Számos gazdasági tudósítás fest mostanában sötét fellegeket a piac egére, és prognosztizálja az üzleti folyamatok lassulását, a növekedés visszaesését…

Ilyenkor azonnal elkezdünk aggódni a nyereség csökkenése miatt, és igyekszünk  – ahol lehet – faragni a költségeken.

Képzési vezetőként már megtapasztaltam, hogy az első terület, amelyen a cégvezetők szeretik szorosabbra húzni a nadrágszíjat, az a képzés területe. “Most nincs pénzünk képzésre!  Majd ha újra jobban mennek a dolgok!”, hallhatjuk.

Ismerős a helyzet?

Nyilván…  De hadd tegyem fel a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a borús idő miatt nem fejlesztjük a vezetőket és a dolgozókat?  Ha hagyjuk romlani a hatékonyságot és a munkahelyi morált?  Nem lehet, hogy akkor a negatív belső tényezők még tovább csökkentik az eredményeket?

És hogyan leszünk felkészültek arra az időre, amikor majd megint hétágra süt a nap??

Mindezek tükrében érdemes végigondolni, hogy a képzésre elsősorban költségként vagy megtérülő befektetésként tekintsünk-e.

A londoni BPP University posztgraduális Human Resource Development kurzusán tanultam meg, hogy a megtérülési ráta (Return on Investment vagy ROI) kőkemény számokban kifejezve a képzésre is alkalmazható.

Nézzük meg, hogyan is néz ez ki, de először vegyük számba, hogy valójában mi a képzés célja, azaz mit is akar elérni egy cég ezáltal:

• Teljesítménynövekedés (jobb hatékonyság / nagyobb mennyiség / magasabb minőség)
• Költségcsökkentés
• Magasabb bevétel
• Magasabb munkavállalói elégedettség
• Magasabb ügyfélelégedettség
• Jobb piaci imázs

A fent felsoroltak közül az első hármat könnyű számszerűsíteni, míg az másik hármat nehezebb, – elemezzük tehát az első hármat számszakilag (különösen az adott tényezőkkel kapcsolatos megtakarítást, bevételnövekedést és költségeket), hogy el tudjuk dönteni: költség vagy megtérülő befektetés-e a képzés?

1. Mi az, amit megtakaríthatunk a képzés által?

• Motiváltabbak lesznek a dolgozók, jobb lesz a munkahelyi légkör, és ezek eredményeképpen csökken a távolmaradás aránya (ezáltal csökken a táppénz költsége)
• Jobb lesz az együttműködés, a dolgozók jobban odafigyelnek
  • a biztonságra, és így csökken a balesetek száma, kevesebb lesz a hiányzás utáni táppénz
  • a minőségre, és így csökken a selejtarány, és ennek eredményeképpen több lesz a megtakarítás, kevesebb lesz az ügyfélpanasz és az ezzel kapcsolatos kompenzáció összege

2. Mi az, amivel a képzés hozzájárulhat a nagyobb bevételhez?

• A dolgozók nemcsak jobban, hanem (remélhetőleg) egy kicsit többet is dolgoznak, tehát nő a produktivitás

3. Mi az, ami valóban költségként merül fel a képzéssel kapcsolatban?

• A tréner díjazása (külső vagy belső)
• A képzésben résztvevők munkából való kiesésének és esetleges helyettesítésének a költsége
• Egyéb költségek (adminisztráció, külső helyszín, stb.)

Hogyan kell ezeket a tényezőket összekombinálni, hogy megkapjuk a megtérülési rátát, ill. a megtérülési időt, és mit jelentenek a kapott számadatok?

Megtérülési ráta: (Megtakarítás + bevétel) / Költségek x 100%

Ha az érték 100% fölötti, akkor megtérül a befektetés!

Megtérülési idő: Költségek / (Megtakarítás + bevétel)  x 100%

Az érték a program lezárultát követő év százalékát mutatja (pl. 25% azaz 3 hónap), amelyen belül megtérül a befektetés.

