körforgásos Archives - Oldal 9 a 10-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Maszkok vs. Újrahasznosítás

Lassan kezdünk hozzászokni, hogy maszkot viselünk a munkahelyen, az iskolában, a boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, a rendezvényeken és sorolhatnám.

Hogyan kapcsolódik ez a körforgásos szemlélethez? Több szempontból is.

Egyrészről az egyszer használatos maszkok sajnos növelik a műanyaghulladék mennyiségét. Biztosan mindenki látott már itt-ott eldobott, megtaposott maszkokat és nemcsak a látvány szomorú, de rávilágít arra a pazarlásra, amit átszövi a mindennapjainkat. De mégis mit tehetünk, hiszen az arcmaszk, az arcfedés viselése jelentősen csökkentheti a vírus átterjedését, kikerülni nem lehet és nem is tanácsos. Hordhatunk textilmaszkot, elég sok igényes darabot lehet már vásárolni, de választhatjuk a plasztik maszkokat is, és így nem szennyezzük vele a környezetünket.

Másrészről több cég is felismerte, hogy újrahasznosított műanyagból készít szemüveget és maszkot elsődlegesen a koronavírus frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók számára. Példaértékű, hogy az óceánban felhalmozódott műanyag hulladék újrahasznosításával nem csak a környezetünket védjük, de életeket menthetünk meg!

Ha a témában további cikkeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

FILMAJÁNLÓ – David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough “Egy élet a bolygónkon” c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán.

“Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt.

Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt.

Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a katasztrófa, és megmenthető a bolygónk.” (Forrás: Netflix Magyarország)

Ahogy Sir David Attenborough-nak, úgy nekünk is szívügyünk Földünk sorsa, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, ezért jó szívvel ajánljuk figyelmedbe ezt a fantasztikus és rendkívül tanulságos filmet.

Nézd meg a film előzetesét! 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!

Az ökológiai lábnyom “számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk(Forrás: glia.hu)

Mik az ökológiai lábnyom összetevői?

1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
2. Halászati lábnyom
3. Termőföld lábnyom
4. Legelő lábnyom
5. Erdő lábnyom
6. Beépített területek lábnyoma
+1 Vízlábnyom

Ha az ökológiai lábnyomról és összetevőiről többet is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az Xforest.hu cikkét. >>>

Hogyan számíthatod ki a saját ökológiai lábnyomodat?

Komoly matematikai számítások helyett elegendő, ha ide kattintasz és kipróbálod a KÖVET Egyesület alkalmazását! >>>
A számítás egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült (lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék).

Ha pedig a kapott eredményt túl magasnak találod, akkor ide kattintva tippeket is találsz, amelyek segítségével csökkentheted ökológiai lábnyomodat. >>>


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Radarral a környezetért

Az illegális módon lerakott hulladék problémát jelenthet. Környezetünkben, lakóhelyünkön, településeink területén, az erdőkbe, erdőszélekre, elhagyatott, bekerítetlen területekre, önkormányzati közterületekre helyezett szemét súlyos környezeti és akár közegészségügyi veszélyeket is rejthet magában. Az illegális szemétlerakás többek között rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet, de a lerakott hulladékokban lévő baktériumok a csapadékvízzel beszivárogva szennyezhetik a talajt is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztett egy mobil alkalmazást HulladékRadar névvel. Az alkalmazás célja az „illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása”. Az alkalmazással a lakosság számára lehetőség nyílik a Magyarország területén illegális hulladéklerakó helyek bejelentésére az illetékes hatóságokhoz.

Az alkalmazás letölthető Android és iOS mobil operációs rendszerekre is a https://hulladekradar.hu/index.html oldalról.

A bejelentés menete gyors:

1. Rövid és gyors regisztráció (név, e-mail)
2. Fényképkészítés az illegálisan lerakott hulladékról
3. Hulladékkategória választás
4. Hulladék elhelyezési módjának kiválasztása
5. Hulladék mennyiségének megadása
6. Bejelentés szövege
7. Bejelentés

Segíts néhány kattintással és védd a környezeted az illegálisan lerakott szemét bejelentésével!


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

GreenLike – Verseny középiskolásoknak a körforgásos gazdaság jegyében

Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni? Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen? Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

Fenntarthatóság, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiahordozók, ökológiai lábnyom, körforgásos gazdaság… Manapság egyre “divatosabb” fogalmak. Ugye, Neked is ismerősek?

Ha érdekel a környezet, a társadalom és lakóhelyed jövője, akkor jelentkezz GreenLike versenyünkre, amelyen  betekintést nyerhetsz a körforgásos gazdaság* témakörébe!

És azt tudtad, hogy a körforgásos gazdaság egy olyan rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai? Jól hangzik? Ugye, jó lenne megvalósítani? Egyetértünk!

