PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
FacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

A robotok és az ember együttélése – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„Bár sokan még ma is úgy tekintenek a robotokra, mint a jövőnk szereplőire, de bizony már itt vannak velünk. Robotok nyírják a füvet, porszívóznak, vezetnek traktort vagy metrót, operálnak, dolgoznak a gyárakban, válaszolnak a kérdéseinkre. Egyre többet találkozunk velük, és meg kell tanulnunk együtt élni, együtt dolgozni a gépi intelligenciával és a hozzánk egyre jobban hasonlító gépemberekkel. Vajon sikerül? Erre adott választ Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidának.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Tudománykommunikációs tréning a TINLAB keretében

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket?

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) projekt keretében megvalósuló Tudomány Mindenkinek alprojekt a fenti kérdésekre keresi a választ.

Az alprojekt keretében a Pannon Egyetem hallgatói egynapos tudománykommunikációs tréningen vehettek részt Dr. Sulyok Judit vezetésével 2024. április 12-én.

Az angol nyelvű tréningen, mely az április 8-12. között megrendezett Nemzetközi Hét keretében valósult meg, a tudománykommunikáció aktuális helyzetébe, kihívásaiba pillanthattak be a hallgatók, továbbá gyakorlati, játékos feladatok segítségével tesztelhették tudásukat és készségeiket arra vonatkozóan, hogyan értelmezik a tudományos kutatások eredményeit.

A tréning az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

A digitális szakadék – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitalizáció megjelenése és elterjedése nem ugyanúgy érint mindenkit. Van különbség aszerint, hogy ki hány éves, mi a végzettsége, mi a foglalkozása, hol él. Másképpen fogalmazva, ki hogyan tud hozzáférni a digitális technológiához, illetve akarja-e használni, megtanulni vagy nem. És ezek a különbségek bizony társadalmi, egészen pontosan digitális szakadékhoz vezetnek az emberek között. Pedig a jövőnk erről szól. Aki lemarad, az sok minden másról is le kell, hogy mondjon, ami az életet könnyebbé teszi minden tekintetben. Erről beszélgetett Dr. Obermayer Nóra, a Pannon Egyetem fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzora Kálmán Alidával.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Társbérlet – Beszélgetések a társadalmi innovációról

Közös podcastot indított a Civil Rádió és a TINLAB. 2024. április 22-től hallható és látható a „Társbérlet – Beszélgetések a társadalmi innovációról” sorozat. Az első adás vendégei Magyar Dániel és Szabó-Tóth Kinga voltak.

A Civil Rádió és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium új projektjének célja, hogy bemutassa a hazai és nemzetközi társadalmi innovációs jó gyakorlatokat, teret adjon a társadalmi innovációról szóló párbeszédnek és együttműködéseknek, valamint megossza a téma friss tudományos eredményeit.

Az adásban az alábbi izgalmas kérdésekkel foglalkoztak a szakértők:

– Melyek azok a faktorok, amelyek a társadalmi válságokat előidézik, fenntartják? Milyen megoldási javaslatok szület(het)nek? Milyen folyamatokra reagálnak a társadalmi innovációs törekvések?
– Miben térnek el egymástól a társadalmi innovációs és technológiai innovációs folyamatok? Milyen módon épül fel egy társadalmi innovációs folyamat?
– Hogyan függhet össze a társadalmi innováció a versenyképességgel és a jólléttel? És lehet-e változások motorja a társadalmi innováció egy-egy elmaradottabb térségben?
– Melyek voltak az európai és hazai szakpolitika fő lépései a társadalmi innovációkat érintően?
– Mely területeken aktív a TINLAB?

A Társbérlet – Beszélgetések a társadalmi innovációról sorozat műsorvezetője Dudok Dávid, szerkesztője Bódai Zsuzsanna. A felvételek a Civil Rádió Szövetség utcai stúdiójában készültek. A podcast hanganyaga elérhető a Cultural Broadcast Archive platformján, ITT.

Digitális intelligencia kutatás – Kossuth Rádió, Trend-idők

Beszélgetés részlet Prof. Dr. Obermayer Nórával a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorából. Az interjút Kálmán Alida készítette.

