatott fiatal ill. mid-career szakemberek számára.

Pályázat beadási határidő: 2021. május 17.

Fulbright Oktatói ösztöndíjak

Pályázni bármely tudományterületen vagy művészeti ágban lehet. Az ösztöndíjak időtartama egy vagy maximum két egyetemi félév, a fogadó egyetem anyagi hozzájárulásától függően. Az amerikai egyetem által felajánlott költségmegosztást a Fulbright Program támogatja. Az ösztöndíjas időszak leghamarabb 2022 augusztusában kezdhető meg, és legkésőbb 2023 augusztusában fejezhető be.

Pályázat beadási határidő: 2021. október 15.

Fulbright Kutatói ösztöndíjak

Pályázni bármely tudományterületen vagy művészeti ágban lehet. Amerikai partnerekkel folytatandó közös kutatás előnyt élvez. Az ösztöndíj időtartama tipikusan három – öt hónap. Az amerikai egyetem által felajánlott költségmegosztást a Fulbright Program támogatja, így lehet hosszabb az időtartam. Az ösztöndíjas időszak leghamarabb 2022 augusztusában kezdhető meg, és legkésőbb 2023 augusztusában fejezhető be.

Pályázat beadási határidő: 2021. október 15.


Bővebb információt és a követelményeket megtalálod a Fulbright brossúrájában itt >>>

A Fulbright honlapja >>>

(Plakát: fulbright.hu)

Koronavírus – Válság – Kihívások és HR válaszok /Országos HR Kutatás

A Pannon Egyetem kutatói is részt vesznek, abban – a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Magyar Hadtudományi Társaság által kezdeményezett – az országos HR kutatásban, amely arra keresi a választ, hogy a Koronavírus válság milyen kihívások és válaszok elé állítják a HR szakmát és a különböző szervezeteket.
Különleges időket élünk, egy nagyon dinamikusan változó világban, ahol nagyon sok múlik a jó gyakorlatok megismerésén alapuló proaktivitáson, a szervezetek éberségén és agilitásán. Amíg év elején, még a munkaerőhiány okozta a legnagyobb kihívást; addig mára a koronavírus válság hatására, a munkanélküliség elleni küzdelem került a középpontba. Ezek a kihívások, hatással vannak a munkavállalókra, a munkáltatókra és a szervezetekre is, ezért nagyon fontos, hogy a jelenleg is tomboló koronavírus járvány hatásai felmérésre és megismerésre kerüljenek; fókuszba helyezve a szervezetek legfőbb értékét képviselő erőforrását, az embert. A kutatásban többek között arra keresik a választ a kutatók, hogy milyen intézkedések jellemezték, jellemzik a vizsgált vállalatok válságkezelését HR vonatkozásban, hogyan alakulnak át a HR feladatai, funkciói, hogyan változik az ösztönzés, a munkaerő megtartás, teljesítményértékelés, képzési rendszer, valamint milyen kompetencia igények erősödtek fel és mely kompetenciák kerülnek háttérbe, esetleg válnak szükségtelenné.

A kutatásban részt vesz három szakmai civil szervezet (HSZOSZ, OHE és MHTT), tizenhárom egyetem (BGE, DE, ELTE, SZE, ME, METU, NKE, PTE, SE, SZTE, SZIE, PE, és UJS, Szlovákia), hét területi gazdasági kamara (BOKIK, BKIK, CsMKIK, HBMKIK, JNSzKIK, PBKIK és SKIK), egy önkormányzat (Miskolc), egy elhelyezkedést segítő vállalkozás (Frissdiplomás) és egy kutatási program (Leader`s Habits Kutatói Hálózat) is.

