Partnereknek Archives - Oldal 66 a 78-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Ökoturizmussal az erdők védelmében?

Heincz László

Fotó: Heincz László

Kinek mi jut eszébe a Börzsönyről? Van, akinek a vadregényes erdők, van, akinek a meredek hegyoldalak, a Nagy-Hideg hegyi sípálya, a turistaházak, van, akinek a félnapos gyaloglás után megérdemelt kilátás a Csóványosról, vagy aki éppen topográfia zárthelyit írt, annak az, hogy hova kellene berajzolni Magyarország vaktérképén, és hogy vulkáni hegység. Persze van, akinek semmi nem jut eszébe róla. A Börzsönyt sok elvetemült túrázó azért kedveli, mert ez a legvadabb terület az országban, ha lehet így fogalmazni. Mivel meredekek és hosszúak a lejtői (emelkedői), kőfolyások és köves gerincek tarkítják, extrém a domborzata, ember nem nagyon telepedett meg a hegység belsejében. És mivel ez az egyetlen olyan hegységünk, amelyben nincs település és mindig is nehezen járható volt, ennek megfelelően ez őrizhette meg legjobban a természetes képét.

Fotó: Heincz László

Fotó: Heincz László

Az Börzsöny egyik fontos erőforrásai az erdők, az ebből származó gazdasági haszon miatt ha letelepedésre nem is, de fakitermelés céljából régóta használják a területét. Aki már túrázott tavasz elején, ősz végén vagy télen, az gyakran találkozhatott az erdők hihetetlen csendjét megzavaró berregéssel, hol a motorfűrész, hol a fát szállító trélerek miatt. Aki már túrázott mondjuk Márianosztráról fel a Magosfa felé, az dagonyázhatott a fát szállító teherautók által gyalogosan járhatatlanná tett utakon, és a sártól húszkilósra dagadt bakancsát emelgetve szidta a fakitermelőket, adott esetben ugrált is félre a kamionok elől. Tiszta kisvakond a városban érzés.

A fentiek nem azt jelentik, hogy csatlakozzunk „az erdő arra való, hogy sétáljunk benne, és nehogy kivágjunk egy fát is” demagóg mozgalomhoz, hanem azt, hogy a Börzsöny vadregényes és érintetlen imázsa egyszerűen hiteltelenné válik ezek miatt a nagy járművek miatt. Tudom én nagyon jól, hogy szükség van a kitermelt fára, mert szeretjük, ha tető van a fejünk felett, szeretünk papírra írni, szeretjük a szép fabútorokat és a fából készült használati tárgyakat, a parkettát. Sőt, a közeli, fával működő villamos energiát termelő erőműből származó árammal megy az a lámpa, amely most a laptopot megvilágítja, és a konnektorba dugom a töltőt, ha lemerül az akksi. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy van határa a fakitermelésnek, valahogy nem érzem a hangzatos „természetközeli” gazdálkodást a területen. Nagyüzemben irtanak le egy-egy erdőrészt, és nem csak szépen fokozatosan, kisebb járművekkel, kisebb tételekkel, ritkább időközökben. Hiába érvelnek azzal a helyi erdészetek, hogy jóval kevesebb fát termelnek most, mint régebben, a helyiek szerint azért termelnek kevesebbet, mert fogy a fa, az erdők eltűnnek. Ezt nem tudom megmondani, kinek van igaza.

