A körforgásos gazdaság egyik alapelve, hogy az erőforrásainkat a lehető legértékesebb módon kell felhasználnunk. (Például, az üres befőttes üveget sokkal jobb, ha konyhai tárolónak használjuk fel, mintha a szelektívbe dobnánk.)
Ezen a héten, 2021. november 25-27. között a Pannon Egyetemen gyakorlatban is kipróbálhatjuk az elméletet! A Zöld Feszten számos programon kepézhetitek magatokat, kaphattok tippeket a témában.
Idén a már megunt karácsonyfadíszeknek sem kell otthon a dobozban szomorkodniuk: hozzátok el szombaton 09:00-14:00 között a megunt díszeket a Zöld Fesztre (E épület – Kamaraterem), és cseréljétek le valami újra, ami idén a fátok éke lehet! Ezzel megint tehettek valami jót a környezetért, és örömet is szerezhettek másoknak!
Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint a háztartásunkban lévő tárgyak 80%-át havonta egyszer vagy ennél is ritkábban használjuk. A körforgásos gazdálkodás egyik nagy kihívása, hogy a használati cikkek általánosságban nincsenek rendeltetésük szerint kihasználva, és sokszor válnak ”egyszer használatossá”, majd kerülnek a szeméttelepekre. A statisztikák szerint például egy ruhadarabot átlagosan 7 alkalommal viselünk, mielőtt a szemétbe kerülne.
Szerencsére kialakulóban vannak az ellentrendek is, ha belegondolunk, hogy már nem csak autót, rollert vagy lakást lehet bérelni, hanem sok helyen porszívót, fűnyírót, vagy akár paradicsom passzírozót is (ha érdekel a téma, a sharing economy keresőszót ajánljuk). A napi használatban lévő cikkekről alkotott felfogás is átalakulóban van, jó példa erre a Vigga vagy a Baby’s away, ahol kismama és babaruhákat lehet bérelni, vagy a Stara, ahol a bútorok kézről kézre járnak.
Tudtátok, hogy Hawaii és Kalifornia közt úszik egy szemétsziget, ami harmincszor akkora, mint Belgium? Vagy, hogy a Queensland egyetem kutatása szerint minden második teknős evett már műanyagzacskót? Sőt, 2050-re – ha nem változtatunk semmin – több szemét lesz az óceánban, mint hal.
A körforgásos gazdálkodás szerencsére itt is a probléma helyett lehetőséget lát: a szemétből pedig erőforrást varázsol.
Biztos sokatoknak feltűnt már, hogy papírszívószálat kapunk a nyáron a gyorséttermekben; ez egy kis lépése az Európai Unió új átfogó stratégiájának, ahol a műanyagok gazdaságban betöltött szerepét gondolták újra. Ennek persze első lépése a már említett prevenció: olyan műanyagtermékeket és technológiákat terveznek, amik alkalmassá teszik ezeket a körforgásra (jelenleg csak 30%-ot hasznosítunk újra az EU-ban 🙁 ). A műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó uniós stratégia egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra minden műanyagcsomagolást újra lehessen hasznosítani.
A most úszkáló műanyagból a ruháktól és gördeszkáktól kezdve evőpálcikákig sok mindent hoztak már létre a leleményes környezetbarát startupok, de olyan nagy gyártók is felismerték az ebben rejlő potenciált, mint az Adidas, a Patagonia vagy a Bureo.
El tudjuk azt képzelni, hogy nem folyik a víz a csapból, amikor szomjasak vagyunk és innánk egy nagy pohár hideg vizet? Magától értetődőnek vesszük, hogy van víz, bármikor elérhető. Vajon ez mindig így lesz?
Talán mindenki tapasztalja, hogy egyre melegebbek és szárazabbak a nyarak. Magyarországon ugyan nem esik kevesebb csapadék, de megváltozott annak eloszlása. Ha esik, akkor nagyobb mennyiségben özönvízszerűen, utána pedig hosszabb száraz időszak következik. Az éghajlatváltozás hatásai már érződnek, ha nem is közvetlenül az otthonainkban, de a kertekben, a városi vízgazdálkodásban komolyan foglalkoznak ezekkel a problémákkal.
Gondoljunk csak bele, ezek a nagy mennyiségű esőzések megterhelik a szennyvízhálózatot, de ugyanakkor a városokban a sok betonfelület miatt nem kerül bele ez a víz a talajzónába. A kutak vízszintje évről évre csökken, egyre nehezebb megoldani a kertek öntözését.