A Pannon Egyetemet, a GTK egyetemi docense Pató Gáborné Szűcs Beáta Tanárnő vezetésével Bencsik Andrea Professzor Asszony, valamint Kovács Klaudia emberi erőforrás alapszakos hallgató és Herczeg Márk Ph.D hallgató képviselik ebben a kutatásba.
A kutatás eredményéről első körben kutatási jelentés keretében számolnak be a kutatók, amelyben Veszprém megyének sajátosságait bemutató tanulmány összeállítása is a tervek szerint helyt kap.
Az eredményekről és a kutatás további részleteiről a Pannon Egyetem, GTK egyetemi docensénél Pató Gáborné Szűcs Beáta Tanárnőnél lehet érdeklődni: szucs.beata@gtk.uni-pannon.hu

Járulj hozzá te is az ExxonMobil által támogatott kutatáshoz

Kiemelt vállalati parterünk, az ExxonMobil támogat egy kutatási projektet ami az Energiaipari munkahelykeresés feltérképezését tűzte ki célul a Z generáció körében.

Segítsd te is a munkát azzal, hogy kitöltöd a linken található űrlapot >>>

(Fotó: corporate.exxonmobil.com)

Meghívó Kutatási Fórumra

A GTK Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Kutatóközpont pályázati kutatási projektjeinek bemutatására Kutatási Fórumot szervez 2020. november 3-án, kedden 10.00 órától az A épület 2. emeletén található Kari Könyvtárban (A/204-es terem). A rendezvény moderátora Dr. Veres Zoltán, a GSKK vezetője.

Program:

10.00 Megnyitó – Dr. Fehérvölgyi Beáta, dékán

10.10 Egyenlőtlenség, kockázat, válság – multi-strukturális vizsgálatok komplex társadalmiés gazdasági hálózatokban

  • Projektvezető és előadó: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor

10.40 Experimental gamification studies into decision making in buyer-supplier relations

  • Előadás címe: Sensemaking and resilience in Corona time: the Hungarian hotel industry
  • Projektvezető és előadó: Dr. Dirk-Jan Kamann

11.10 Egyetemi közösségek kulturális attitűdje és helyi kötődése az EKF projekt tükrében Veszprém 2023

  • Projektvezető: Dr. Görög Mihály, előadó: Dr. Kővári Edit

11.40 Kávészünet

12.00 GNH, bizalom és mesterséges intelligencia a fenntartható tudásért

  • Projektvezető és előadó: Dr. Bencsik Andrea

12.30 A fiatalok pénzügyi tudatosságának mérése a Pannon Egyetem vonzáskörzetében

  • Projektvezető: Dr. Sztankó Éva, előadó: Dr. Nagy Andrea Magda

13.00 Területi versenyképesség vizsgálata regionális- és település szinten vállalkozási és adózási szempontból

  • Projektvezető és előadó: Dr. Molnár Tamás

A fórumra várjuk a kollégákat, fiatal kutatókat és az akadémiai pálya iránt érdeklődő mesterszakos hallgatókat.

A program letölthető itt. >>>

Újabb tudás, újabb szakmai ismeretek – Interjú Pekk Letíciával

A Kutatási és innovációs menedzser képzés egyik hallgatójával, Pekk Letíciával beszélgettem arról, hogy az alap- és mesterszakos diplomák megszerzését követően miért döntött úgy, hogy visszatér az iskolapadba és újabb ismereteket szerez.

– Úgy tudom, hogy Kutatási és innovációs menedzser szakon tanul. Miért választotta ezt a képzést, mi volt a célja a képzés elvégzésével?

– Az alap- és mesterszakos tanulmányaimat is a Pannon Egyetemen végeztem, a Kutatási és innovációs menedzser képzést pedig 2020 februárjában kezdtem. Az egyetemmel, főként a Gazdaságtudományi Karral kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalatoknak köszönhetően keltette fel az érdeklődésemet ez az újonnan indított képzés. A kar vezetését már a BSc és az MSc évei alatt is rugalmasnak és innovatív szemléletűnek találtam, ezért sejtettem, hogy ez alkalommal sem teszek rossz lóra.
A képzés tematikája nagyon jól illeszkedik a jelenlegi munkakörömhöz, ugyanis a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ fejlesztőmérnökeként és programkoordinátoraként az egyetemi tevékenységek ipari szereplőkkel való összekötésével foglalkozom. Ennek a kapcsolatnak a felépítése több szempontból is fontos és úgy gondolom, hogy a képzés az összekötő szerep ellátására készíti fel a hallgatókat.