Ezt a helyzetet elégelték meg most a Börzsöny környékén lakók, és összefogva megalakítottak egy olyan szövetséget, amely a Börzsöny ökoturisztikai mintaterületté való nyilvánítását tűzte ki célul. Olyan területté, ahol megvalósul – többek között – a természetközeli erdőgazdálkodás, ahol valóban „öko” helyen érezhetik magukat a turisták. Legyen a Börzsöny – vagy legalább egy része – az ökoturizmusé, a tiszta és érintetlen természetre vágyóké. Vagyis az ökoturizmust használnák fel eszközként a Börzsöny erdeinek úgymond megmentésére. Ha ugyanis ökoturisztikai mintaterületté nyilvánítanák a területet, akkor az ökoturizmus alapelveinek megfelelően kíméletes gazdálkodás folyhatna csak. Ennek ugyan még nincsenek meg a jogi alapjai, de az ökoturisztikai mintaterületté nyilvánítással feltehetően erősödne a védelmi vonal, a gazdasági meg gyengülne. A terület kezelését átvehetnék a nemzeti parkok (jelen esetben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és ők felügyelnék az erdőgazdálkodást is. Csakhogy itt felmerül egy újabb kérdés: van-e a nemzetipark-igazgatóságoknak apparátusuk, forrásuk és affinitásuk arra, hogy az erdőket kezeljék? Jelenleg nincs. Ehhez tehát anyagi és humán erőforrásra van szükségük (amit nem hiszek, hogy államilag bővítenék), vagy pedig kiadják kezelésre az erdőket az illetékes erdőgazdaságoknak. És akkor maradtunk ott, ahol voltunk. Van egy felügyelő szervezet (nemzetipark-igazgatóság) és van egy termelést végző szervezet, amelyet nagyon nehéz kontrollálni.

Két hete csütörtökön rendeztek egy fórumot Nagybörzsönyben, ahol a térség civil szervezetei és az ügyet támogatók gyűltek össze, odalátogatott a turizmusért felelős szakállamtitkár-helyettes is. Az ő látogatását jó jelnek vették a rendezők, hiszen az ott elhangzottak alapján ha megtörténik az intézkedés kezdeményezése, akkor akár nyert ügyük is lehet. Valamikor. Addig dagonyázzunk fel Nagybörzsönyből a kék jelzésen a Nagy-Hideg hegyre, visszafelé meg inkább a sárgán, mert az fent megy a hegygerincen, ahová nem mennek be a fát szállító trélerekkel.

Forrás: National Geographic

Forrás: National Geographic

A végén legyen a poén: épp megírtam ezt a posztot, amikor kezembe került a National Geographic legújabb száma, annak is valahol az elején ott egy hirdetés (ld. szkennelve), amely arról szól, hogy az Ipoly Erdő Zrt., vagyis pont az a cég, aki a Börzsöny erdeiben fát termel, komplex ökoturisztikai fejlesztésre nyert forrást az ÚMFT keretében. Az egészben az a szép, hogy az Ipoly Erdő valóban nagyszerű ökoturisztikai bemutatóhelyekkel bír már most is, például ők nyerték a Gyadai tanösvénnyel „Az év ökoturisztikai bemutatóhelye 2010” díjat tanösvény kategóriában, teljesen jogosan, megelőzve minden nemzeti parki tanösvényt is. Kiváló környezeti nevelési, természetvédelmi, erdészeti oktatói és élményelemekkel rendelkezik a tanösvény. A készülő Katalinpusztai bemutatóhelyet is nagyon gondosan tervezték meg, nem csak a természetvédelmi alapelvek érvényesülnek, hanem figyelembe veszik azt is, hogy a látogatók élményre vágynak, interpretációból és látogatóbarátságból megelőzve sok hazai nemzetipark-igazgatósági fejlesztést. A profitjuk egy részét tehát a közönségkapcsolatok ápolására és környezeti nevelésre fordítják. Most erre mit mondjunk, hol az igazság?

Ja, és a Börzsönyben van hiúz. De ez már egy másik történet, egy sokkal szebb :).

A legsportosabb Kar…

November 8-án kezdődött a Pannon Egyetem legnagyobb szabadidősport rendezvénye, melyet immár hetedik alkalommal rendeztek meg. A népszerű eseményen 20 sportágban közel 650 hallgató bizonyíthatta rátermettségét, s idén is Karunk nyerte el a “Legsportosabb Kar” megtisztelő címet.

Itt nyugszik

Magyar Köztársaság Költségvetési Tanácsa, élt 1 év 9 hónapot. Az Országgyűlés legnagyobb parlamenti pártja frakciójának egy tagja – Varga József – által benyújtott T/1498/394 számú költségvetési módosító javaslata alapján a Költségvetési Tanács Titkársága jövőre 835,5 millió helyett 10 millió forintból kénytelen gazdálkodni. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Titkárság szélnek eresztheti frissen toborzott, többségében elemző területen foglalkoztatott munkatársait. De a Tanács vezetői sem részesülnek további juttatásokban, a maradék 10 millió forintot ugyanis a javaslat dologi kiadásokra irányozza elő.

