You searched for Körforgásos gazdaság cikkek - Oldal 3 a 3-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon
Amit kerestél: Körforgásos gazdaság cikkek
Turizmus egész évben… – Marketing innováció a balatoni szezon meghosszabbításáért

Probléma, amelyre az alprojekt megoldást nyújt:

A Veszprém – Balaton térség Budapest után a második legnépszerűbb turisztikai desztináció Magyarországon, ugyanakkor a térség turizmusát nagyon erős időbeli szezonalitás (június- augusztus) és földrajzi koncentárció (Balatonfüred, Siófok, Keszthely+Zalakaros, Hévíz) jellemzi.

Ez a két tényező nagyban befolyásolja a térségi vállalkozások hatékonyságát, a szezonális munkalehetőségek nem tartják meg a fiatalokat és a vállalkozások eredményessége, hozzáadott értéke messze elmarad az országos átlagtól, ami a jelenlegi működés és siker fenntarthatóságát nagyban veszélyezteti.

A turisztikai árbevétel 60%-a 5 városban jön létre, valamint a bevételek kb. 40%-a realizálódik a régión belül.

A turizmus versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntartható jellegéhez, mivel a turisztikai célpontok minősége erősen függ természeti és kulturális környezetüktől, valamint helyi társadalmi beágyazottságuktól. Bár magas életminőség jellemzi a térséget, alapvetően elöregedés jellemzi, ami a fenntarthatóságot veszélyezteti.


Az alprojekt célja:

A Turizmus egész évben alprojektben olyan arcát szeretnénk bemutatni a Balatonnak, a Veszprém – Balaton térségnek, amely a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság jegyében, egész éven át változatos programokkal várja a vendégeket.

Ugyancsak a fenntarthatóság jegyében együttműködések révén olyan vállalkozói/szolgáltatói közösséget szeretnénk kialakítani, akik az őszi, tavaszi időszakra is élménydús lehetőségeket kínálnak. Célunk, hogy a vendégek ne csak nyáron gondoljanak a balatoni aktivitásokra, hanem a főszezonon kívül is. Szeretnénk, ha a körforgásos gazdaság alapjai meghonosodnának a Balaton térségben. A vendégek és a helyiek a helyi vállalkozásoktól szerezzék be az élelmiszereket, fogyasztási cikkeket, melynek következtében megerősödnek a vállalkozások, a fiatalok helyben maradnak, családot alapítanak, más szolgáltatók is megélnek, még több vendég érkezik a térségbe, mely gazdaságilag is erősödik.


A körforgásos gazdaság és a turizmus kapcsolata:

A körforgásos gazdaság fogalom tulajdonképpen visszatérést jelent a természet rendjébe, ahol minden folyamat, tevékenység vége egy új kezdetét jelenti.

A körforgásos gazdaság koncepció azért került a döntéshozók figyelmének a középpontjába, mert sajnálatos módon a hulladéktároló kapacitások kimerülőben vannak, illetve a termelésben felhasznált nyersanyagokból is hiány keletkezik, nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben nyersanyag készlet, amelyre szüksége lenne.

A körforgásos gazdaság modell, amely úgy tekint minden hulladékra, mint erőforrásra, a lineáris gazdaság alternatívájaként jelent meg

A lineáris gazdaság modellben a felhasznált nyersanyagokból, erőforrásokból keletkező hulladékot nem hasznosítják. Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modell esetében a termelési folyamatban, a teljes életciklus időtartama alatt, minél hosszabb ideig őrizzük meg az értékeket, a termékbe fektetett munkát, energiát. Ezt egy értékmegőrző koncepciónak is felfoghatjuk, amely az újrafeldolgozáson, újrahasznosításon alapul.

A körforgásos gazdasági modellt az Ellen McArthur Alapítvány* dolgozta ki, és az Európai Unió is prioritásként kezeli a körforgásos gazdasági modellre való áttérést.

Alapvető cél: visszaforgatni a termelési folyamatba, és minimalizálni a hulladék képződést.

A körforgásos gazdasági modell alkalmazása a turizmusban:

A COVID vírushelyzet miatt kialakult pandémia pozitív hatása, hogy az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás visszaesett, azonban a pandémia elmúltával újra visszaáll a termelés intenzitása, ezzel a káros anyag kibocsátás is megnő, illetve a korábbi szintre áll vissza. Ezekre a feladatokra fokozottabban kell figyelni.