Ha jobban elmélyednél velünk a témában, ott a helyed a GreenLike-on!


Ki jelentkezhet a GreenLike versenyre?

A versenyre bármely középiskola diákjai jelentkezhetnek 3-4 fős csapatban.


A kétfordulós GreenLike verseny felépítése:

1. ONLINE forduló: 2020. október 20., 16:00-18:00 – Az online fordulón a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldanak meg. A 10 legtöbb pontot elérő csapat továbbjut a Veszprémben megrendezésre kerülő helyszíni fordulóra.

2. HELYSZÍNI forduló: 2020. november 6., 9:00-15:00 – Az online fordulóról továbbjutó 10 csapat egy játékos, interaktív döntőn méri össze tudását Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A feladatok a körforgásos gazdasághoz kapcsolódnak majd. Amennyiben az aktuális járványhelyzet úgy kívánja, a döntőt online rendezzük meg.


Jelentkezési határidő: 2020. október 16. 23:59


Hogyan lehet jelentkezni?

A csapatok jelentkezését a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen várjuk. A jelentkezéshez a következő adatokat kérjük megadni: iskola, csapatnév, csapattagok neve, csapatkapitány neve, e-mail címe és telefonszáma.


Díjazás: A csapatok értékes ajándékutalványt nyernek.


Kérdésed merült fel?

Írj a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címre és megválaszoljuk!

A versenyfelhívás letölthető itt. >>>


*A körforgásos gazdaságról bővebb információt itt találsz.


A verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.

Klímadiéta: testünk – lelkünk – bolygónk egészsége

A megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos étrend fontos alapeleme az emberi szervezetnek. Lendületet ad a mindennapokhoz, segíti az egészséges testsúlyt megőrizni és csökkenti a betegségek kockázatát.

Egyre több forrás hirdeti az egészséges, környezettudatos diéták fontosságát, de “amatőrként” sok gondot jelenthet a fenntartható életstílus kialakítása. A kezdeti motiváció fontos támogatója a pénztárcabarát megoldás, ami átgondolt tervezést kíván. Ez megtehető épp a boltba való fölösleges autózás csökkentésével, az alapanyagok keletkezésének és felhasználásának a távolságminimalizálásával és a megvett ételek felhasználásának növelésével.

Az Eurostat 2019-es adatai szerint egy átlagos háztartás 350 kg/fő hulladékot termel, és ez a szám még növekszik 150-170 kg/fő mennyiséggel, ami a munkahelyen, közterületeken keletkező kommunális hulladékból származik. Ebben a számban benne vannak a kidobott ételek, a pet palackok, a megrendelt ebéd tároló doboza, a kiflis zacskó, csokipapír, tejesdoboz, fogrémtubus, chipses zacskó és még a csomagolóanyagoknak, haszontalanná vált, megromlott ételeknek a hosszú sora.

Azonban környezetünkért egyénileg is sokat tehetünk, ha a klímadiéta fontos alapelveit saját ritmusunkra alakítva környezettudatos életstílust alakítunk ki.

Válasszuk a hazait!

A helyi termelői piacok és gyümölcsöskertek idényjelleggel magas vitamintartalmú hazai gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. Minimális szállítási igényük, kedvező áruk és minőségük miatt megfelelő alapanyagok a kompótok, lekvárok, házi smoothiek készítéséhez. Ehhez az idénynaptárak hasznos segítséget adnak.

Csökkentsük a kidobott ételek mennyiségét!

A napi étkezések során az ételek egy része kidobásra kerül. Fontos, hogy éhes gyomorral soha ne vásároljunk! Készítsünk bevásárlólistát és heti menütervet. Ha mégis több élelmiszert vettünk, vagy többet főztünk, mint kellett volna, fagyasszuk le. Az étteremben is érdemes a megrendelt és megmaradt ételünket elcsomagoltatni és hazavinni. A maradék igenis hasznos!

Csökkentsük a széndioxid kibocsátást!

Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a környezetszennyezéshez. A hús fogyasztásának csökkentése egy környezettudatos életstílusnak a része. Ehhez nem kell teljesen kiiktatni az életünkből, de egy húsmentes napot beiktathatunk. Azok, akik teljesen ki szeretnék vonni az életükből, választhatnak a vegetarianizmus fajtáiból. A laktovegetáriánus húst nem, de tejterméket fogyaszthat, az ovovegetáriánus húst nem, de tojást fogyaszthat, a lakto-ovo vegetáriánus mindezeket együtt fogyaszthatja a napi menüjében, a szemivegetáriánus csak a vörös húsokat nem eheti, de csirkét igen, és a peszketariánusok csak halat fogyaszthatnak. Iktassunk be húsmentes hétfőket!

Használjunk környezettudatos eszközöket a mindennapokban!