A három tanácstag közül kettőt – egyikük egyetemünk oktatója, Dr. Török Ádám akadémikus – és a Tanácsnak dolgozó 30 elemző munkatársból hatot személyesen ismerek. A többiekkel együtt remek közgazdászoknak tartom őket, vélhetően boldogulnak majd tudásukkal a piacon. Miattuk felesleges bárkinek is aggódnia. Közgazdasági elemző mesterszakos hallgatóinknak persze remek munkahely lett volna a Költségvetési Tanács, de biztos vagyok benne, hogy ők is találni fognak majd más munkahelyet. Az eredetileg 9 évre kinevezett vezetőkkel felálló intézmény azonban ennél az alig két évnél többet érdemelt volna. A Tanácsot létrehozó 2008. évi LXXV. számú törvény a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről ugyanis mérföldkő volt a magyar fiskális politika történetében. Először fordult elő, hogy egy kormányzat behatárolta a saját mozgásterét egy olyan független intézmény létrehozásával, amelynek feladatául az országgyűlési – valójában kormányzati – döntések pénzügyi vonzatának elemzését és bemutatását jelölte meg. A Költségvetési Tanács többek között makrogazdasági elemzéseket készített, költségvetést elemzett, módszertani ajánlásokat készített, elvégezte a törvényjavaslatok hatásvizsgálatát, szükség szerint tájékoztatta a Köztársasági Elnököt, az Állami Számvevőszék elnökét, az MNB elnökét, az Országgyűlést, és véleményezte a benyújtott törvényjavaslatokat. Előrejelzéseit, becsléseit, ajánlásait, amelyek elkészítéséhez gyakorlatilag minden – akár titkosított – államháztartási adathoz hozzáférhetett, a honlapján tette elérhetővé mindenki számára. Legutoljára például azt, amelyben a költségvetési törvényt övező vita küszöbén felszólította az országgyűlési képviselőket arra, hogy dolgozzák ki a költségvetéssel kapcsolatos javaslatok előtti hatásvizsgálatok rendszerét, amelyet a 2008-as törvény már régóta esedékessé tett.

Mindenkinek a fantáziájára bízom, hogy a fentiek alapján elképzelje, kinek állhatott érdekében a Tanács pénzügyi ellehetetlenítése. A kérdést ilyen módon megközelítve valójában nincs is ebben semmi meglepő. Nálunk már csak így mennek a dolgok. Érdemes azonban egy kicsit körülnézni, hogy máshol meg hogyan.

Az Egyesült Államokban például 1974 óta működik a Kongresszus Költségvetési Hivatala, amely a szövetségi költségvetési intézkedések meghozatalát elősegítő elemzéseket készít, s ellátja a szükséges információval, költségbecslésekkel a költségvetést előkészítő honatyákat. A hivatal 2010-ben 45,2 millió dollárból (9,1 milliárd forint) gazdálkodott, és mintegy 250 embert foglalkoztatott. Elnökeinek mandátuma eddig átlagosan 4,1 évig tartott, ami nem meglepő, hiszen a négyévenként újraválasztott Kongresszus és a Szenátus vezetői nevezik ki őket. Megszüntetni azonban még egyszer sem akarták, pedig ok biztosan lett volna rá bőven. Az ottani törvényhozás ugyanis felismerte a hivatal hozzáadott értékét a törvényhozási folyamatban.

Van még mit tanulnunk.

Az Év honlapja a GTK-é?

evhonlapja2009. szeptemberében újult meg Karunk arculata és ezzel összefüggésben honlapunk is. A Kar átalakulásával párhuzamosan még inkább aktivizáltuk a web 2.0 platformokon való jelenlétünket, így a már korábban is működő iwiw rajongói oldal mellé kari blog, Facebook-oldal, Youtube-csatorna, iwiw-alkalmazás, mobiltelefonalkalmazás is megjelent. De a fejlődés nem állt meg, most készítjük elő újabb social media elemünket, amelyről – mintegy karácsonyi ajándékként – december végén hullik le a lepel!

Kérjük, amennyiben tetszik Neked tevékenységünk, támogass minket szavazatoddal Te is az Év honlapja 2010. közönségdíjának megszerzésében! Szavazni óránként egyszer lehet egy gépről itt. Köszönjük!