A szak elvégzése után kutatási és innovációs szakmenedzserként képes leszek az egyetemi és ipari vállalatok által működtetett közös K+F+I projektek menedzsment feladatainak és a feladatok összehangolásának szakszerű elvégzésére. Hasznosnak tartom továbbá, hogy ismereteket szerzek az innováció és az új technológiai trendek feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatban.

– Mit várt a képzéstől, teljesültek-e ezek az elvárások?

– A műszaki és menedzsment alapjaimat szerettem volna kiegészíteni a K+F+I vezérelt menedzsment eszközökkel. Ezidáig az elvárásaim teljes mértékben teljesültek, sőt, még a pályázati rendszerbe is betekintést nyerhettem és mélyebb tudást kaptam a K+F+I finanszírozás területén is, emellett a technológiai trendek elemzésével és az innováció felismerésével kapcsolatban is kamatoztathattam a tudásomat.

A járvány miatti online átállás is rugalmas volt, minden információt és anyagot rendelkezésünkre bocsátottak az oktatók, mindig készséggel segítettek és a saját tapasztalataikkal kiegészített előadásaik is jól felépítettek, könnyedén követhetők voltak.

– Milyen ismereteket szerzett eddig a képzés során? Kérem, emelje ki azokat, amelyek a legfontosabbak voltak az Ön számára!

– Számomra a technológiai trendek elemzése és ezek kutatási módszereinek elsajátítása a legfontosabb. Emellett a pályázatokkal kapcsolatos ismereteim is bővültek, melyek ugyancsak elengedhetetlenek az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat kialakításában. A képzés tantárgyai jól kiegészítik egymást, az elmúlt félévben megismertük a technológia és az innováció, illetve a pályázati szinten megjelenő feladatok ellátásának mikéntjét, illetve az ezekhez kapcsolódó finanszírozási kérdésekkel is foglalkoztunk. A megszerzett tudásanyag átfogó, hiszen nemzetközi kitekintésként tanultunk az Európai Unió magyarországi K+F+I tevékenységekkel kapcsolatos szerepéről és hatásáról is.

– Mely tantárgyakat tartja eddig a leghasznosabbnak és melyek a kedvencei?

– Az eddigi tárgyak mind érdekesek és hasznosak voltak. A szak tematikáját tekintve úgy vélem, hogy egyet sem lehetséges kiemelni közülük, egyformán hasznosak és sokszor egymásra épülnek, egymáshoz kapcsolódnak. A műszaki hátteremre alapozva a kedvencem a “Tudományos és technológiai trendek” tantárgy, valamint az “Innovációmenedzsment”. Az órák minőségét nagyban növeli az, hogy kiemelkedő szaktudással, ipari tapasztalatokkal rendelkező tanáraink is vannak, akik megosztják velünk a saját élményeiket is.

– Milyen pozitívumokat említene meg a képzéssel kapcsolatban? Ön szerint mik a képzés legfőbb erősségei?

– A képzés felépítése során láthatóan figyelembe vették annak a fontosságát, hogy az egyetemek és a vállalatok együtt dolgozzanak és együtt érjenek el sikereket. Ehhez globálisan ismerni kell a technológia és az innováció fontosságát, tudni kell ezeket hasznosítani, illetve a pályázati eszközök és lehetőségek ismerete is szükséges.

A képzés egyik nagy erőssége, hogy két féléves, valamint mind a gazdasági, mind pedig a műszaki hátterű hallgatók számára jó kiegészítő ismereteket nyújt. Úgy gondolom, hogy a képzési idő végére olyan tudással fogunk rendelkezni, amely segít hidat képezni az egyetemi és az ipari szereplők között. Ilyen szakemberekre a technológia mozgatta világban nagy szükség van. Ezen kívül a Kutatási és innovációs menedzser képzés ahogy az én esetemben is, nagyon jó lehetőség az ismeretek bővítésére a doktori iskolába jelentkezés előtt.

– Ajánlaná a képzést más hallgatók számára is? Ha igen, miért és mivel győzné meg őket?