„A digitális intelligencia – azaz a digitális eszközökhöz való hozzáértés és a felelősségteljes használatával kapcsolatos magatartás – vizsgálata hazánkban épphogy elkezdődött, ugyanakkor nemzetközi szinten is kevéssé kutatott téma. De most a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében a veszprémi Pannon Egyetemen egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszert dolgoztak ki, és kezdenek felmérni a hazai lakosság körében. Ez a remények szerint iránymutatást adhat a jól működő digitális társadalom felépítéséhez.

Hogy miért fontos a digitális intelligencia az egyén és a társadalomszempontjából, erről a kutatás vezetőjével, Dr. Obermayer Nórával, a Pannon Egyetem Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottjával, a Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi professzorával beszélgetett Kálmán Alida.”

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A digitalizáció szülői szerepre gyakorolt hatásai – Tematikus Fórum

A meghívó letölthető itt. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon.

E közös munka keretében a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara DIGITALIZÁCIÓ TÁRSADALMI HATÁSAI tematikus fórumot szervez 2024. április 17-én, szerdán, 16:00-17:30 között.

A Fórum napirendje:

  • Digitalizáció társadalmi hatásai tematikus fórum köszöntő
  • A digitalizáció szülői szerepre gyakorolt hatásai
  • Összegzés

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10., „A“ épület, 2. emelet, 204. vagy online, MS Teams

Részvételi szándékát kérjük, hogy az alábbi linken keresztül jelezze legkésőbb 2024. 04. 15-ig. >>>

CompoBot – Több, mint egy terv

A SIKKedd keretében Pancsa Emese 2024. október 24-én a Pannon Köztérben mutatta be találmányát, a CompoBotot. Kíváncsi voltam, mit tud ez az aranyos szerkezet, ami R2-D2 egyik modern leszármazottjára hasonlít. Ez a robot nem csak nagyon cuki, hanem hasznos is. Első ránézésre egy ezüst golyó lábakon. Ám, mint kiderült, ez sokkal több annál. Ugyanis ez egy komposztáló gép.

Emese öt éve foglalkozik beltéri komposztálással és három éve vágott bele vállalkozásába. A Compocity egy komposztálási szolgáltatás városi közösségeknek. Célja, hogy egy olyan magas minőségű anyagot hozzon létre a városi növényeknek, amivel le lehetne váltani a műtrágyát. A klasszikus komposztálás akár egy évig is eltarthat, de ezzel a technológiával akár néhány hét alatt egy ültethető anyagot lehet előállítani.

Tudtad, hogy egy átlagos családnál a kukába kerülő hulladék 42-45%-a komposztálható? A Compocity a jövőben azzal fog kísérletezni, hogy a kerti zöldhulladékhoz hozzáadják a konyhai maradékokból előállított anyagot, ugyanis az így kapott eredmény sokkal változatosabb, gazdagabb lenne, és a felhasználása is kedvezőbb.

Ez a robot nem igényel nagy teret, így akár egy szobában is elfér. Könnyű alkalmazni, hisz csak egy fiókot kell kinyitnunk, belehelyezni az ételmaradékot, és becsukni. A gép innentől kezdve már magától működik. A CompoBot kommunikál is veled, ha érzékeli, hogy mellette vagy előtte állsz. A kis kijelzőjén megmutatja ábrákkal, miket lehet beledobni, így akár a gyerekek is tudják használni. A behelyezett maradékon méréseket végez és visszajelzést is ad egy QR kód segítségével.

A beszélgetés során hangsúlyossá vált, hogy mindig elérhető célokat kell felállítani. Lehet több terv a fejünkben, későbbi fejlesztési ötletek, de fontos, hogy mindig egy adott célt tűzzünk ki, és érjünk el. Mikor befektetőket keresünk, figyelembe kell venni, nekik mi a céljuk. Tudsz-e azonosulni az ő nézeteikkel, motivációjukkal az elvárásaikkal. Léteznek úgynevezett angyalbefektetők is, akik a saját tőkéjük mellett a saját szakmai tudásukkal is segítik a vállalkozás létrehozását. A magán tőke szerepe a vállalkozásokban egy különleges nexust alakít ki az ötletgazda, a csapat és a befektetők között.