ITDK

November 10-én rendezi meg egyetemünk az intézményi TDK (ITDK) napot. A rendezvény keretében Karunk hallgatóitól 6 szekcióban 41 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. A dolgozatokat a hallgatók egyéni vagy csoportos munka eredményeként tanári segítséggel készítették el és 10 percben szakmai zsűri előtt prezentálják. A témák között eseménymarketing, a hip-hop világa, kempingturizmus, a szállodán belüli konfliktuskezelés, sőt még az erotika is helyet foglal. A tagozatok és előadások listáját itt találják: ITD

Az előadásokra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Atlantai ösztöndíj nyertesünk

A 2010/2011-es őszi félévre az atlantai Clayton Állami Egyetemre meghirdetett ösztöndíjat Terék Zsófia nyerte el, akinek élvezetes beszámolóját alább olvashatjátok. Szolgáljanak az alábbi sorok kedvcsinálónak a következő félévi ösztöndíj megpályázásához. 🙂

Scholarship winner‘Somewhat over 90 degrees (Farenheit, of course), John Parkerson, the Honorary Consul of Hungary and a Georgian girl, Mariami Chubinidze welcomed me on August 10th, 2010, the date I arrived to the “Capital of the South”, Atlanta, Georgia, USA. It has been two months, since I got here and these two months have been the best of my life. Different culture, different environment, different people, different campus. Endless opportunities to learn.
I study at Clayton State University, which is a bit smaller school than University of Pannonia. I am one of the two first exchange students at the School Of Business and because of that I have been treated as a celebrity.
Why is it worth to take part in this exchange program? Apart from being able to practice English, you experience a lot about another part of the world. People are helpful, welcoming and friendly, and every second person points out how beautiful Budapest is, when I tell them that I am Hungarian. During the class, you discuss chapters to their details. Group works, in class assignments, projects are expected constantly during the semester, but along with the homework you get, you learn more about your profession. Have no fear, it is not impossible to perform well.
There are several other international students studying at the university, so one has the chance to learn more about any other parts of the world. I have already made friends from Sweden, Lebanon, and Nigeria and there are several other Americans, who descend from families from Brazil or Costa Rica.

44334_10150252750055364_602840363_14217610_2422718_nLocated in Morrow, 30 minutes away from the downtown of Atlanta, the campus looks like it was built in the middle of the woods. Among the large trees, there are several ponds giving home to ducks, turtles and the prides of the school, swans. I stay in the dorms, where I have my own room and share bathroom only with my Georgian friend. The use of the gym is free for students, which come handy, after having “American dinner”.
Outside school, there are several programs offered by this great area. One of my best memories includes visiting a baseball game. Atlanta Braves has been among the first three teams on the national league for the past years, so you can always expect a good game and outstanding atmosphere at the stadium! College football (and I mean American football not soccer) attracts many thousands of visitors, excitement is always in the air.
Besides sports, Atlanta offers many things to see. Did you know that the Atlanta Aquarium is the largest in the world? I have seen dolphins, penguins, seals and sharks for the first time in my life. If you are brave enough, you can stay in the aquarium for the night too to do a sleepover. I was not entirely sure, whether I wanted to have a shark facing me when I wake up first thing in the morning. Opposite to the Aquarium you can find the Coke headquarters, where you can taste Coke products from all over the world (if I may suggest, do NOT try Fanta in Thailand!). Or, if the weather is nice, you can just simply enjoy the sun in the Olympia Park, where the opening and closing ceremony of the Olympic Games took place in 1996. Martin Luther King was born in Atlanta as well, and there are several museums dedicating their services to his achievements in the fight for the equal rights of African-Americans in the United States.
66074_10150288571520364_602840363_15061999_4504185_nAn open mind, tolerance, empathy and kindness. These qualities are vital to be able to enjoy your time spent here. To get involved in life, you need to be able to accept differences that might not be normal or obvious for us in Hungary. Approximately 80% of the students are African-Americans and Atlanta registers the world second largest gay population in the USA, after San Francisco. This national and also international mixture gives the city a great atmosphere of diversity. If you like meeting new ideas, new ways of thinking, if you are not afraid of challenging yourself alone in a different culture, then I would strongly recommend applying for this scholarship. Putting this “journey” on your resume, or learning English from first-hand, are just some that you can gain from this opportunity. This is an experience that can never be taken from you!’

