A kozmetikumok nagy része igencsak sok felesleges szeméttel és szennyezéssel jár: apró kiszerelés, műanyag tégelyek, sok plusz csomagolás, vegyi anyagok… De ez lassan már a múlté.

Egyre többünknek fontos, hogy olyan gyártóktól származzanak a kozmetikumok, akik nem végeznek állatkísérleteket, nem szennyezik gyártás közben a környezetüket (illetve a termékük sem veszélyes az élővilágra), illetve minőségi és természetes összetevőket használnak.

A legújabb trendeket követő gyártók már a csomagolást is újragondolják (biológiailag lebomló, újrahasznosítható), vagy akár el is hagyják; gondoljunk csak a szilárd készítményeket árusító gyártókra, akiknek köszönhetően nem kell műanyag tubusokat a szemétbe dobnunk, és az újratöltős termékek is jó irányt képviselnek.

Sok, egyszer használatos termékre kell még közösen megoldást találnunk, de a bambusz fogkefék és fültisztító pálcikák elterjedéséből is láthatjuk, hogy ez is egy járható út.

Láthatóan, ami jó a természetnek, az jó nekünk is.

Ti ezek közül miket használtok? Ha érdekel a téma, itt további információkat találsz:

– https://www.natrue.org/sustainability-in-natural-cosmetics-the-key-for-innovation/
– http://korkorosgazdasag.hu/elgondolkodtato/fenntarthato-szepsegapolas/
– https://www.foodcircle.com/magazine/sustainable-vegan-fairtrade-organic-zero-waste-cosmetics-brands

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

A felhalmozódott szemétmennyiség és egyre nagyobb kihívást jelentő hulladékkezelés kérdése nem csak minket embereket érint, hanem az állatvilágot is. A természetben és a városokban élő állatok mind alkalmazkodnak a környezetükhöz, hiszen szűkebb helyen élnek, esetenként az életmódjukon is változtatnak és sok esetben kreatívabbnak kell lenniük vadonélő társaikhoz képest.

Megfigyelték, hogy a madarak fészket építenek például az eldobált műanyag villákból, karszalagokból és egyéb hulladékokból, de ami igazán érdekes, hogy kiválogatják színek szerint, hogy ezzel is felhívják magukra a figyelmet és sikeresebbek legyenek a párválasztásban. Egy piros műanyag szívecske nem csak a hölgyek szívét, de a madarakét is megolvasztja.

Egyes rovar fajok (méhek, hangyák), pl. a méhek is felhasználják a műanyagot a kasok építéséhez. Az eldobált ételmaradékról nem is beszélve – el sem tudjuk képzelni, hány városi állatnak biztosítják az életben maradást.

Rendkívül rugalmasnak és találékonynak kell lenniük, például nappal megbújnak és éjszaka aktívabbá válnak, hiszen kevesebb ember, kevesebb autó közlekedik akkor, ezáltal biztonságosabb így az élet számukra. Egy biztos, a városokra is a természet részeként kell tekintenünk, hiszen az állatok sem tesznek különbséget, így is – úgy is aktív részesei a körforgásnak.

Ha további érdekességeket olvasnál a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket: 

– https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/06/23/mehek-muanyag-ujrahasznositas/
– https://www.nationalgeographic.com/animals/article/160418-animals-urban-cities-wildlife-science-coyotes
– https://nlc.hu/utazas/cikk/madarfeszek-szokatlan-helyen-fotok/
– https://planetbudapest.hu/

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

El tudjuk azt képzelni, hogy nem folyik a víz a csapból, amikor szomjasak vagyunk és innánk egy nagy pohár hideg vizet? Magától értetődőnek vesszük, hogy van víz, bármikor elérhető. Vajon ez mindig így lesz?

Talán mindenki tapasztalja, hogy egyre melegebbek és szárazabbak a nyarak. Magyarországon ugyan nem esik kevesebb csapadék, de megváltozott annak eloszlása. Ha esik, akkor nagyobb mennyiségben özönvízszerűen, utána pedig hosszabb száraz időszak következik. Az éghajlatváltozás hatásai már érződnek, ha nem is közvetlenül az otthonainkban, de a kertekben, a városi vízgazdálkodásban komolyan foglalkoznak ezekkel a problémákkal.

Gondoljunk csak bele, ezek a nagy mennyiségű esőzések megterhelik a szennyvízhálózatot, de ugyanakkor a városokban a sok betonfelület miatt nem kerül bele ez a víz a talajzónába. A kutak vízszintje évről évre csökken, egyre nehezebb megoldani a kertek öntözését.

A körforgásos szemléletre a vízgazdálkodásban is óriási szükség van. Szerencsére már vannak jó ötletek és fejlesztési javaslatok, hogyan lehetne jobban hasznosítani például az esővizet a városokban (kék-zöld infrastruktúra modellje). Sok feladat vár még ránk, de egy kis odafigyeléssel, akarattal tehetünk azért, hogy még sokáig élvezhessük értékes kincsünket, a vizet.

Ha jobban elmerülnél a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

– https://hvg.hu/gazdasag/20210705_ivoviz_ontozes_klimavaltozas
– https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/eea-jelzesek-2018-viz-elet/cikkek/eghajlatvaltozas-es-viz-2013-melegedo
– http://klimavaltozas.oee.hu/elteto-viz/
– https://www.fejerviz.hu/8-aktualis/1205-furt-vagy-asott-kutak-vizenek-egeszsegugyi-veszelyei
– https://masfelfok.hu/2020/12/15/esztetikus-okologikus-gazdasagos-kek-zold-infrastruktura-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-i/

További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>

További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>>