A startup világ rengeteg kockázattal jár. Sok terv, idő, és energia befektetés válhat hirtelen semmivé. Ám, aki nem fél a kudarctól, és folyamatosan fejleszti magát, elérheti a kitűzött célt. Emellett a kapcsolatok itt is fontosak. Vannak startupok, akik meghalnának egyedül, de ha összefognak, lehetnek még újra versenyképesek. A befektetők nem csak az alapítókba és az ötletbe, de magába a csapatba is fektetnek, akik közösen segítenek elérni a célokat. A felépített munkával és az együttes gondolkodással könnyebb az előrehaladás. Lehet, hogy terveinket nem tudjuk mi magunk megvalósítani, de a mellettünk lévő emberek igen, és ezáltal kölcsönösen szükség van egymásra.

A beszélgetés során Emese beavatott minket a startupok nehézségeibe is. Tanácsokat adott, és elmondta, ő miért ebben az irányban kezdte a munkáját. Az első pillanatban nehéznek tűnhet, mit is lehetne tovább fejleszteni vagy megújítani, de igazság szerint nem túl bonyolult. Nem kell más hozzá, mint egy hétköznapi probléma, amire megoldást keresel, ami neked személyesen is fontos. Lehet ez már meglévő szolgáltatás, tárgy stb., ami akár tovább fejleszthető.

Az előadás végén elgondolkodtam, nekem mi lenne a találmányom. Hiszen annyi nehézséggel szembesülünk nap, mint nap, hogy nehéz kiválasztani egyet. Emese személyes tapasztalatai is megragadták a figyelmem, és remélem, ki tudok kerülni a tanácsaival pár akadályt ezen a rögös úton. Köszönjük a hasznos információkat, és a CompoBot bemutatását! Gyertek el a következő SIKKedd programra és legyetek ti részese a Startup világának!

A beszámolót Kovács Petra, turizmus-vendéglátás felsőoktatási szakképzési szakos hallgató írta. 

Munkáltatói workshop a digitális kompetenciaelvárások megvitatására

2024. március 21-én munkáltatói workshopot tartottunk a marketing fókuszlaborban számos vállalati partnerünk részvételével, ahol a cél a végzett diákokkal szemben támasztott digitális kompetenciaelvárások megvitatása volt.

Dr. Hargitai Dávid Máté a fókuszlabort mutatta be a vállalati szakembereknek. Dr. Habil. Obermayer Nóra a digitális kompetenciákhoz kapcsolódó trendekről és aktuális kutatási eredményeikről tartott előadást.

Kollégáink nyolc vállalati partner (például a Continental, a Beurer-Hungária Kft., a nass magnet Hungária Kft., a NAV Veszprém Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság) HR munkatársaival közösen tekintették át a digitális kompetencia munkahelyen való használatával kapcsolatos elvárásokat, valamint a tapasztalt hiányosságokat. A résztvevők számos ötletet megfogalmaztak a digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozóan, például szervezhető tréning a digitális kommunikáció etikettjéről, vagy a problémamegoldást segítő rövid videók is készíthetők.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy véleményükkel és együttműködésükkel hozzájárulnak képzéseink fejlesztéséhez.

A Kompetencia-tükör kutatással kapcsolatos további információk itt érhetők el. >>>

A workshop az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

A digitális intelligencia társadalmi aspektusairól a Civil Rádióban

„A digitális intelligencia társadalmi aspektusai” kutatási projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg egyetemünkön, és egy egyedülálló digitális intelligencia értékelési rendszer kidolgozását tűzte ki célul egy reprezentatív felmérés keretében.

A tervezési-megvalósítási fázisban lévő társadalmi vizsgálatot Dr. Obermayer Nóra egyetemi tanár mutatta be a Civil Rádió 117 perc című délutáni magazinműsorában.

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A társadalmi szövetségekről a Kossuth Rádióban

Mik azok a társadalmi szövetségek? Kik lehetnek a tagjai? Miért éri meg egy-egy azonos területen tevékenykedő magánembernek, cégnek, civil szervezetnek egy szakmai közösséghez tartozni? Ilyen és még hasonló kérdésekre keresik a választ kutatóink a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében.

Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszony az MR1 Kossuth Rádió, Trend-idők című műsorában nyilatkozott a kutatásról.

A beszélgetés itt hallgatható meg, és az adás 15:19 percétől kezdődik. >>>

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Archívum

Go to Top