Tanulmányi kirándulás a Lidl-ben!

lidl42010. szeptember 30-án a logisztikai menedzsment mesterszakos, a vezetés és szervezés mesterszakos hallgatók valamint a székesfehérvári logisztikai műszaki menedzser asszisztens FSZ –es képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi kiránduláson vettek részt a LIDL logisztikai központjában Székesfehérváron. Az Európa szerte ismert, német Lidl vállalat 2004-ben kezdte meg magyarországi terjeszkedését, így ma már hazánkban is rendkívül kiterjedt bolthálózattal és jelentős nagyságú logisztikai központokkal rendelkezik.

A tanulmányi látogatás során a hallgatók tájékoztatást kaptak a létesítmény történetéről, a logisztikai központ működéséről, – így az áru beérkezésről, bevételezésről, raktározásról és a kiszállítás folyamatáról, valamint a beszállítók kiválasztásáról, és az inverz logisztikáról.

Köszönjük vállalati partnerünknek a lehetőséget hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítéséért!

Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta

Nyugdíjügyek

Parázs vita lángolt fel arról, hogy a kabinet képlékeny nyugdíjtervei tükrében melyik választás a célravezető: a visszalépés az állami nyugdíjrendszer védőszárnyai alá, vagy  a tulajdonunkat képező nyugdíjvagyonhoz való ragaszkodás. Vannak érvek az előbbi és az utóbbi mellett is, de a megszólalók többsége inkább az utóbbiak táborába tartozik. Egyelőre tehát többen gondolják úgy, hogy több nyugdíjuk lesz, ha maradnak a magánnyugdíjpénztárnál.

A döntést nehezíti, hogy hiányoznak a megfelelő információk: mit óhajt tenni az állam a közösbe átvitt megtakarításokkal, hogyan garantálja, hogy a fiatal visszalépők valóban jobban járnak 30 év múlva ahhoz képest, hogyha tovább kamatoztatnák megtakarításukat a magánnyugdíjpénztáraknál vezetett számláikon, továbbra is örökölhetővé teszi-e az állam a megtakarításokat, stb. A közgazdaságtan ugyan a döntés tudománya, ennyire hiányos információk mellett azonban szinte lehetetlen használható következtetésre jutni. Annyit azonban lehet mondani, hogy a visszalépés kockázatosabb, mint a maradás, miközben a lépés várható hozama nem különbözik jelentősen. Tehát: az egyszerű pénzügyi hüvelykujj-szabály szerint a jelenlegi információk alapján nem érdemes visszalépni.

Érdemes azonban azt is megnézni, hogy a világ boldogabbik (?) felén mit gondolnak a “zemberek” általános döntéshozatali képessége, azaz pénzügyi műveltségük és a nyugdíjcélú megtakarításhoz való hozzáállásuk viszonyáról. Gustman, Steinmeier és Tabatabai most megjelent cikkükben azt vizsgálják, hogy a pénzügyi műveltség nagyobb nyugdíjcélú megtakarításhoz vezet-e, vagy sem. Azaz, többet takarítanának-e meg az emberek, ha pénzügyileg műveltebbek volnának és jobban átlátnák a nyugdíjrendszer összefüggéseit?

Válaszuk egy némileg meglepő nem. Szerintük az amerikai adatok azt sugallják, hogy a százalék, hányados, feltőkésítés, stb. fogalmainak mélyebb ismerete nem vezet nagyobb nyugdíj megtakarításhoz. Ehelyett arról van szó, hogy azok, akik tudják, hogy az átlagosnál magasabb nyugdíjat kapnak majd, jobban tájékozódnak a nyugdíjrendszer pénzügyi összefüggéseiről. A nagyobb nyugdíjvagyonnal rendelkezők inkább tisztában vannak a nyugdíjpénztár befektetési politikájával, a korhatárokkal, a nyugdíj várható értékével. Az embereknek tehát nem lesz attól több nyugdíjuk, mert jobban értik a pénzügyi összefüggéseket, a nagyobb nyugdíjvagyon felett rendelkező munkavállalók azonban valóban jobban átlátják a rendszer működését és többet is takarítanak meg nyugdíjas éveikre.