A megfelelő hidratáltság elengedhetetlen az agyi és fizikai munkához. A napi víz mennyiségét próbáljuk meg pet palack helyett saját trendi kulaccsal megoldani. A megvásárolt kenyeret, pékárut csomagoljuk vászonzsákba. A gyümölcsöt zöldséget tegyük gyümölcshálóba és az elviteles kávénkat kérjük a saját kis termoszunkba. Csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét!

A fenntarthatóság nem egy elcsépelt szlogen, hanem egy tudatos előre megtervezett életstílus. Mint minden diéta sikerkritériuma, úgy itt is érvényes a személyre szabottság. Fontos hogy döntéseinkkel támogassuk hosszú távon a körforgásos szemléleten nyugvó fenntartható gazdaságot, ezzel hozzájárulva testünk, lelkünk és bolygónk egészségéhez.

Ha a témában további érdekességeket olvasnál, az alábbi cikkeket ajánljuk:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan?

Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan? – A kérdés már önmagában is érdekes, de legfőképp nem lehetetlen!

Szerencsére a környezetvédelem iránt a zeneiparban is egyre nagyobb igény mutatkozik nemcsak a szolgáltatók, de a zene megalkotói és a felhasználók/fogyasztók részéről is. Ennek formája megjelenik például

🎶 alternatív hangszerek készítésében újrahasznosított palackokból,
🎶 elektronikai eszközök újrahasznosított műanyagból történő fejlesztésében,
🎶 a streamelés térnyerésében a CD-kel és más fizikai PVC-tartalmú kiadványokkal szemben,
🎶 és ne feledkezzünk el az egyre inkább elterjedőben lévő környezettudatos koncertekről, fesztiválokról sem!

De még nagyon nagy út áll előttünk, hiszen ami látszólag környezettudatos megoldásnak tűnik, az lehet, hogy valójában mégsem az. Ki gondolná, hogy a streameléshez használt rendkívül nagy áramigényű szerverek miatt a zeneipar üvegházhatás kibocsátása több, mint kétszeresére emelkedett az elmúlt 40 évben. De ezt is lehet okosan csinálni, csak oda kell figyelni, például úgy, hogy letöltjük kedvenc dalainkat – természetesen kizárólag legálisan! –  elektronikus eszközeinkre, és akkor már tettünk valamit mi is a környezetünkért.

Végezetül egy érdekes infografika a University of Glasgow-tól, mely a zene költségeit mutatja:

Ha szeretnél jobban elmerülni a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Körforgásos gazdasági szemléletű vezető “hatalmak”

Több országban felismerték a körforgásos gazdaságra való átállás fontosságát, mégis léteznek olyan országok, melyek szemlélete és körforgásos gazdaságra való áttérési stratégiája példaértékű.

Példa a vezető gondolkodásmódot képviselő országokra és stratégiai lépéseikre:

Hollandia: terveik szerint 2050-re teljesen áttérnek a körforgásos gazdaságra.

Kanada: Ontarioban gyakorlati intézkedést kezdeményeztek a hulladékmentesség érdekében. Céljuk a fenntarthatóbb modell felé vezető útra való átállás, mellyel jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket kovácsolhatnak a jövő számára.

Skócia: Az első nemzet, mely feliratkozott a “Circular Economy 100 (CE100)” nevezetű kezdeményezében való részvételre, melyet az Ellen MacArthur Alapítvány szervezett. A kezdeményezés célja a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében cégek, kormányok és oktatási intézmények közötti együttműködések elősegítése. 2017-ben Skócia elnyerte a “Circular Government Award”-ot is.

Finnország: az első olyan ország, ahol publikáltak egy ütemtervet az új, fenntartható gazdasági szemlélet megvalósításának lépéseivel.

Japán: az ország sokat tesz annak érdekében, hogy a 2021-es nyári olimpiai játékokat körkörös gazdasági szemléletben szervezzék és bonyolítsák le.

További érdekességeket találsz a témában az alábbi linkeken:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

ExxonMobil Innovációs Verseny

Az ExxonMobil, a világ egyik vezető energetikai cége, pályázatot hirdet diákok számára a gazdasági fejlődés és a klímavédelem, a felelős és tiszta energiafelhasználás, az energiarendszer átalakításának, valamint a hagyományos és a megújuló energiaforrások innovatív összehangolásának témájában.

Kihívásokkal teli változások mentén nő az emberiség energiaigénye, a világban zajló folyamatok rávilágítanak a felelős energiagazdálkodás jelentőségére.