Tevékenységek az alprojekten belül:


A videóban a “Turizmus egész évben…” alprojektről beszélgetünk Varga-Dani Barbarával és Neumanné Dr. Virág Ildikóval:


*Az Ellen McArthur Alapítvány a megvalósítás négy fő elemét határozta meg:

  1. Az első a körkörösség és az életciklus-alapú szemlélet megjelenítése már a gazdasági tervezés folyamata során;
  2. A második feltétel az új, innovatív üzleti modellek kifejlesztése és alkalmazása (kölcsönösen előnyös, akár ágazatközi üzleti megállapodások, platformok révén);
  3. Harmadik elemként említi a tanulmány a termékek életciklusának lehető legnagyobb mértékű meghosszabbítását (egyúttal a hulladékok keletkezésének visszaszorítását);
  4. Negyedik szempontként jelenik meg a rendszerszintű ösztönzők és a kedvező gazdasági (üzlet) környezet megteremtése. Ez utóbbi területen a kormányzati szereplők felelőssége és jelentősége óriási.

Vissza a főoldalra. >>>

Az alprojekt a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.

Környezetbarát sminkelés, avagy miért jók a zöld kozmetikumok

Lassan már minden terméknek megtaláljuk a környezetbarát megfelelőjét, miért lennének ez alól éppen a kozmetikumok kivételek? Ha próbálunk környezettudatosabban étkezni, vásárolni, tisztálkodni, akkor ez már igazán nem maradhat ki a sorból.

Számos lehetőség kínálkozik, hogy olyan kozmetikumokkal szépítsük magunkat, amelyek nem csak a külső megjelenésünket dobják fel, de egyúttal jó érzést is keltenek bennünk, hogy tettünk valamit a környezetünk védelme érdekében.

De jogosan tesszük fel a kérdés, hogy mit is jelent pontosan a zöld sminkelés, a zöld kozmetikumok? Természetesen nem zöldre sminkelt női arcokat kell elképzelni, sokkal inkább olyan tudatos vásárlókat, akik próbálnak odafigyelni arra, hogy a sminktermékeik hulladékmentes és újrahasznosított csomagolással készülnek, valamint mikroműanyag mentes és főként természetes alapanyagokból állítják elő, és természetesen nincsenek állatokon tesztelve.

Szerencsére már szép számban találhatók ilyen kozmetikumok a különféle webáruházakban és a boltok polcain, de ha valakinek van kedve és ideje, maga is készíthet házilag kozmetikumokat, rengeteg recept fellelhető az online platformokon. A jó hír tehát, hogy lehetünk szépek környezetbarát módon is!

Ha a témában további érdekességeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Maszkok vs. Újrahasznosítás

Lassan kezdünk hozzászokni, hogy maszkot viselünk a munkahelyen, az iskolában, a boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, a rendezvényeken és sorolhatnám.

Hogyan kapcsolódik ez a körforgásos szemlélethez? Több szempontból is.

Egyrészről az egyszer használatos maszkok sajnos növelik a műanyaghulladék mennyiségét. Biztosan mindenki látott már itt-ott eldobott, megtaposott maszkokat és nemcsak a látvány szomorú, de rávilágít arra a pazarlásra, amit átszövi a mindennapjainkat. De mégis mit tehetünk, hiszen az arcmaszk, az arcfedés viselése jelentősen csökkentheti a vírus átterjedését, kikerülni nem lehet és nem is tanácsos. Hordhatunk textilmaszkot, elég sok igényes darabot lehet már vásárolni, de választhatjuk a plasztik maszkokat is, és így nem szennyezzük vele a környezetünket.

Másrészről több cég is felismerte, hogy újrahasznosított műanyagból készít szemüveget és maszkot elsődlegesen a koronavírus frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók számára. Példaértékű, hogy az óceánban felhalmozódott műanyag hulladék újrahasznosításával nem csak a környezetünket védjük, de életeket menthetünk meg!

Ha a témában további cikkeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

FILMAJÁNLÓ – David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough “Egy élet a bolygónkon” c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán.

“Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt.

Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt.

Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a katasztrófa, és megmenthető a bolygónk.” (Forrás: Netflix Magyarország)

Ahogy Sir David Attenborough-nak, úgy nekünk is szívügyünk Földünk sorsa, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, ezért jó szívvel ajánljuk figyelmedbe ezt a fantasztikus és rendkívül tanulságos filmet.