– Mindenképp ajánlanám, hiszen egyedülálló ismereteket és végzettséget kínál. A legtöbb vállalat számára szükségszerű a technológia és az innováció, így ezen folyamatok során szükség van ezekhez értő szakemberekre is. Az alap vagy a mesterképzés során szerzett oklevél kiegészítése nem csupán további szakmai tudást biztosít, de a személyes karriernek is lendületet adhat.

A képzés során megszerezhető alapos szakmai ismeretek mellett “átruházható” készségeket is fejlesztenek, mint például a prezentációs és problémamegoldó készség, a kommunikáció, vagy a hatékony csapatmunka.

– Hogyan érzi magát a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatójaként? Ajánlaná a kart és a kar képzéseit mások számára is? Ha igen, miért?

– Ahogyan korábban már említettem, az MSc szakot szintén a PE-GTK-n végeztem és kizárólag pozitív tapasztalatokat szereztem. A kar újszerű szemlélettel rendelkezik, gyakorlatias feladatokkal látják el a tantárgyakat, így nem csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is fejlődünk. A GTK munkatársai mindig odafigyelnek a hallgatókra és igyekeznek a legmegfelelőbb megoldásokat kínálni. Az oktatók szintén magas szakmai tudással rendelkeznek és ezt igyekeznek kiegészíteni ipari tapasztalatokkal is, munkájuk pedig nagyon ösztönző és motiváló.

Emellett a kar hallgatói mindig egymásra találnak, egymástól is sokat tanulnak. Az oktatóktól és a kar egészétől a diákok önbizalmat, azzal együtt pedig egyfajta függetlenséget és felelősségvállalási képességet is kapnak.

Az interjút készítette: Strack Flórián


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

A képzés ereje több tényezőben rejlik – Interjú Végh Márkkal

Végh Márk, kutatási és innovációs szakmenedzser hallgatónk jelenleg a budapesti Róbert Bosch Kft. Kutatás fejlesztési központjában dolgozik fejlesztési mérnökként, pontosabban FMEA moderátorként. Azért döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, mert munkája során szeretné minél jobban kihasználni és előre jelezni a jövőben rejlő lehetőségeket. Márk a szakot 2020 februárjában kezdte, de még a rendhagyó félév ellenére is csak pozitívan tudott nyilatkozni a képzéssel kapcsolatban. A vele készült interjúban beszámol eddigi tapasztalatairól és arról, hogy miért a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát választotta.

– Miért pont a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre esett a választásod? Van-e esetleg valamilyen célod a képzés elvégzésével?

– Sokat gondolkoztam azon, hogy melyek azok a területek, amik ma még szinte ismeretlenek, de holnap már akár a világot is meghódíthatják. Véleményem szerint ilyen lehet a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek és a digitális marketing trendek. Leginkább azért választottam a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzést, mert kíváncsi vagyok arra, hogy mi az innováció és mi várható a jövőben.

– Milyen elvárásaid voltak a képzéssel szemben és mit vársz tőle a jövőben?

– Az első megszerzett diplomámon mechatronikai mérnök, mester diplomámon pedig műszaki menedzser szak szerepel. Így megtapasztaltam már azt, hogy milyen a múlt tapasztalataiból gépeket építeni és azt is, hogy a jelenben mit jelent pontosan a menedzsment szaktudás segítségével az ehhez szükséges csapatot is felépíteni. Azonban, a munkám során már kerültem olyan helyzetekbe is, amikor nem igazán tekintettünk előre. Így a képzéstől leginkább azt vártam, hogy olyan eszközöket és modelleket mutasson be, amelyekkel előre jelezhetővé válnak a jövőbeli lehetőségek.

– Végül azt kaptad, amire számítottál? Megfelel a képzés az elvárásaidnak?

– A képzés kiváló alkalmat nyújt arra, hogy megismerkedjünk az innováció területén dolgozó szereplőkkel, mind az egyetemi, mind az állami és a vállalati szférában. Talán pont ezek a kapcsolatok adják az oktatás magas színvonala mellett a legnagyobb értéket is.

– Milyen konkrét ismereteket szereztél a képzés során?