A körforgásos szemléletre a vízgazdálkodásban is óriási szükség van. Szerencsére már vannak jó ötletek és fejlesztési javaslatok, hogyan lehetne jobban hasznosítani például az esővizet a városokban (kék-zöld infrastruktúra modellje). Sok feladat vár még ránk, de egy kis odafigyeléssel, akarattal tehetünk azért, hogy még sokáig élvezhessük értékes kincsünket, a vizet.
Ha jobban elmerülnél a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:
A fizikai aktivitás nem csupán jó formában tart és egészséges az emberek számára, hanem az élettartamot is megnöveli. A testmozgás összekapcsolódott az önértékelés és az önbizalom javulásával, valamint a depresszió és szorongás csökkentésében elért pozitív hatással. A sport hozzájárul a jó közérzethez kortól, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül. Mindenki élvezi, és elérhetősége egyedülálló.
Az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési célt fogalmazott meg. Ezek között szerepel az is, hogy közelebb hozza az embereket és a bolygót, lehetőséget teremtve arra, hogy világszerte ösztönözze a fejlődést többek között a sport területén is.
Igen! A sport ugyanis a fenntartható fejlődés fontos elősegítője is. A különböző sportesemények kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy a következő generációknak is megőrizhessük környezetünk szépségét és jó állapotát.
A sport hozzájárul a fejlődéshez és a béke megvalósításához a tolerancia és a tisztelet előmozdításában, valamint a nők és a fiatalok, az egyének és a közösségek szerepvállalásának erősítéséhez, továbbá az egészségügyi, oktatási és társadalmi elfogadáshoz kapcsolódó célkitűzések eléréséhez is.
Ha jobban elmélyednél a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:
A Veszprém – Balaton térség Budapest után a második legnépszerűbb turisztikai desztináció Magyarországon, ugyanakkor a térség turizmusát nagyon erős időbeli szezonalitás (június- augusztus) és földrajzi koncentárció (Balatonfüred, Siófok, Keszthely+Zalakaros, Hévíz) jellemzi.
Ez a két tényező nagyban befolyásolja a térségi vállalkozások hatékonyságát, a szezonális munkalehetőségek nem tartják meg a fiatalokat és a vállalkozások eredményessége, hozzáadott értéke messze elmarad az országos átlagtól, ami a jelenlegi működés és siker fenntarthatóságát nagyban veszélyezteti.
A turisztikai árbevétel 60%-a 5 városban jön létre, valamint a bevételek kb. 40%-a realizálódik a régión belül.
A turizmus versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntartható jellegéhez, mivel a turisztikai célpontok minősége erősen függ természeti és kulturális környezetüktől, valamint helyi társadalmi beágyazottságuktól. Bár magas életminőség jellemzi a térséget, alapvetően elöregedés jellemzi, ami a fenntarthatóságot veszélyezteti.
Az alprojekt célja:
A Turizmus egész évben alprojektben olyan arcát szeretnénk bemutatni a Balatonnak, a Veszprém – Balaton térségnek, amely a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság jegyében, egész éven át változatos programokkal várja a vendégeket.
Ugyancsak a fenntarthatóság jegyében együttműködések révén olyan vállalkozói/szolgáltatói közösséget szeretnénk kialakítani, akik az őszi, tavaszi időszakra is élménydús lehetőségeket kínálnak. Célunk, hogy a vendégek ne csak nyáron gondoljanak a balatoni aktivitásokra, hanem a főszezonon kívül is. Szeretnénk, ha a körforgásos gazdaság alapjai meghonosodnának a Balaton térségben. A vendégek és a helyiek a helyi vállalkozásoktól szerezzék be az élelmiszereket, fogyasztási cikkeket, melynek következtében megerősödnek a vállalkozások, a fiatalok helyben maradnak, családot alapítanak, más szolgáltatók is megélnek, még több vendég érkezik a térségbe, mely gazdaságilag is erősödik.
A körforgásos gazdaság és a turizmus kapcsolata:
A körforgásos gazdaság fogalom tulajdonképpen visszatérést jelent a természet rendjébe, ahol minden folyamat, tevékenység vége egy új kezdetét jelenti.
A körforgásos gazdaság koncepció azért került a döntéshozók figyelmének a középpontjába, mert sajnálatos módon a hulladéktároló kapacitások kimerülőben vannak, illetve a termelésben felhasznált nyersanyagokból is hiány keletkezik, nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben nyersanyag készlet, amelyre szüksége lenne.
