Nem javaslom senkinek, hogy vizsgaidőszak környékén párt keressen! Tudom, sokszor az élet rendezi úgy, hogy a nagy „Ő” pont a tanulós időszakban kopogtat be, de akkor se…
Egyszer a szomszédom feltette a rég nem találkozott barátnők között szokásos első kérdések egyikét: „És a pasikkal mi a helyzet?” „ Jól vagy? Vizsgaidőszak van!” – válaszoltam. Aztán a következő félévben megértettem ennek a kérdésnek a lényegi részét is, ugyanis az élet fura fintora, hogy vizsgaidőszak kellős közepén a figyelmemet épp’ egy pasi terelte el. Mondanom se kell, a legrosszabb átlagom is ehhez a szemeszterhez fűződik.
Most már mulatságos visszaemlékezni ezekre a történetekre, azonban a legérdekesebb élményem mégis gólya koromhoz kötődik: Első félév. Január 31., a vizsgaidőszak utolsó napja, jog. Utolsó utáni alkalom. Barátnőmmel épp’ hogy sikerült egy-egy helyet elcsípnünk a Neptunban az utólag meghirdetett plusz vizsgára. Mikor kijöttünk az Audiból, iszonyatos megkönnyebbülés, de még bennük a drukk, hogy jó lenne most rögtön tudni az eredményt is, amit másnapra ígértek „csak”. Azért barátnőm gondolt egyet, és este tízkor megnézte a Neptunt. És láss csodát, fent volt a jog eredmény. Én meg se mertem nézni először. Na jó, de hát muszáj! És siker, totális felszabadultság! Olyan érzés lett úrrá rajtunk, amitől megrészegültünk, szó szerint! Elindultunk a Hóvirág utcán lefelé, mert még dolgunk volt valamerre. Nagyon jó hangulatban telt az út addig a bizonyos albérletig, ahova tartottunk. Nem ittunk, és még is, az érzés olyan volt, mintha… Szegény srácok nem értették, hogy mi van velünk. Furán hathatott a látványunk – a már pizsamában, alváshoz készülődő srácoknak -, hogy össze-vissza röhögcsélünk, és ennek ellenére azt bizonygatjuk, mi egy korty alkoholt sem ittunk. Az albérletből a Magisterbe vezető visszautunk is ugyanolyan felhőtlen hangulatban telt, mint az odafele. Még egy kicsit fürödtünk ebben a mámorban, aztán másnap reggel tova is szállt…
Szerintem ezért az érzésért éri meg egy vizsgaidőszakot végigcsinálni! Mindenkinek csak kívánni tudok valami hasonlót, tapasztaljátok meg, milyen is józanul belecsöppeni ebbe a mámorba egy-két pillanatra!