Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Miként ismertethetjük meg a tudományos kutatások eredményeit a nagyközönséggel? A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által, 2025. február 28-án immáron negyedik alkalommal megrendezett Tudomány Mindenkinek Hackathon fókuszában ezek a kérdések álltak.
A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló „Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon juttassa el a nagyközönséghez. Ezt a törekvést támogatja a Tudomány Mindenkinek Hackathon verseny, amelynek során egy előre kiválasztott, már megjelent tudományos cikket dolgoznak fel a csapatok. A megmérettetésre ez alkalommal hét csapat érkezett a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar és a Pannon Egyetem képviseletében.
A verseny alapját Lőrincz Katalin – Raffay-Danyi Ágnes – Vizi István Gábor „Környezetbiztonsági kihívások a városi turizmusban” (Scientia et Securitas, 5(1), 49-57.) című tudományos közleménye adta, amely 2024-ben jelent meg. A versenyző csapatok a tanulmányt már előzetesen megismerhették, de a feladatokat csak a helyszínen tudták meg. A tudománykommunikációs kihívás az volt, hogy a cikk alapján – célcsoportként a fiatal felnőtteket megszólítva – készítsenek közösségi média posztot, vizuális jegyzetet, valamint pitch előadást.
Az egész napos versenyt Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg, aki a köszöntőjét követően izgalmas előadást tartott a tudománykommunikáció és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, az MI nyújtotta lehetőségekről, a kutatók felelősségéről. Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntőjében a téma időszerűségére hívta fel a figyelmet, és jó versenyzésre biztatta a résztvevőket, majd Dr. Lőrincz Katalin, a kiválasztott cikk egyik szerzője beszélt a környezetbiztonságról és a városi turizmus kihívásairól. Bemutatta a tanulmány elméleti hátterét, majd a környezetbiztonsági kérdéskörök felvázolásán túl konkrét példákat, jó gyakorlatokat (Budapest, Barcelona, Velence, továbbá a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat) ismerhettek meg a versenyzők.
A korábbi versenyek gyakorlatához hasonlóan, a feladatok elkészítését szakmai előadások segítették, amelyek során az egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba, kaphattak hasznos tippeket a feladatok kidolgozásához.
Dr. Bukta-Liska Fanny (Pannon Egyetem) a jó közösségi média poszt készítéséhez adott rendkívül értékes szakmai tanácsokat. Dr. Formádi Katalin (Pannon Egyetem) a pitch jellegű előadások, a rövid, velős beszédekre való felkészülés módszereiről beszélt. Végezetül, a nap utolsó feladatához kapcsolódóan Jelinkó Mónika, design menedzser a vizuális jegyzetelésről tartott előadást, illetve adott gyakorlati tippeket.
A verseny díjazottjai:
I. helyezett: SciSense ME – Tóth Csenge Emese (Miskolci Egyetem)
II. helyezett (megosztott):
- Bogáthy Edina (Debreceni Egyetem)
- Eureka Collective – Bokor Barbara, Schimmer Dzsesszika, Szultos Boglárka (Pannon Egyetem)
III. helyezett: Capital Divas – Csibi-Pál Henrietta, Kiss Jácinta Barbara, Lovász Rebeka (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kar)
I. helyezett:
SciSense ME – Tóth Csenge Emese
II. helyezett:
Eureka Collective – Bokor Barbara, Schimmer Dzsesszika, Szultos Boglárka
II. helyezett:
Bogáthy Edina
III. helyezett:
Capital Divas – Csibi-Pál Henrietta, Kiss Jácinta Barbara, Lovász Rebeka
A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.
„A kevesebb néha több – egyetlen erőteljes adat, egy jól megfogalmazott mondat sokkal hatásosabb lehet, mint egy információval túlzsúfolt üzenet. A figyelemfelkeltés kulcsfontosságú, de nem a mennyiség, hanem a tartalom és a célzott kommunikáció számít igazán. Az emberek gyorsan átsiklanak a tartalmak felett, ezért fontos, hogy egyetlen jól eltalált gondolat megállítsa és elgondolkodtassa őket. Az is lényeges, hogy amikor idézünk valakit, akkor pontosan megjelöljük a forrást – egy hiteles név súlyt ad az üzenetünknek. A mai nap egyik tanulsága, hogy a hatékony kommunikáció nem csupán információátadás, hanem tudatos döntés arról, hogy mit és hogyan mondunk el.” – Z. Molnár Szilvia szerkesztő-riporter (Novum TV), zsűritag
„A versenyzők kitartóan helytálltak, és önállóan megoldották a feladatokat, ami önmagában nagy teljesítmény. Fontos szempont volt, hogy a prezentációk világosan reagáljanak a felvetett témára, valamint a célcsoportot megfelelően meghatározzák. Kiemelkedő volt, amikor az előadók személyes példákkal, közvetlen megszólítással teremtettek kapcsolatot a közönséggel, hiszen ez sokkal közelebb hozta az előadást a hallgatósághoz.” – Müller Mihály, sajtószóvivő (Veszprém VMJV Polgármesteri Hivatala, Polgármesteri Kabinet), zsűritag
„Napjainkban az információ szinte végtelen mennyiségben áramlik felénk különböző platformokon: újságokban, közösségi médiában, televízióban és számtalan egyéb csatornán keresztül. Azonban az információ mennyiségével együtt nő a torzulás és félreértés lehetősége is. Egy adott tény vagy kutatási eredmény az eredeti kontextusától eltérve, akár teljesen más értelmet is nyerhet. Ezért rendkívül fontos a hiteles források ellenőrzése és a felelős kommunikáció. A tudományos eredmények közérthetővé tétele kulcsfontosságú, hiszen egy újságcikk vagy egy rövid videós tartalom célja nem lehet pusztán az elérés növelése, hanem a pontos és megbízható tájékoztatás. A tudományos kommunikáció felelőssége óriási: meg kell találni azt az egyensúlyt, amely egyszerre biztosítja a közérthetőséget és a szakmai hitelességet. Gyakran az emberek az első benyomás alapján ítélnek meg egy hírt, anélkül, hogy ellenőriznék annak hitelességét. A tudományos ismeretek terjesztése nem csupán egy szakmai feladat, hanem társadalmi felelősség is.” – Birincsik Albert, ügyvezető (Bemind Digitális Marketing és Kommunikációs Ügynökség), zsűritag
A Tudomány Mindenkinek Hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
