Balassa Gergő, Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre járó hallgatónk jelenleg a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságán dolgozik. Munkája során politikai kommunikációval és tanácsadással foglalkozik, de a képzés alatt megszerzett tudást is igyekszik minél hatékonyabban hasznosítani a munkahelyén. Tanulmányai vége felé közeledve már számos terület ismeretanyagába kóstolhatott bele, ami igazán elégedetté tette a képzéssel kapcsolatban. Az interjú keretein belül pedig arról is beszámol, hogy miért döntött úgy, hogy újra visszatér a Pannon Egyetem falai közé – ezúttal a GTK színeiben.
– Miért pont a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre esett a választásod? Mi a célod a képzés elvégzésével?
– Alapvetően szeretek tanulni és feszegetni a határaimat, valamint az sem mellékes szempont, hogy Dékán Asszony nagyon meggyőzően érvelt a képzésen való részvétel mellett.:)
A képzés révén megszerzett tudást szeretném minél hatékonyabban hasznosítani munkahelyemen, a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságán is. Nálunk ez talán kicsit munkaköri előírásnak is tekinthető.
– Mi az, amit a képzéstől legjobban vártál, amikor újra beültél az iskolapadba?
– Egy szóval talán úgy tudnám megválaszolni a kérdést, hogy szemléletmódot. Egy olyan látásmódot, amely segít minél hatékonyabban megérteni a világban az innováció terén végbemenő paradigmaváltást. Ugyanezt kerestem akkor, amikor a Századvégnél tanultam és ugyanezt kerestem most is ennél a képzésnél. Másrészről pedig olyan tudást, amelynek a munkámba történő integrálása egyaránt jelent gazdasági és társadalmi hasznot, mert úgy gondolom, hogy az innováció nem elválaszthatatlan a tudástermeléstől, a tudástranszfertől és a tudás hasznosításától sem. Menedzserekként hasznos résztvevői lehetünk ennek a kölcsönhatásnak és együttműködésnek, amely az ország érdekét, fejlődését szolgálja. Ha mindenki csak egy picit is hozzátesz a nagy egészhez, jobb lehet az élet és szebb lesz a világ.
– Megfelelt a képzés az elvárásaidnak? Eddig elégedett vagy a választásoddal?
– Régóta vallom azt az elvet, hogy ha körülnézel, és azt gondolod, Te vagy a legokosabb ember a szobában, akkor rossz helyen vagy. Körülnéztem a csoportban és azt láttam, hogy mindenkitől tudok tanulni valamit, mert szinte minden társam hordoz magában olyan kimagasló tudást és rendelkezik olyan emberi hozzáállással, amelyet megfelelően interpretálva egyenes út a tanulás és fejlődés irányába. Már most vannak olyan kapcsolatok és elindultak olyan közös gondolkodások is, amelyek a képzésen túli időtartamra mutatnak.
– Milyen tudásra tettél szert eddig? Milyen konkrét ismereteket szereztél a képzésen?
– A legfontosabb ismeretem talán az lett, hogy minél többet tanulok, annál inkább rájövök, hogy mennyire kevesebbet tudok a világról. A képzés tovább csigázta a kíváncsiságomat és a tudásszomjam, ehhez az oktatóim mindannyian kivétel nélkül hozzájárultak, amiért pedig külön hálás vagyok és köszönettel tartozom.
– Van olyan tantárgy, ami különösen hasznos volt és amiből igazán sokat tudtál tanulni?
– Kicsit provokatívnak érzem a kérdést a záróvizsga előtt.:) Van egy olyan fura és kicsit talán perverz tulajdonságom, hogy azok a dolgok érdekelnek a legjobbak, ahol nem mozgok otthonosan, különösen igaz ez a mérnöki tudományterületre. Így – hogy a kérdést is megválaszoljam és közben talán senkit nem sértek meg – számomra az Abonyi professzor úr által oktatott tárgy és a személyéhez köthető zseniális látásmód volt igazán megragadó, ugyanakkor a valamennyi oktatómból (még online is) áramló szakmai alázat és fantasztikus tudásmennyiség különösen inspiráló és hasznos volt.
– Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy Neked a képzés minden területén akadt olyan ismeretanyag, amit igazán hasznosnak tartottál. Van esetleg még olyan pozitívum, amit ki tudsz emelni? Mit gondolsz, összeségében mi a képzés legnagyobb erőssége?
– Van egy kedvenc mondásom: „Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.” Nagyon jó csapat és közösség jött össze, akikkel az úton lévő akadályok is könnyebben vehetők.
– Végezetül azt is megkérdezném, hogy miért ajánlanád a képzést és természetesen a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is? Téged hogyan tudott újra Veszprémbe csábítani az intézmény?
– Anno – szinte időszámítás előtt – az akkor még Veszprémi Egyetem miatt költöztünk a családommal Veszprémbe, ahol közel másfél évtizedet töltöttem el hallgatóként, munkavállalóként, a Veszprémi Egyetemi Napok főszervezőjeként (az időbeli megoszlást nem részletezem, de magunk között szólva belefért pár VEN). Az utam pedig hiába vezetett máshová, Veszprémtől soha nem lehet és nem is szabad elszakadni, így nem vacilláltam sokat: hiába indult a képzés Budapesten is, gondolkodás nélkül az Alma Matert választottam.
Az interjút készítette: Kántor Szilvia