A körforgásos gazdaság modell, amely úgy tekint minden hulladékra, mint erőforrásra, a lineáris gazdaság alternatívájaként jelent meg
A lineáris gazdaság modellben a felhasznált nyersanyagokból, erőforrásokból keletkező hulladékot nem hasznosítják. Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modell esetében a termelési folyamatban, a teljes életciklus időtartama alatt, minél hosszabb ideig őrizzük meg az értékeket, a termékbe fektetett munkát, energiát. Ezt egy értékmegőrző koncepciónak is felfoghatjuk, amely az újrafeldolgozáson, újrahasznosításon alapul.
A körforgásos gazdasági modellt az Ellen McArthur Alapítvány*dolgozta ki, és az Európai Unió is prioritásként kezeli a körforgásos gazdasági modellre való áttérést.
Alapvető cél: visszaforgatni a termelési folyamatba, és minimalizálni a hulladék képződést.
A körforgásos gazdasági modell alkalmazása a turizmusban:
Olyan körforgás megteremtése, amely a régiót egész éven át vonzóvá tudja tenni.
Helyi alapanyagok felhasználása, helyi szolgáltatások igénybevétele, beszállítói kapcsolatok, távolságok minimalizálása.
Négy évszakos kínálat megteremtése, olyan turisztikai csomagok, élményláncok kialakítása, és kommunikációja, amelyek a főszezonon kívül is attraktív kikapcsolódást jelentenek.
Időbeni és területi koncentráció kiegyenlítése, enyhítése.
Olyan turisztikai szolgáltatókkal való együttműködések elősegítése, akik a fenntartható turizmus elvét vallják, pl. környezetbarát szállítási lehetőséget biztosítanak.
Törekedni kell arra, hogy valamennyi fenntartási és üzemeltetési tevékenységet fenntarthatóvá tudjuk tenni.
A turistákat szemléletformáló tartalmakkal arra kell ösztönözni, hogy olyan termékeket, szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek megújuló, fenntartható, újrahasznosítható tulajdonságokkal rendelkeznek
Új építés, vagy felújítás esetén megújuló energia és környezetbarát alapanyagok felhasználása.
Intelligens beltéri klíma: energia felhasználást mutatja, a vendég és a szolgáltató is információt kap a fogyasztásról.
A tulajdonosi alapú modellek helyett inkább a lízing alapú igénybevétel alkalmazása, preferálása.
Csomagolásmentes vagy környezetbarát csomagolási technológiák alkalmazása.
Villamos energia, fűtési energia csökkentése, megújuló energia felhasználásra való átállás.
Közlekedés: alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módokra való áttérés.
Közösségi közlekedés vagy elektromobilitás ösztönzése, e-bike-ok alkalmazása.
A COVID vírushelyzet miatt kialakult pandémia pozitív hatása, hogy az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás visszaesett, azonban a pandémia elmúltával újra visszaáll a termelés intenzitása, ezzel a káros anyag kibocsátás is megnő, illetve a korábbi szintre áll vissza. Ezekre a feladatokra fokozottabban kell figyelni.
Tevékenységek az alprojekten belül:
Együttműködések kialakítása olyan szolgáltatókkal, akik a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság alapelveit vallják.
20 élménycsomag kialakítása a gyermekes családok, és a fiatal felnőttek részére, amelyek attraktív és élménydús programot kínálnak az őszi és tavaszi időszakban, illetve négyévszakon át.
Az élménycsomagokból videoanyag készítése, szemléletformáló, és promóciós eszközként való alkalmazása.
Élményorientált, gamifikált honlap kialakítása, melyen a körforgásos gazdaság alapelvein, és hasznos, használható gyakorlati információkon kívül turisztikai információk is megjelennek az ősztől-tavaszig tartó időszakra vonatkozóan.
A videóban a “Turizmus egész évben…” alprojektről beszélgetünk Varga-Dani Barbarával és Neumanné Dr. Virág Ildikóval:
*Az Ellen McArthur Alapítvány a megvalósítás négy fő elemét határozta meg:
Az első a körkörösség és az életciklus-alapú szemlélet megjelenítése már a gazdasági tervezés folyamata során;
A második feltétel az új, innovatív üzleti modellek kifejlesztése és alkalmazása (kölcsönösen előnyös, akár ágazatközi üzleti megállapodások, platformok révén);
Harmadik elemként említi a tanulmány a termékek életciklusának lehető legnagyobb mértékű meghosszabbítását (egyúttal a hulladékok keletkezésének visszaszorítását);
Negyedik szempontként jelenik meg a rendszerszintű ösztönzők és a kedvező gazdasági (üzlet) környezet megteremtése. Ez utóbbi területen a kormányzati szereplők felelőssége és jelentősége óriási.