Nézd meg a film előzetesét! 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!

Az ökológiai lábnyom “számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk(Forrás: glia.hu)

Mik az ökológiai lábnyom összetevői?

1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
2. Halászati lábnyom
3. Termőföld lábnyom
4. Legelő lábnyom
5. Erdő lábnyom
6. Beépített területek lábnyoma
+1 Vízlábnyom

Ha az ökológiai lábnyomról és összetevőiről többet is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az Xforest.hu cikkét. >>>

Hogyan számíthatod ki a saját ökológiai lábnyomodat?

Komoly matematikai számítások helyett elegendő, ha ide kattintasz és kipróbálod a KÖVET Egyesület alkalmazását! >>>
A számítás egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült (lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék).

Ha pedig a kapott eredményt túl magasnak találod, akkor ide kattintva tippeket is találsz, amelyek segítségével csökkentheted ökológiai lábnyomodat. >>>


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Radarral a környezetért

Az illegális módon lerakott hulladék problémát jelenthet. Környezetünkben, lakóhelyünkön, településeink területén, az erdőkbe, erdőszélekre, elhagyatott, bekerítetlen területekre, önkormányzati közterületekre helyezett szemét súlyos környezeti és akár közegészségügyi veszélyeket is rejthet magában. Az illegális szemétlerakás többek között rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet, de a lerakott hulladékokban lévő baktériumok a csapadékvízzel beszivárogva szennyezhetik a talajt is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztett egy mobil alkalmazást HulladékRadar névvel. Az alkalmazás célja az „illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása”. Az alkalmazással a lakosság számára lehetőség nyílik a Magyarország területén illegális hulladéklerakó helyek bejelentésére az illetékes hatóságokhoz.

Az alkalmazás letölthető Android és iOS mobil operációs rendszerekre is a https://hulladekradar.hu/index.html oldalról.

A bejelentés menete gyors:

1. Rövid és gyors regisztráció (név, e-mail)
2. Fényképkészítés az illegálisan lerakott hulladékról
3. Hulladékkategória választás
4. Hulladék elhelyezési módjának kiválasztása
5. Hulladék mennyiségének megadása
6. Bejelentés szövege
7. Bejelentés

Segíts néhány kattintással és védd a környezeted az illegálisan lerakott szemét bejelentésével!


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Klímadiéta: testünk – lelkünk – bolygónk egészsége

A megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos étrend fontos alapeleme az emberi szervezetnek. Lendületet ad a mindennapokhoz, segíti az egészséges testsúlyt megőrizni és csökkenti a betegségek kockázatát.

Egyre több forrás hirdeti az egészséges, környezettudatos diéták fontosságát, de “amatőrként” sok gondot jelenthet a fenntartható életstílus kialakítása. A kezdeti motiváció fontos támogatója a pénztárcabarát megoldás, ami átgondolt tervezést kíván. Ez megtehető épp a boltba való fölösleges autózás csökkentésével, az alapanyagok keletkezésének és felhasználásának a távolságminimalizálásával és a megvett ételek felhasználásának növelésével.

Az Eurostat 2019-es adatai szerint egy átlagos háztartás 350 kg/fő hulladékot termel, és ez a szám még növekszik 150-170 kg/fő mennyiséggel, ami a munkahelyen, közterületeken keletkező kommunális hulladékból származik. Ebben a számban benne vannak a kidobott ételek, a pet palackok, a megrendelt ebéd tároló doboza, a kiflis zacskó, csokipapír, tejesdoboz, fogrémtubus, chipses zacskó és még a csomagolóanyagoknak, haszontalanná vált, megromlott ételeknek a hosszú sora.

Azonban környezetünkért egyénileg is sokat tehetünk, ha a klímadiéta fontos alapelveit saját ritmusunkra alakítva környezettudatos életstílust alakítunk ki.

Válasszuk a hazait!

A helyi termelői piacok és gyümölcsöskertek idényjelleggel magas vitamintartalmú hazai gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. Minimális szállítási igényük, kedvező áruk és minőségük miatt megfelelő alapanyagok a kompótok, lekvárok, házi smoothiek készítéséhez. Ehhez az idénynaptárak hasznos segítséget adnak.

