December 15-ével megkezdődik a hivatalos jelentkezési időszak a 2010. szeptemberében induló képzésekre. Innentől beindul a visszaszámlálás, nincs mese, dönteni kell: hova, milyen szak(ok)ra jelentkezzünk és mit, hányadiknak jelöljünk meg. Hogy mik vannak még előttünk, azt az alábbi időtábla tartalmazza:

2009. december 15.  – Megjelenik a Felvételi tájékoztató, benne a 2010. szeptemberében induló képzésekkel

2010. január vége – Hivatalos kiegészítés: minden, ami a tájékoztatóból kimaradt, képzések, módosítások, kiegészítések

2010. január 27. 10h – Nyílt nap Veszprémben Bődöcs Tiborral – ha maradt még benned kérdés, keress minket bátran, segítünk!

2010. február 15. – Jelentkezési határidő

2010. május-június: Regisztrációs levél, amelyből megtudhatod, hogy jelentkezéseid rendben beérkeztek

2010. július vége: Ponthatárok kihirdetése

2010. augusztus: Levél tőlünk, hogy felvettünk és infók arról, hogy hogyan jelentkezhetsz a gólyatáborba és a kollégiumokba

2010. szeptember első hete: Regisztrációs hét a Pannon Egyetemen 🙂

Creative Commons licence

A matematikától sokan tartanak, félnek, “paráznak”. Van egy rossz hírünk és egy jó ezzel kapcsolatban – melyikkel kezdjük? 🙂

A rossz hír az, hogy a matematikát sajnos nem lehet megúszni egyik gazdasági szakon sem, matekot kell (és lehet) tanulni, ráadásul mindegyik szakon ugyanannyit, akár turizmus-vendéglátás, akár számvitel alapszakra jelentkeztek. A matek tartalma szűkített, kifejezetten a további tantárgyakban használt műveletekre – mint differenciál-és integrál-számítás – koncentrál.

A jó hír az, hogy vannak remek matek-könyvek, pl. a Bolyai-sorozat, amely kézenfog és segít a matektanulásban, fokról fokra építi fel a feladatokat – az egyszerűtől a legnehezebbig. Ezen kívül Triviális címmel ingyen korrepetálások vannak, amelyet bárki igénybe vehet, akinek gondja akad a tantárgyban.

A tapasztalatunk azonban az, hogy a probléma jellemző oka az, hogy a matematikát nem folyamatosan tanulják a hallgatók, hanem az első nagydolgozatnál (zárthelyinél) kb. a 7. héten szembesülnek azzal, mennyi tananyagot kell(ett volna) elsajátítani és akkor kapkodnak: 7 hétnyi tananyagot pedig nem lehet egyik napról a másikra bepótolni. A megoldást ebben a helyzetben az jelenti, ha a feladott 1-2 házifeladatot megoldjuk az első órától kezdve, vagy ha ehhez nincs kedvünk adott alkalommal, akkor legalább végigolvassuk az órai anyagot, hogy a ráépített előadást, vagy gyakorlati részt könnyebben érthessük meg.

Alapszakjaink itt érhetők el.

Creative Commons licence

Manapság számtalan alapszak közül lehet választani a gazdasági területen belül is. Kérdésként merül fel, hogy melyik alapszakot válassza a felvételiző és hogy mi alapján rangsoroljon. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a személyiséget, az érdeklődést és a megélhetést biztosító szakok ötvözetét érdemes választani, emellett a legjobban az jár a későbbiekben, aki az egyetemi évek alatt az adott szak elvégzése mellett – akár öntevékeny csoportokban való részvétellel is, de – némi gyakorlatot szerez.