– A képzés során tanulunk az innovációról, a hozzá kapcsolódó pénzügyekről, jogról, tárgyalástechnikáról és magáról a menedzsmentről. Azonban az általános ismereteken kívül megismerkedünk az Európai Uniós pályázati lehetőségekkel, illetve az ötlettől a businessig való eljutással is.

– Voltak olyan konkrét tárgyak, melyekből sokat tanultál? Melyek voltak számodra a leghasznosabbak?

– Azt hiszem, hogy az “Innovációmenedzsment” volt a leghasznosabb. Egyébként ez volt első tantárgyunk a képzés során. A tárgy tökéletesen megadta az alapját a teljes képzésnek, részletezte az innováció megközelítésének lehetőségeit, átfogó képet adott a terület fontosságáról, mind magyarországi, mind pedig Európai Uniós tekintetben. Valamint bemutatta a folyamatokat, a szereplőket és megvalósítás lehetőségeit is.

– Milyen pozitívumokat tudsz megemlíteni a képzéssel kapcsolatban? Véleményed szerint mi a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzés legnagyobb erőssége?

– A képzésnek talán egyetlen erőssége sem emelhető ki konkrétan, hiszen az ereje több tényezőben együttesen rejlik. Elsőként mindenképp a kapcsolatépítési lehetőségeket említeném, hiszen az ország számos településéről, különböző tapasztalatú, a szakmát már jól ismerő emberek vesznek részt a képzésen. Így egymástól is lehet tanulni és tapasztalatokat gyűjteni.

Másodikként a képzés aktualitását emelném ki. Minden vállalat és ország számára kulcstényező az innováció. Ez ma egy olyan fogalom, ami mindent eladhatóvá tesz, azonban kevesen értik a valódi jelentését.

Összeségében pedig úgy gondolom, hogy az a tudás és a kapcsolatrendszer, melyet az oktatókkal és a szaktársakkal kialakíthatunk a képzés során, óriási lehetőséget jelenthet mindenki számára.

– Úgy tűnik elégedett vagy az általad választott képzéssel. Így már csak egy utolsó kérdésem lenne. Miért ajánlanád a Kutatási és Innovációs szakmenedzser képzést és természetesen magát a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A képzés során az oktatókkal való személyes kapcsolat, az ügyintézés egyszerűsége, a közvetlenség, a rendelkezésre állás és támogatás, azok a főbb erősségek, amelyek kiemelik a PE-GTK-t a többi egyetem közül. Röviden, az az egyedülálló hallgató-oktató kapcsolat, amelyet csak itt lehet megtapasztalni!

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Az innováció nyomában – Interjú Losonc Krisztinával

Losonc Krisztina Budapestről érkezett a Pannon Egyetem Kutatási és innovációs menedzser képzésére és úgy gondolja, hogy a “Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a szakmai színvonal magas, az oktatás pedig modern és emberközpontú”.

– Miért ezt a képzést választottad? Mi volt a célod a képzés elvégzésével, a képesítés megszerzésével?

– Alapvetően kettő célom volt a képzés elkezdésekor. Hat évet dolgoztam a közigazgatásban vezetőként és úgy éreztem, hogy ezen a területen minden lehetőségemet kimerítettem. Emiatt döntöttem a váltás mellett, és a magánszféra felé indultam el. A másik célom részben a családomnak köszönhető. Édesapámnak van két találmánya, és ezek piacra vitelét szeretném elősegíteni.

– Hol értesültél a képzésről? Milyen elvárásaid voltak a képzés elkezdésekor?

– A képzésre édesapám hívta fel a figyelmemet. A szak elkezdésekor egy átlagos továbbképzésre számítottam, ezen felüli elvárásaim nem voltak. Emellett tudtam, hogy a Pannon Egyetem jó egyetem és hogy érdemes itt tanulni. Most, az első szemeszter után pedig úgy érzem, hogy sokkal többet nyújt a képzés, mint amire számítottam.

– Megfelelt a képzés az elvárásaidnak?