Egyre nagyobb az energiaszükségletünk, ám egyre kevesebb erőforrásból gazdálkodhatunk. Szükség van tehát a jelenlegi erőforrásaink hatékonyabb felhasználására, valamint az új technikai megoldásokra, és azok okos felhasználására. A jövőben a növekvő energiaigény mellett a fenntarthatóság jegyében az energia minden formájára szükség lesz – beleértve a földgázt és a megújuló energiaforrásokat is – Európa, valamint a világ kibocsátáscsökkentési céljainak teljesítéséhez.

Kettős kihívás:

Miként lehet az emberiség növekvő energiaigényét kiszolgálni a karbonlábnyom csökkentésével, a klímavédelmi céloknak megfelelően, az energiaátmenet és a felelős energiafelhasználás jegyében? A civilizáció és az emberiség javuló életminősége hogyan lehet összeegyeztethető a klímavédelmi célokkal? Miként valósulhat meg az energiafelhasználás felelős növekedése és fenntarthatósága?

Kiknek szól a verseny?

Azon Magyarországon tanuló

– egyetemi hallgatók vagy
– doktoranduszok, illetve
– egyetemekkel közös kutatási és fejlesztési projektekben közreműködő szakemberek, munkacsoportok

pályázatait várják, akik az energetika tudományának valamely területén valamely fejlesztő ötlet, vagy konkrét projekt bemutatására vállalkoznak.

A pályázatra csak online lehet jelentkezni, elő regisztráció szükséges, melynek határideje: 2020.szeptember 25. Jelentkezés itt >>>

A pályamunkák feltöltési határideje: 2020. október 21.

A pályázat leírása, mely tartalmazza a feltételeket és a díjazást elérhető itt >>>

Kapcsolat: dualchallenge@uniomedia.com

 

Miért vált olyan fontossá a környezettudatosság?

Az élet velejárója a változás. Míg a kisebb változások könnyed adaptációval véghezvihetők, szinte érezhetetlen módon, addig a robosztus változások megfontolt, tudatos és alaposan megtervezett stratégiát kívánnak maguk után.

A változás vehemensen befúrta magát a mindennapokba. Igény lett újra a friss levegő, a természet védelme, de vágyként megjelent a mai emberekben a fenntarthatóság és az öko termékek előnyben részesítése.

A háztartások nagy részében megjelentek a bevásárlásra használandó egyre trendibb vászontáskák a nylon zacskók helyett, a natúr kozmetikumok és dezodorok, a zöldség és gyümölcs vásárlására használható pamut szatyrok, a kókuszrostból készült dörzsi a mosogatáshoz, a folttisztító só, a mosódió, a konyhában alkalmazható csíráztató tálak, a nyomtatáshoz az újrahasznosított papírok és irattartók, de a sor nagyon hosszú.

Ez a mindennapi cél egy olyan életmódot kíván, mely a konyhától a fürdőszobáig terjed, de számos elve túlível a lakáson és a személyes élettéren. Az oktatási intézmények, gazdasági társaságok is beépítették mindennapi munkarendjükbe a zöld gondolkodás egyes elemeit. Vizes ballonok és automaták segítségével csökkentik a pet palack használatát, energiatakarékos berendezésekkel az áramfogyasztást és home office-szal az ingázásból származó környezetszennyezést.

A nyugati életstílus adta jólét kiszipolyozása mára megfordult. A hedonista életstílus nem hozta magával a várt boldogságot, sokkal inkább társadalmi egyenlőtlenséget szült (Vetőné, 2013, p.10) lecsökkentve a természet szerepét és egyben jótékony hatását az egészségre, azonban mára elérkezett a közösségi szintű változtatni akarás.

Az országok rájöttek, a hazai termékek és termelők népszerűsítése fontos gazdasági, társadalmi, de egyben egészségügyi érdek is. A termőföldtől az asztalig gondolkodásmód nem csak egy marketing szlogen, hanem a környezettudatosság fontos alappillére. Éppen ezért elengedhetetlen a hazai húsok, mezőgazdasági termékek, borok támogatása.

Ebben nagy szerepe van a közvetlen családnak, az elsajátított példáknak és mintáknak, az oktatási struktúrának, a nevelési szempontoknak és a médiának is. Fontos lett, hogy a családi asztalra friss és hazai kerüljön, ahogy azt nagyanyáink is tették, hogy a gyerekek ne egy betonkertben, hulladékok között homokozzanak, hanem megismerjék a friss, zöld természetet, ami szüleik idejében még alap volt vagy, hogy jövőorientáltan egy olyan világot tudjunk átadni majdani unokáinknak, ami számukra is legalább annyi, ha nem több boldog, természetben eltöltött percet fog biztosítani.

Számos hasznos ötletet elsajátíthatunk az uptostyle.hu/fenntarthato-kispiac és hulladekmentes.hu valamint Vetőné Mózner Zsuzsanna “Úton a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé? A magyar lakosság élelmiszer-fogysztásának ökológiai lábnyoma” c. írásában.


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.