De ha a pénzügyi műveltség és a nyugdíj megtakarítások nagysága között nincs egyenes összefüggés (Magyarországon sem), akkor arra se lehet joggal számítani, hogy egy ilyen visszalépés vs. maradás típusú döntés jobb meghozatalát elő lehet segíteni azzal, hogy teljes körűen tájékoztatják az állampolgárokat a tervezett állami rendszer működéséről, mert az összefüggések ismerete önmagában nem garantálja a jó döntést. Ezek szerint az állampolgárok tájékozottsága se nem oszt, se nem szoroz abban a kérdésben, hogy visszalépnek-e a felosztó-kirovóba, vagy maradnak a magánnyugdíjpénztárban.

Két eset lehetséges tehát. Vagy az, hogy a dolog valahol máshol dől el, pl. az emberek megpróbálják majd valaki másnak elhinni, hogy miért érdemes visszalépni vagy maradni. Ez a más lehet egy politikus, egy gazdasági szakember, egy szomszéd, egy bébiszitter vagy egy takarítónő. A másik lehetőség, hogy a döntés teljesen esetleges lesz. Bizonytalan vagyok abban, hogy melyik a vonzóbb alternatíva.

Magyar Tudomány Napja

tudnapA hazai tudományos élet szereplőivel karöltve idén 14. alkalommal kerül megrendezésre a Magyar Tudomány Napja, mely jeles nap alkalmából egyetemünk  ünnepi megemlékezést tart.

Az ünnepség időpontja: 2010. november 4-én 10.00 óra. Helyszín: B épület,  aula.

Program:

  • Rektori köszöntő
  • Kulturális műsor
  • Dr. Kalló Dénes a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, a Pannon Egyetem címzetes egyetemi tanárának ünnepi beszéde
  • Honoris causa doktori avatás
  • Professor emeritus cím adományozása
  • Habilitációs oklevél átadása
  • PhD doktorok avatása
  • Az oktatási és kulturális miniszter Köztársasági ösztöndíj adományozásáról szóló leveleinek átadása
  • Méray László-díj és Polinszky-díj átadása

Tudományos előadás 13.30 órától (Konferenciaterem, B épület, fölszint)

  • Dr. M. Andrew Walker professzor (a honoris causa cím várományosa): Breeding rootstocks to address a changing pest and viticultural climate

Bővebb információ az egyetem honlapján.

Megjegyzés: oktatási szünet az ünnepség idején nem lesz!

Hallgatónk írta az év logisztikai szakdolgozatát!

_MLBKT_Clipboard07(1)A Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 2000 óta minden évben meghirdeti diplomamunka pályázatát, amelynek célja, hogy felkutassa az év legtehetségesebb pályakezdőit a logisztika és az ellátási lánc menedzsment területein. Hallgatóink idén is szép sikereket értek el, így főiskolai/alapszak kategóriában Nagy Bálint Nemzetközi Gazdálkodás szakos hallgató 1. helyezést, Balogh Dóra Nemzetközi Gazdálkodás szakos hallgató 3. helyezést,  Németh Anikó Műszaki Menedzser szakos hallgatónk dicséretet, míg egyetemi kategóriában Tasner Dóra 3. helyezést ért el!
Nem ez az első eset, hogy jól szerepelnek hallgatóink: tavaly Volf Péter, korábban Házkötő Péter nyert első helyezést. Idén a díjakat ünnepélyes keretek között az MLBKT elnöke adja át az év logisztikai eseményén, az MLBKT 18. éves kongresszusán, 2010. november 10-én. Minden helyezett az ösztöndíj mellé meghívást kap az MLBKT éves kongresszusának ideje alatt megrendezésre kerülő hallgatói konferenciára, ahol a győztesek lehetőséget kapnak diplomamunkájuk bemutatására. A rendezvény helyszínén a helyezést elért pályamunkák poszterelőadás formájában is bemutatásra kerülnek. Kivonatukat megjelentetik az MLBKT szakmai folyóirata, a Logisztikai Híradó későbbi számaiban.

Eredményeikhez szívből gratulálunk!

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.