– Teljes mértékben meg vagyok elégedve az egyetem által nyújtott színvonallal. Tetszenek a tantárgyak és tetszik, hogy széleskörű ismeretekre tehetek szert az órák során. A járványhelyzet miatt az oktatás online formában folyt, ezért nem volt lehetőség a személyes kapcsolatépítésre. Igaz ugyan, hogy több tantárgy esetében csoportokban dolgoztunk, a személyes kapcsolattartást mégis hiányoltam. Remélhetőleg ősztől ez másképp lesz.

– Mely tantárgyak voltak a leghasznosabbak? Milyen ismeretekre tettél szert a képzés során?

– Véleményem szerint mindegyik tantárgy más szempontból volt hasznos. A “Technológiai és tudományos trendek” tantárgy esetében például egy-egy találmány innovációs hátterének néztünk utána különféle online felületeken és megtanultuk, hogy azokat hogyan kezeljük hatékonyan a gyakorlatban. Dr. Abonyi János oktatónk olyan eszközöket adott a kezünkbe, amelyek akkor is hasznunkra válnak, ha magát az innováció és/vagy találmány szakterületét nem ismerjük mélyrehatóan. Ezt nagyon hasznosnak tartom, hiszen közgazdászként is képesnek kell lennem utánanézni és rálátni a különféle műszaki termékekre és folyamatokra, a terület fejlődési dinamikájára, hogy ezen információk birtokában releváns javaslatokat tehessek a termék vagy innováció jövőjét illetően.

Uniós pályázat kiértékelésére is volt lehetőségem az “Uniós kutatási programok és partnerségek” nevezetű tantárgy keretein belül. A tanórákon Dr. Fehérvölgyi Beáta különféle gyakorlati pályázatírói tapasztalatokat osztott meg velünk, ami eredményeként megismerhettük az értékelés szempontjait, az értékelési szemléletet. Úgy gondolom, hogy amikor alkalmam nyílik majd ilyen pályázatot írni, akkor tudni fogom, hogy mire figyeljek oda.

A fentieken túl tanultunk projekmenedzsmentet, KFI finanszírozást, innovációmenedzsmentet és közösségi szakpolitikákat is. Úgy érzem, hogy az utóbbi fél évben olyan ismeretekre tettem szert, amelyeket később, a gyakorlatban is tudok majd alkalmazni.

– Mi az a pozitívum, ami a képzéssel kapcsolatban még említésre méltó? Mi a képzés erőssége?

– Sokféle, különböző háttérrel rendelkező ember jött erre a képzésre; a sokszínűségből fakadóan pedig mindenki tud valami újat mondani, valami érdekeset tanítani a többieknek. Érkeztek hallgatók a közigazgatásból, a statisztikai hivatalból, turisztikai irodától, van közöttünk vállalkozó, biológus, természetvédő, sőt, orvos is. Ez szerintem tökéletes párhuzamban van azzal, hogy a szakon oktatott tananyag milyen széleskörű ismereteket nyújt. Emellett kifejezetten tetszik az is, hogy a képzés csupán egy éves, a tanterv pedig emiatt lényegre törő és letisztult.

Az oktatóink hihetetlen nagy mennyiségű anyagot bocsátottak rendelkezésünkre a szemeszter során. Minden tantárgynak megvolt a kötelező és ajánlott irodalma is, tanáraink pedig folyamatosan különféle honlapokat és szoftvereket ismertettek meg velünk.

– Miért ajánlaná a képzést és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A jelentkezési időszakban a Corvinuson, illetve a Pannon Egyetemen hirdették meg ezt a képzést. Én a Corvinuson szereztem a diplomámat és évek óta Budapesten is élek, így úgy voltam vele, hogy miért ne mehetnék a Pannonra? Kellett a változatosság és úgy érzem, hogy nagyon jól döntöttem.

A Gazdaságtudományi Kar oktatói segítőkészek, elhivatottak, naprakész tudással rendelkeznek, és közülük sokan gyakorlati tapasztalattal is bírnak az általuk tanított tárgyak esetében. Különösen tetszik, hogy nem 10 évvel ezelőtti dolgokat tanítanak, hanem a mai kor információiról beszélnek.

Véleményem szerint a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a szakmai színvonal magas, az oktatás pedig modern és emberközpontú.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.