Személyiséghez passzolóan fontos figyelembe venni, hogy milyen képességekkel és milyen vágyképpel rendelkezik a jelentkező: emberekkel szeretne foglalkozni, a nyelvek érdeklik, szeret utánajárni a dolgoknak, vagy éppen mindent megszerel otthon? Fontos azt is tudni, hogy mi a jövőbeli cél, milyen szakma, vagy munka, amit el tud képzelni magának az illető? Ezek alapján a leggyakoribb középiskolás kérdésekre reflektálva az alábbi szakajánlást tudjuk javasolni:

Azoknak, akik…

…szeretnek utánajárni a dolgoknak, érdeklődnek a gazdaságban történő változások és magyarázatot szeretnének találni például az infláció, a gazdasági válság okaira: alkalmazott közgazdaságtan alapszak,

…emberekkel szeretnek foglalkozni, szeretik motiválni ismerőseiket, jó kapcsolatteremtési készséggel rendelkeznek, vagy erre szeretnének szert tenni: emberi erőforrás alapszak,

…általános és átfogó gazdasági műveltséget szeretnének szerezni, érdekli a média, a vállalkozás-szervezés és az információs társadalom: gazdálkodás és menedzsment alapszak,

…jó szervezővénával, átfogó gondolkodással rendelkeznek és érdeklődnek a gazdasági mellett a műszaki területek iránt is: műszaki menedzser alapszak,

…idegen nyelven szeretnek kommunikálni, érdeklődnek az Európai Unió és a világgazdaság működése iránt, külföldön is el tudják képzelni az életüket: nemzetközi gazdálkodási alapszak,

…a tőzsde, a befektetések világa után érdeklődnek, a gazdasági folyamatok számszerű leírását és elemzését fontosnak tartják, jó a logikai képességük: pénzügy és számvitel alapszak,

…szeretnek szervezkedni, utazni, embereket megismerni: turizmus-vendéglátás alapszak ajánlható.

A felsorolás természetesen nem teljeskörű, csupán orientáló. További segítség a szakokra kattintva érhető el, vagy akár a Facebook-on található játékos kvízünkből is meríthető.

A Gazdaságtudományi Kar minden, hazánkban sokak által használt közösségi felületen is megtalálható: az érdeklődők érdeklődésüknek, használati szokásaiknak és céljaiknak megfelelően választhatnak többek között a Facebook, iwiw, Twitter alkalmazások közül.

Facebook – Felvételi 2010: Aktuális hírek, információk valamint felvételi tippek és trükkök

Twitter: gyors, lényegretörő hírek, információk

GTK-Kiki: iwiw-alkalmazás, amely segíti, hogy a leendő és jelenlegi hallgatók egymásra találjanak, kommunikáljanak egymással

FlickR: képgyűjtemény Karunk életéből

Felvételi időszakban sokan böngészik a tavalyi pontszámokat, ami egyrészről jó, mert iránymutató és segít orientálni, hogy melyik szakot tudja megpályázni az illető, másrészről – a ponthatárok néha nem várt változása miatt – sajnos azonban rossz taktika is lehet.

Creatíve Commons licence

A ponthatárokat ugyanis egy számítógépes algoritmus segítségével határozzák meg, amely során az adott szakra jelentkezők pontszámait veszik figyelembe. A felvehető hallgatók számát, s így egyben a ponthatárokat is olyan tényezők is befolyásolják, mint az államilag támogatott hallgatók számát meghatározó keretszámok, az adott intézmény kapacitása, valamint az adott szakra jelentkező hallgatók teljesítménye is, tehát minél több és jobb eredménnyel rendelkező hallgató jelentkezik egy szakra, annál magasabb lesz várhatóan a felvételi pontszám.

Karunk azt tanácsolja minden érdeklődőnek, hogy a tavalyi felvételi pontszámokat csak orientáló információnak vegyék figyelembe és inkább próbáljanak meg a fennmaradó időben az érdemjegy-javításra, lehetőség szerint az emelt szintű érettségi letételére és a nyelvvizsga megszerzésre fordítani az energiát és az időt. A nyelvvizsga egyébként egy hosszú távú befektetés is egyben, hiszen a majdani diploma átvételéhez – szakoktól függően – egy, vagy két, államilag elismert, vagy azzal egyenértékű, középfokú szakmai, vagy felsőfokú általános nyelvvizsga letétele szükséges.

A korábbi évek pontszámai karunkon a Felvi.hu oldalára kattintva érhető el.

