Pénzügyi struktúra és gazdasági növekedés

A kutatás résztvevői:

A kutatás célja:

Kutatásunk középpontjába a pénzügyi „szuperstruktúra” elemzését kívánjuk állítani, azaz annak tanulmányozását, hogy mennyiben és milyen módon befolyásolja egy nemzetgazdaság/régió gazdasági növekedését a számtalan politikai, gazdasági és pénzügyi tényező hatására kialakult finanszírozási szerkezet. Célunk egy metszet készítése volt, mely a banki- illetve piaci alapú pénzügyi struktúrák komparatív elemzése alapján jut el a vállalati szektor finanszírozási szerkezetéig.

A kutatás időtartama:

2004-2006

A kutatás rövid leírása:

A kutatás fő csapása egyrészt az egyes országokra/régiókra vonatkozóan a pénzügyi struktúra mutatószámainak meghatározása, komparatív elemzése, továbbá szemléletében új mutatószámok kialakítása volt. A piaci- és banki közvetítés relatív fejlettségének meghatározása lehetővé tette az egyes régiók (régi/új EU tagok) közötti trendszerű folyamatok (konvergencia, valamelyik finanszírozási forma erősödésének) felismerését.

Másrészt ismerve az USA és az eurórégió gazdasági növekedésének és a volatilitásának adatait vizsgáltuk. A kutatási kérdésünk az volt, hogy lehetséges-e hogy az alapvetően banki alapú eurórégió jobban ellenáll a ciklusoknak, mint az alapvetően piaci alapú finanszírozási struktúrájú USA.

Harmadrészt a háztartások megtakarítási megoszlását elemeztük s hasonlítottuk össze a pénzügyi struktúra változásával az egyes országok/országcsoportok vonatkozásában. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a háztartások kockázatvállalási attitűdje hogyan módosult az utóbbi években.

A kutatás eredményei:

Az utóbbi 30 évet vizsgálva megállapítható az országok/régiók pénzügyi struktúrájának jelentős elmozdulása a banki alapú struktúráktól a piaci alapú struktúrák irányába. A struktúrák változásának jellemzésére kiválóan alkalmas a finanszírozás tartós kapcsolaton alapuló- (relationship-based) és eseti, távolságtartó (arm’s length) jellegének megkülönböztetése.
Az egyes országok, országcsoportok pénzügyi struktúra méret-, aktivitás- és hatékonyságindexeinek komparatív elemzése alapján az új tagállamok pénzügyi struktúrája a vizsgált periódusban konvergált a régi tagállamok pénzügyi struktúrájához, azaz a piaci- és a banki alapú közvetítés aránya közelített egymáshoz.
A háztartások attitűdjét és annak változását a megtakarítások összetételével elemeztük. A megoszlás 1999-ig folyamatosan eltolódott a piaci eszközök irányába a banki eszközök rovására, míg ezután a banki eszközök részaránya erősödött, de a megtakarítások piaci és a banki eszközeinek arányának változása jóval alatta maradt a piaci kapitalizáció és a banki hitelek arányában bekövetkezett változásnak/ingadozásnak.

A pénzügyi struktúra és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatot vizsgáló kutatások többsége arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen a kapcsolat iránya, szorossága az egyes országok/régiók finanszírozási szerkezete és a gazdasági növekedése között. A legújabb tanulmányok arra hívják fel a figyelmet, hogy a kapcsolat szorossága időben, továbbá az egy főre jutó reáljövedelmi szint függvényében változik.

A pénzügyi struktúra ok-okozati összefüggéseinek általános vizsgálatát egy 2007-ben induló újabb kutatás követi. A 2007-2008-as időszakra tervezett jelenleg folyó kutatás célja a magyar pénzügyi rendszer specifikus jellemzőinek feltárása, különös figyelmet fordítva Magyarország EU tagságára, ill. EMU-t illető kötelezettségeire. A kutatás két síkon elemzi a hazai pénzügyi struktúra helyzetét/perspektíváját. Egyfelől a monetáris politika intézményi kerete, stratégiája és eszköztára, másfelől a pénzügyi szolgáltatók működési keretei, szabályozó rendszere, üzletpolitikája és piaci lehetőségei állnak a középpontban.
A magyar pénzügyi struktúra komparatív elemzése nemzetközi kutatási együttműködés – közép-kelet európai partnerekkel (cseh, lengyel, szlovák) – keretében egy könyv megjelentetésére kerül sor 2008-ban.

Legfontosabb publikációk:

Könyvrészlet:

Konferencia-kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Nemzetközi pénzügyek, Nemzetközi pénzügyek és pénzügyi intézmények