Kattintson ide, ha érdekli egy konkrét eset megtérülési rátájának és megtérülési idejének a kiszámítása!

Az excel fájl letölthető, és saját adatokkal is behelyettesíthető, így Ön is percek alatt kikalkulálhatja, hogy megéri-e képzés-fejlesztésbe fektetnie!  Hogy a borús idő is eredményesebb legyen, és hogy kellően fel legyen készülve a visszatérő napsütésre! 🙂

Több, mint 2000 éve foglalkoztatja az emberiséget ez a kérdés: már az ókori Görögország egyik leghíresebb filozófusa, Szócratész (K.e. 469-399) is értekezett a témáról, – az ő gondolatait tanítványa, Xenophon rögzítette.

Szókratész

Szókratész szerint egy vezetőnek jól láthatóan az élen kell járnia, rendelkeznie kell a szükséges technikai és szakmai tudással, példát kell mutatnia, osztoznia kell az adott küldetés kockázataiban, a nehéz helyzetekben tartania kell a lelket az emberekben, és emlékeztetnie kell őket törekvéseik magasabbrendű céljára.  A vezetőnek empátiát kell mutatni a vezetettek felé, és határozottnak kell lennie, hogy elnyerje a tiszteletüket.

A modern embert a XXI. század megváltozott körülményei között változatlanul foglalkoztatja a stratégiai vezetés kérdése, hiszen egy-egy szervezet életbenmaradása, sikere függ tőle.  Nem véletlen hát, hogy a Pannon Egyetem MiniMBA programja is a Stratégia modullal indul 2019. szeptember 20-án Veszprémben!

A jelen blogban (hasonlóan a MiniMBA-hez) arra kérdésre keressük a választ, hogy a mi mindent kell tudnia jól csinálni, azaz milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie egy stratégiai vezetőnek.  Mielőtt azonban a részletekbe belemennénk, fontos hangsúlyozni, hogy az üzleti tudás és a vezetési képesség ma már nemcsak egy szervezet csúcsán lévők, hanem az adott szervezet bármely szintjén aktív vezetők számára egyaránt fontos!

Melyek tehát ezek a kompetenciák?  A szakirodalom széles kínálatából az alábbiakban mi most John Adair (2002) „Effective Strategic Leadership” (magyarul „Hatékony Stratégiai Vezetés”)  című könyvében^[1] megadott kompetencia listát, valamint az ott bemutatott vezetési szinteket ábrázoló modellt osztjuk meg Önökkel.  Láthatják majd, hogy Szókratész gondolatai nem állnak nagyon messze a mai társadalomtudósok által vallott elvektől:

Az Adair által megadott stratégiai vezetői kompetenciák:

1. Tiszta jövőkép és célorientáltság
2. Stratégiai gondolkodás és tervezés
3. A stratégia megvalósítása a szervezet működése során.
4. Az emberek és az erőforrások megszervezése az igények szerint.
5. A szervezet lelkesítése: energia sugárzása, jó hangulat és önbizalom kialakítása.
6. Jó kapcsolatok kialakítása az érintettekkel és okos politika.
7. A ma vezetőinek helyes kiválasztása és a jövő vezetőinek fejlesztése

Az Adair által kialakított, a vezetés szintjeit ábrázoló modell (amelyben jól láthatóak az átfedések is!):Amennyiben akár munkatársait, akár saját magát szeretné „megmérni” ezen kompetenciák, illetve vezetési szintek mentén, valamint szeretne elgondolkodni a fejlesztés módjain, kattintson az alábbi linkre, és kérje ajándék értékelőlapunkat, amely

• Mélyebb betekintést ad az Adair által megnevezett 7 legfontosabb vezetői kompetencia lényegébe
• Lehetővé teszi a kitöltő számára, hogy megállapítsa erősségeit és fejlesztendő területeit ezen hét kompetencia kapcsán, és
• Alapul szolgál egy vezető és beosztott, illetve kollégák közötti párbeszédhez a közös stratégia minél hatékonyabb elérése érdekében

[1] Adair, J. (2002) Effective Strategic Leadership. London: Macmillan.