Csökkentsük a kidobott ételek mennyiségét!

A napi étkezések során az ételek egy része kidobásra kerül. Fontos, hogy éhes gyomorral soha ne vásároljunk! Készítsünk bevásárlólistát és heti menütervet. Ha mégis több élelmiszert vettünk, vagy többet főztünk, mint kellett volna, fagyasszuk le. Az étteremben is érdemes a megrendelt és megmaradt ételünket elcsomagoltatni és hazavinni. A maradék igenis hasznos!

Csökkentsük a széndioxid kibocsátást!

Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a környezetszennyezéshez. A hús fogyasztásának csökkentése egy környezettudatos életstílusnak a része. Ehhez nem kell teljesen kiiktatni az életünkből, de egy húsmentes napot beiktathatunk. Azok, akik teljesen ki szeretnék vonni az életükből, választhatnak a vegetarianizmus fajtáiból. A laktovegetáriánus húst nem, de tejterméket fogyaszthat, az ovovegetáriánus húst nem, de tojást fogyaszthat, a lakto-ovo vegetáriánus mindezeket együtt fogyaszthatja a napi menüjében, a szemivegetáriánus csak a vörös húsokat nem eheti, de csirkét igen, és a peszketariánusok csak halat fogyaszthatnak. Iktassunk be húsmentes hétfőket!

Használjunk környezettudatos eszközöket a mindennapokban!

A megfelelő hidratáltság elengedhetetlen az agyi és fizikai munkához. A napi víz mennyiségét próbáljuk meg pet palack helyett saját trendi kulaccsal megoldani. A megvásárolt kenyeret, pékárut csomagoljuk vászonzsákba. A gyümölcsöt zöldséget tegyük gyümölcshálóba és az elviteles kávénkat kérjük a saját kis termoszunkba. Csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét!

A fenntarthatóság nem egy elcsépelt szlogen, hanem egy tudatos előre megtervezett életstílus. Mint minden diéta sikerkritériuma, úgy itt is érvényes a személyre szabottság. Fontos hogy döntéseinkkel támogassuk hosszú távon a körforgásos szemléleten nyugvó fenntartható gazdaságot, ezzel hozzájárulva testünk, lelkünk és bolygónk egészségéhez.

Ha a témában további érdekességeket olvasnál, az alábbi cikkeket ajánljuk:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan?

Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan? – A kérdés már önmagában is érdekes, de legfőképp nem lehetetlen!

Szerencsére a környezetvédelem iránt a zeneiparban is egyre nagyobb igény mutatkozik nemcsak a szolgáltatók, de a zene megalkotói és a felhasználók/fogyasztók részéről is. Ennek formája megjelenik például

🎶 alternatív hangszerek készítésében újrahasznosított palackokból,
🎶 elektronikai eszközök újrahasznosított műanyagból történő fejlesztésében,
🎶 a streamelés térnyerésében a CD-kel és más fizikai PVC-tartalmú kiadványokkal szemben,
🎶 és ne feledkezzünk el az egyre inkább elterjedőben lévő környezettudatos koncertekről, fesztiválokról sem!

De még nagyon nagy út áll előttünk, hiszen ami látszólag környezettudatos megoldásnak tűnik, az lehet, hogy valójában mégsem az. Ki gondolná, hogy a streameléshez használt rendkívül nagy áramigényű szerverek miatt a zeneipar üvegházhatás kibocsátása több, mint kétszeresére emelkedett az elmúlt 40 évben. De ezt is lehet okosan csinálni, csak oda kell figyelni, például úgy, hogy letöltjük kedvenc dalainkat – természetesen kizárólag legálisan! –  elektronikus eszközeinkre, és akkor már tettünk valamit mi is a környezetünkért.

Végezetül egy érdekes infografika a University of Glasgow-tól, mely a zene költségeit mutatja:

Ha szeretnél jobban elmerülni a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Miért vált olyan fontossá a környezettudatosság?

Az élet velejárója a változás. Míg a kisebb változások könnyed adaptációval véghezvihetők, szinte érezhetetlen módon, addig a robosztus változások megfontolt, tudatos és alaposan megtervezett stratégiát kívánnak maguk után.

A változás vehemensen befúrta magát a mindennapokba. Igény lett újra a friss levegő, a természet védelme, de vágyként megjelent a mai emberekben a fenntarthatóság és az öko termékek előnyben részesítése.