Creative Commons Licence

A 2010-es felvételi eljárásban az alapképzésre történő jelentkezés esetében maximum 480 pont szerezhető. A pontokat kétféle módon lehet számítani, amelyek közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák, függetlenül attól, hogy a jelentkező mikor érettségizett. A pontokat számíthatjuk:

a, tanulmányi pontok (max. 200) + érettségi pontok (max. 200) + többletpontok (max. 80)

b, érettségi pontok kétszerese (max. 400) + többletpontok (max. 80)

A tanulmányi pontokat a korábbi évekhez hasonlóan a következő tantárgyakból számítják: magyar nyelv- és irodalom átlaga, történelem, matematika, egy idegen nyelv és egy választott tárgy utolsó két tanult év végi érdemjegyei (max. 25-25 pont) összegének kétszerese (max. 100 pont). Ehhez adják hozzá az érettségivizsga-bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező – magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, egy idegen nyelv -, valamint az egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve (max. 100 pont).

Az érettségi pontokat a felvételiként meghatározott tantárgyak közül, a jelentkező számára kedvező két tárgy vizsgaeredményének százalékos teljesítményéből számítják. A 2005 előtt érettségizők pontszámításánál is a százalékos számítás érvényesül, tehát ha az érettségi eredmény 5, az érettségi pont 100, 4-es érdemjegy esetén 79, 3-as esetében 59, míg elégséges osztályzat esetében 39 érettségi pont jár a 2005 előtt(!) érettségizőknek.

Többletpontként összesen 80 pont szerezhető, azokat a témaköröket, amelyekért többletpont adható  az adott évi Felvételi tájékoztató tartalmazza, de néhány példa: emelt szintű érettségi vizsgáért 40 többletpont, középfokú államilag elismert C típusú nyelvvizsga-bizonyítványért 35, míg felsőfokú államilag elismert C típusú nyelvvizsgáért 50 többletpont jár, a nyelvvizsgákért összesen azonban maximum 50 pont adható.

Pontszámító kalkulátor a felvi.hu oldalán érhető el.

A továbbtanulási döntéskor ma már nem egyszerűen egyetemi, vagy főiskolai képzésekre jelentkeznek a középiskolások, hanem a Bologna-rendszer sajátosságainak köszönhetően olyan speciális hívószóval rendelkező képzésekre, mint az FSZ, a BSC, vagy éppen a BA. A Bologna-folyamat következtében a gazdasági területen a képzések három szintre bonthatók: alap-, mester- és doktori szintre, illetve az alapszakok – lehetséges – előzményeként beszélhetünk a felsőfokú szakképzésekről is.

A felsőfokú szakképzés (FSz) elsősorban gyakorlatias ismeretek oktatására koncentrál, és jellemzően egy-egy szűkebb szakterületre vonatkozóan nyújt alaposabb felkészültséget. A képzés elvégzése alapvetően az érettségi vagy egy már meglevő felsőfokú szakképesítés kiegészítését szolgálja egy jól hasznosítható ismeretanyaggal. A képzés időtartama 2 év, a képzést az alapképzés előszobájának is szokás hívni, azonban diplomát nem ad!

Az alapképzés (BSc/BA) az új, többciklusú képzési rendszerben a felsőfokú végzettség megszerzésének első lépcsőfoka (az FSz nem ad magasabb végzettséget, csak szakmát). Az alapképzéseken a hallgatók egy-egy tudományterülettel átfogó jelleggel ismerkednek meg, elsajátítva egyúttal bizonyos szakmák lényegi ismeretanyagát, és fejlesztve a végzésükhöz szükséges készségeket. Az alapképzés a felsőfokú végzettséget igénylő munkahelyek többségénél elegendő a belépéshez. A képzés időtartama 3-3,5 év, melyből jellemzően 1 félév gyakorlati idő. A képzésekben az idegen nyelv, ezen belül is a szakmai nyelv elsajátítását idegen nyelvű kurzusok és külföldi oktatóink is elősegítik.

Az alapszakok elvégzését követően van lehetőség mesterképzésre (MSc/MA) jelentkezni, ezen diploma megszerzése után pedig a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola biztosít lehetőséget a PhD, azaz Doktori fokozat megszerzésére.

Az aktuális felvételi információkért, tippekért kövess minket a Facebookon!