Forrás: Népszabadság Online
Magyarországon a diplomások aránya az elmúlt évek felsőoktatási bővülése ellenére is elmarad mind a fejlett országok, mind az uniós országok átlagától. Az OECD-országok között a 25–64 éves korosztály 30 százalékának van felsőfokú végzettsége, míg ugyanez az arányszám az EU–21-ek átlagát nézve 27 százalék. Ehhez képest Magyarországon e népesség mindössze húsz százalékának van felsőfokú végzettsége, ami annak fényében is nagy elmaradás, hogy ez az arány sokat javult a sokak által szidott felsőoktatási expanzió következtében, ugyanis ez a szám 1997-ben még csak 12 százalék volt (Education at a Glance, 2011).
A diplomásoknak Magyarországon bérelőnyük is van, ami ugyan az elmúlt években a válság hatására csökkent kissé, azonban még mindig jelentős.
Juhász Ágnes oktatási szakértő a KSH munkaerő-felmérésének 2010. utolsó negyedéves adatait használva elemezte és számolta a diplomásokat érintő adatokat. Ekkor a teljes népességen belül 10,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta (a legfrissebb elérhető KSH-adat szerint 2011 III. negyedévében a munkanélküliség 10,7 százalékos volt, a minimális statisztikai javulás pedig közgazdászok szerint a közmunkába bevontak nagy száma miatt következett be). A diplomás munkanélküliség 4 százalék, ami jócskán elmarad a teljes átlagtól, de az érettségivel rendelkezők 7, illetve a szakképzettek 9 százalékától is.
„A számításoknál a szakterület a nemzetközi képzési osztályozást jelenti, ami nem teljesen azonos a felsőoktatás képzési területeivel”, mondja a szakértő, hozzátéve, ebben az osztályozásban a közgazdászképzés a társadalomtudományokhoz tartozik, az üzleti pedig külön szakterület. Nos, a számítások szerint a legkevésbé sújtja a munkanélküliség a számítástechnikai területen végzett diplomásokat (1,6 százalékos körükben a munkanélküliség), őket a jogászok követik, akik közül a kérdezés pillanatában mindössze 1,7 százaléknak nem volt kereső tevékenysége. Jól szerepelnek az általános műszaki pályán lévők (mérnökök), az egészségügyben dolgozó diplomások, a tanárok, az oktatástudományi területen végzettek, illetve a társadalomtudományi szakon – például közgazdászként, akiknek 3,3 százalékos a rátájuk – diplomázottak. A diplomás munkanélküliségi ráta (4 százalék) felett vannak kicsivel az üzleti tudományok és a humán tudományok képzési területén végzettséget szerzők. A legnehezebben az újságírással, információszolgáltatással kapcsolatos diplomával rendelkezők tudnak elhelyezkedni, közülük 11,7 százalék nincs a munkaerőpiacon. Nehéz helyzetben vannak az építőipari, építészeti területen végzettséget szerzők és a mezőgazdasági területen diplomázók.
A munkanélküliséggel legkevésbé sújtott területek a matematikai-számítástechnikai szakterületen végzett fiataloké (4 százalékos ráta), a második helyen viszont a gazdaságtudományi-társadalomtudományi-jogi képzésben diplomázottak állnak (6,5 százalék). A gazdasági válság által leginkább sújtott területen, az építőiparhoz köthető diplomás szakmákban a legnagyobb a frissen végzettek között a munkanélküliség: itt tíz százalék, azaz két százalékkal magasabb, mint a hasonló időpontban végzettek átlagos munkanélkülisége.
– A munkanélküliségtől a diploma nagyobb védettséget ad, mint az alacsonyabb iskolai végzettség. Az adatok azt is megmutatják, hogy a közvélekedéssel ellentétben a jogi, gazdasági és bölcsészvégzettséggel rendelkezők a diplomások között sincsenek rossz helyzetben – magyarázza Juhász Ágnes.
Forrás: http://nol.hu/belfold/20120114-nem_tul_sok_a_diplomas
Dr. Jancsik András, dékán a 2012. január 25-ei nyílt napon tartott előadása a témában megtekinthető itt:
Felvételi információk: http://felveteli.gtk.uni-pannon.hu/
Felvételivel kapcsolatban kérdése van? Kérdezzen űrlapunk segítségével a Facebook-on, vagy a felveteli@gtk.uni-pannon.hu e-mailcímen!
