A logisztikai menedzsment mesterszakos hallgatók elosztási logisztika keretében, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a Budapesti Intermodális Logisztikai Központban (BILK). Csordás Vivien, Szalai Erika, Petrucz Diána élménybeszámolóját folytatásban közöljük.
3. rész
„Délután 2 óra körül ért véget kirándulásunk a BILK-ben. Ekkor döntöttük el, ha már itt vagyunk, és időnk is engedi, akkor meglátogatjuk az AVEX Kft-t. Ez azért volt lehetséges, mert egyik, szintén elosztási logisztikai csoporttársunk ennél a cégnél dolgozik, és el tudta intézni, hogy a vállalatuk raktárának működését megtekintésük. Természetesen az oda vezető úton ismét mi voltunk az utolsók. De most nem a mi hibánk volt, hanem a forgalom nem tette lehetővé, hogy egymás mögött haladjunk. Az utolsóként helyszínre érkezésen azonban már mindenki csak nevetett.
Maga a raktár nem volt nagy, viszont sok érdekes dolgot láttunk itt is, és a körbevezetés is nagyon jó volt. A raklapokon meghatározott rendszer szerint voltak elhelyezve a Hauser termékek. Szemtanúi lehettünk, amint a legmagasabb szintről emelnek le egy raklap terméket. Páran kicsit féltünk, mert elég ingatagnak tűntek a termékek a raklapon. Azonban megnyugtattak bennünket; olyan baleset, hogy a termék leesett volna, még nem fordult elő.
Miután végignéztünk mindent, akkor következett a hazaindulás ideje. Nem is mi lettünk volna, ha a hazaúton nem történt volna valami. Az M0-ás autópályán rossz irányba mentünk: nem az M7-es felé, hanem vissza, a BILK irányába. Ezt az első lehetőségnél korrigálni kellett. Természetesen az egyik sofőr szerint ez csak azért történt, hogy megnézzük a Dunát, mert amikor a BILK-ből jöttünk borús volt az idő. Jelentjük: a Dunát már megismerjük, ugyanis kétszer is láttuk öt percen belül! 🙂
Hazafelé, az egyik autó bement Székesfehérvárra, mivel ott szállt ki az egyik utasa. Sofőrünk abban a tudatban volt, hogy itt megyünk le a pályáról, és majd innen rövidebb lesz, de szembesítettük a valódi okkal, miért erre jövünk. De nem baj, mert volt olyan személy, aki még sosem látta Fehérvár belvárosát, ezért nagyon jó volt egy kis kitérőt tenni. Azért is jó volt, mert mindenkinek volt valamilyen szép emléke, amit megosztott a másikkal. Az utolsó csapat, azaz mi, 16:45 körül érkeztünk vissza Veszprémbe. Miért nem lepődünk meg ezen?! 🙂
Egy felejthetetlen kirándulásban volt részünk, amit szeretnék megköszönni Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta tanárnőnek, mert lehetővé tette számunkra ezen izgalmak átélését.”
Köszönjük vállalati partnereinknek Fábián Zoltán kereskedelmi igazgató úrnak és Konrád Györgyi értékesítési vezetőnek, hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Bíró Koppány Ajtonynak és Firnicz Lászlónak, akik a vállalati kapcsolatfelvételben nyújtottak segítséget.