A háztartások nagy részében megjelentek a bevásárlásra használandó egyre trendibb vászontáskák a nylon zacskók helyett, a natúr kozmetikumok és dezodorok, a zöldség és gyümölcs vásárlására használható pamut szatyrok, a kókuszrostból készült dörzsi a mosogatáshoz, a folttisztító só, a mosódió, a konyhában alkalmazható csíráztató tálak, a nyomtatáshoz az újrahasznosított papírok és irattartók, de a sor nagyon hosszú.

Ez a mindennapi cél egy olyan életmódot kíván, mely a konyhától a fürdőszobáig terjed, de számos elve túlível a lakáson és a személyes élettéren. Az oktatási intézmények, gazdasági társaságok is beépítették mindennapi munkarendjükbe a zöld gondolkodás egyes elemeit. Vizes ballonok és automaták segítségével csökkentik a pet palack használatát, energiatakarékos berendezésekkel az áramfogyasztást és home office-szal az ingázásból származó környezetszennyezést.

A nyugati életstílus adta jólét kiszipolyozása mára megfordult. A hedonista életstílus nem hozta magával a várt boldogságot, sokkal inkább társadalmi egyenlőtlenséget szült (Vetőné, 2013, p.10) lecsökkentve a természet szerepét és egyben jótékony hatását az egészségre, azonban mára elérkezett a közösségi szintű változtatni akarás.

Az országok rájöttek, a hazai termékek és termelők népszerűsítése fontos gazdasági, társadalmi, de egyben egészségügyi érdek is. A termőföldtől az asztalig gondolkodásmód nem csak egy marketing szlogen, hanem a környezettudatosság fontos alappillére. Éppen ezért elengedhetetlen a hazai húsok, mezőgazdasági termékek, borok támogatása.

Ebben nagy szerepe van a közvetlen családnak, az elsajátított példáknak és mintáknak, az oktatási struktúrának, a nevelési szempontoknak és a médiának is. Fontos lett, hogy a családi asztalra friss és hazai kerüljön, ahogy azt nagyanyáink is tették, hogy a gyerekek ne egy betonkertben, hulladékok között homokozzanak, hanem megismerjék a friss, zöld természetet, ami szüleik idejében még alap volt vagy, hogy jövőorientáltan egy olyan világot tudjunk átadni majdani unokáinknak, ami számukra is legalább annyi, ha nem több boldog, természetben eltöltött percet fog biztosítani.

Számos hasznos ötletet elsajátíthatunk az uptostyle.hu/fenntarthato-kispiac és hulladekmentes.hu valamint Vetőné Mózner Zsuzsanna “Úton a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé? A magyar lakosság élelmiszer-fogysztásának ökológiai lábnyoma” c. írásában.


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Fenntartható és környezetbarát gumiszobrok

A művészet nem csak az önkifejezés, de a társadalmi és gazdasági problémákra való reflektálás egyik legjobb módja is, hiszen egy művész – legyen az festő, szobrász, zenész, stb. – alkotása sok emberhez eljut és speciális látásmódján, ábrázolásán, anyaghasználatán keresztül sokunkhoz eljuttatja a kívánt üzenetet, vagy csak elindítja a változáshoz/változtatáshoz szükséges gondolatokat, s ezáltal formálja a szemléletünket.

Számos országban készülnek hulladékból műalkotások, szerencsére Magyarországon is van rá példa. Érdemes időt szentelni Baráth Gábor, építész, szobrászművész műalkotásaira, aki egy azon művészek közül, akik újrahasznosított alapanyagból készítik el egyedülálló és egyben környezetbarát alkotásaikat. 1-1 szobrához sokszor 50-80 gumiabroncsot is felhasznál a helyi autógumi depókból, és szervizekből, így azok legalább már nem a szemetet gyarapítják, hanem egy műalkotáson keresztül nyújtanak élményt az arra fogékonyak számára.

Ha többet szeretnél olvasni a témáról, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2019/11/17/kulonleges-gumiszobrok-fenntarthatok-kornyezetbarat-barath-gabor/
https://hungarytoday.hu/hungarian-artist-recycles-old-tires-into-spectacular-statues-gallery/

(Fotó: Baráth Gábor, sokszinuvidek.24.hu)


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

>>>

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.