Az alprojekt a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.
Lassan már minden terméknek megtaláljuk a környezetbarát megfelelőjét, miért lennének ez alól éppen a kozmetikumok kivételek? Ha próbálunk környezettudatosabban étkezni, vásárolni, tisztálkodni, akkor ez már igazán nem maradhat ki a sorból.
Számos lehetőség kínálkozik, hogy olyan kozmetikumokkal szépítsük magunkat, amelyek nem csak a külső megjelenésünket dobják fel, de egyúttal jó érzést is keltenek bennünk, hogy tettünk valamit a környezetünk védelme érdekében.
De jogosan tesszük fel a kérdés, hogy mit is jelent pontosan a zöld sminkelés, a zöld kozmetikumok? Természetesen nem zöldre sminkelt női arcokat kell elképzelni, sokkal inkább olyan tudatos vásárlókat, akik próbálnak odafigyelni arra, hogy a sminktermékeik hulladékmentes és újrahasznosított csomagolással készülnek, valamint mikroműanyag mentes és főként természetes alapanyagokból állítják elő, és természetesen nincsenek állatokon tesztelve.
Szerencsére már szép számban találhatók ilyen kozmetikumok a különféle webáruházakban és a boltok polcain, de ha valakinek van kedve és ideje, maga is készíthet házilag kozmetikumokat, rengeteg recept fellelhető az online platformokon. A jó hír tehát, hogy lehetünk szépek környezetbarát módon is!
Ha a témában további érdekességeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:
Lassan kezdünk hozzászokni, hogy maszkot viselünk a munkahelyen, az iskolában, a boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, a rendezvényeken és sorolhatnám.
Hogyan kapcsolódik ez a körforgásos szemlélethez? Több szempontból is.
Egyrészről az egyszer használatos maszkok sajnos növelik a műanyaghulladék mennyiségét. Biztosan mindenki látott már itt-ott eldobott, megtaposott maszkokat és nemcsak a látvány szomorú, de rávilágít arra a pazarlásra, amit átszövi a mindennapjainkat. De mégis mit tehetünk, hiszen az arcmaszk, az arcfedés viselése jelentősen csökkentheti a vírus átterjedését, kikerülni nem lehet és nem is tanácsos. Hordhatunk textilmaszkot, elég sok igényes darabot lehet már vásárolni, de választhatjuk a plasztik maszkokat is, és így nem szennyezzük vele a környezetünket.
Másrészről több cég is felismerte, hogy újrahasznosított műanyagból készít szemüveget és maszkot elsődlegesen a koronavírus frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók számára. Példaértékű, hogy az óceánban felhalmozódott műanyag hulladék újrahasznosításával nem csak a környezetünket védjük, de életeket menthetünk meg!
Ha a témában további cikkeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:
Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough “Egy élet a bolygónkon” c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán.
“Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt.
Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt.
Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a katasztrófa, és megmenthető a bolygónk.” (Forrás: Netflix Magyarország)
Ahogy Sir David Attenborough-nak, úgy nekünk is szívügyünk Földünk sorsa, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, ezért jó szívvel ajánljuk figyelmedbe ezt a fantasztikus és rendkívül tanulságos filmet.
Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!
Az ökológiai lábnyom “számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)
A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk. (Forrás: glia.hu)
Az illegális módon lerakott hulladék problémát jelenthet. Környezetünkben, lakóhelyünkön, településeink területén, az erdőkbe, erdőszélekre, elhagyatott, bekerítetlen területekre, önkormányzati közterületekre helyezett szemét súlyos környezeti és akár közegészségügyi veszélyeket is rejthet magában. Az illegális szemétlerakás többek között rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet, de a lerakott hulladékokban lévő baktériumok a csapadékvízzel beszivárogva szennyezhetik a talajt is.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztett egy mobil alkalmazást HulladékRadar névvel. Az alkalmazás célja az „illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása”. Az alkalmazással a lakosság számára lehetőség nyílik a Magyarország területén illegális hulladéklerakó helyek bejelentésére az illetékes hatóságokhoz.
A megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos étrend fontos alapeleme az emberi szervezetnek. Lendületet ad a mindennapokhoz, segíti az egészséges testsúlyt megőrizni és csökkenti a betegségek kockázatát.
Egyre több forrás hirdeti az egészséges, környezettudatos diéták fontosságát, de “amatőrként” sok gondot jelenthet a fenntartható életstílus kialakítása. A kezdeti motiváció fontos támogatója a pénztárcabarát megoldás, ami átgondolt tervezést kíván. Ez megtehető épp a boltba való fölösleges autózás csökkentésével, az alapanyagok keletkezésének és felhasználásának a távolságminimalizálásával és a megvett ételek felhasználásának növelésével.
Az Eurostat 2019-es adatai szerint egy átlagos háztartás 350 kg/fő hulladékot termel, és ez a szám még növekszik 150-170 kg/fő mennyiséggel, ami a munkahelyen, közterületeken keletkező kommunális hulladékból származik. Ebben a számban benne vannak a kidobott ételek, a pet palackok, a megrendelt ebéd tároló doboza, a kiflis zacskó, csokipapír, tejesdoboz, fogrémtubus, chipses zacskó és még a csomagolóanyagoknak, haszontalanná vált, megromlott ételeknek a hosszú sora.
Azonban környezetünkért egyénileg is sokat tehetünk, ha a klímadiéta fontos alapelveit saját ritmusunkra alakítva környezettudatos életstílust alakítunk ki.
Válasszuk a hazait!
A helyi termelői piacok és gyümölcsöskertek idényjelleggel magas vitamintartalmú hazai gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. Minimális szállítási igényük, kedvező áruk és minőségük miatt megfelelő alapanyagok a kompótok, lekvárok, házi smoothiek készítéséhez. Ehhez az idénynaptárak hasznos segítséget adnak.
Csökkentsük a kidobott ételek mennyiségét!
A napi étkezések során az ételek egy része kidobásra kerül. Fontos, hogy éhes gyomorral soha ne vásároljunk! Készítsünk bevásárlólistát és heti menütervet. Ha mégis több élelmiszert vettünk, vagy többet főztünk, mint kellett volna, fagyasszuk le. Az étteremben is érdemes a megrendelt és megmaradt ételünket elcsomagoltatni és hazavinni. A maradék igenis hasznos!
Csökkentsük a széndioxid kibocsátást!
Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a környezetszennyezéshez. A hús fogyasztásának csökkentése egy környezettudatos életstílusnak a része. Ehhez nem kell teljesen kiiktatni az életünkből, de egy húsmentes napot beiktathatunk. Azok, akik teljesen ki szeretnék vonni az életükből, választhatnak a vegetarianizmus fajtáiból. A laktovegetáriánus húst nem, de tejterméket fogyaszthat, az ovovegetáriánus húst nem, de tojást fogyaszthat, a lakto-ovo vegetáriánus mindezeket együtt fogyaszthatja a napi menüjében, a szemivegetáriánus csak a vörös húsokat nem eheti, de csirkét igen, és a peszketariánusok csak halat fogyaszthatnak. Iktassunk be húsmentes hétfőket!
Használjunk környezettudatos eszközöket a mindennapokban!
A megfelelő hidratáltság elengedhetetlen az agyi és fizikai munkához. A napi víz mennyiségét próbáljuk meg pet palack helyett saját trendi kulaccsal megoldani. A megvásárolt kenyeret, pékárut csomagoljuk vászonzsákba. A gyümölcsöt zöldséget tegyük gyümölcshálóba és az elviteles kávénkat kérjük a saját kis termoszunkba. Csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét!
A fenntarthatóság nem egy elcsépelt szlogen, hanem egy tudatos előre megtervezett életstílus. Mint minden diéta sikerkritériuma, úgy itt is érvényes a személyre szabottság. Fontos hogy döntéseinkkel támogassuk hosszú távon a körforgásos szemléleten nyugvó fenntartható gazdaságot, ezzel hozzájárulva testünk, lelkünk és bolygónk egészségéhez.
Ha a témában további érdekességeket olvasnál, az alábbi cikkeket ajánljuk:
A körforgásos gazdaság egyik alapelve, hogy az erőforrásainkat a lehető legértékesebb módon kell felhasználnunk. (Például, az üres befőttes üveget sokkal jobb, ha konyhai tárolónak használjuk fel, mintha a szelektívbe dobnánk.)
