2011. április 27-én a logisztikai menedzsment mesterszakos hallgatók Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta tanárnő és Dr. Kovács Zoltán tanár úr vezetésével, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a „SZIKLÁBA”.

Köszönjük fogadó partnerünknek Zentai László alezredes parancsnok Úrnak, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Németh Szilvia százados kommunikációs tisztnek, a kapcsolattartásban nyújtott segítségét, és Kovács Zsófia logisztikai menedzsment mesterszakos hallgatónak, aki a kapcsolat felvételben nyújtott segítséget.

Egy korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk arról, hogy a logisztikai menedzsment mesterszakos  hallgatók „Elosztási logisztika” keretében 2011. március 23-án, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a TEVA Magyarország ZRT. gödöllői logisztikai központjában. A következőkben Berki Csaba, Kertész Evelin, Knobloch Éva, Pánovics Adrienn, Tóth Norbert hallgatók élménybeszámolóját folytatásban közöljük.

Az üzem

Az üzemben automata és félautomata komissiózást alkalmaznak. Az automata rendszer bevezetésére az új központ átadása után került sor. Vonalkódos rendszert használnak az azonosításra. A gyűjtődobozokhoz pedig tartozik egy kísérőcímke, mely tartalmazza a vevő nevét, címét, melyik túrába tartozik, mikor kell szállítani neki.

Az üzem körbejárása – az egyes munkaterületek:

1. Magasraktár

11.000 raklap tárolására alkalmas, szabadtárhelyezésű. Az állványok 10-11 m magasak. Keskeny folyosós rendszerben építették ki, ami azt jelenti, hogy ha a villás targonca bent tartózkodik, akkor mellette csupán 10-15 cm-nyi hely marad szabadon. A folyosóban mágnescsík található, amelyre rááll a targonca (mintegy beigazítás, hogy jó helyre menjen), majd a folyosón belül ezen egyenesen haladva közlekedik.

A raktárt utcákra osztották fel, A-tól Z-ig elnevezve. Ezenkívül pedig zónákat alakítottak ki, amelybe több utca tartozik bele, így például T-től Z-ig tartó zónában a „keráruk” találhatóak (ezek a más gyártóktól vásárolt és szállított termékek, forgási idejük 3-4 hét). Az utcák egyébként egyirányúak, a targoncások is ennek megfelelően kapják a feladatot.

FEFO-elv alapján dolgoznak, a lejárat az elődleges szempont.

2. Bevételezési terület

Ide érkeznek az áruk, itt viszik fel a rendszerbe az adatokat. Fontos kritérium, hogy 1 raklapra csak egyféle és 1 gyártási számú termék kerülhet. Minden raklapból vesznek mintát, amelyet szemrevételezéssel ellenőriznek. A rendszerben megtalálható minden egyes termék minden paramétere (magasság, szélesség, súly, szín, állag, stb.), ezt ellenőrzik le, ha eltérést tapasztalnak, akkor megvizsgálják valóban arról a termékről van-e szó, amely a papíron szerepel. Ha igen, és mégis eltérés van, akkor újra bemérik, és az új adatokat felviszik a gépre. Minden termékre minőségbiztosítás van. Itt is alkalmaznak kísérőcímkét, amin a termék neve, lejárata szerepel, és az, hogy hol a helye a raktárban.

Maga a folyamat (lerakodás – bevételezés – kipakolás) körülbelül másfél órát vesz igénybe, utána mehet raklapra, a helyére és kiszállításra.

3. Selejtezés

A kiselejtezett termékeket veszélyes hulladékként kell kezelni, ennek megfelelően zárt kukákban tárolják őket, majd innen szállítják el és semmisíttetik meg. Minőségi hiba és lejárt szavatosság miatt kerülnek selejtezésre termékek.

A szavatossági/ lejárati időt figyelembe véve:

• 3 hónapon belül nem adják ki a nagykereknek
• 1 hónapon belül nem adják ki a patikáknak kórházaknak és nagykereknek (kivéve, ha biztosan tudott, hogy felhasználásra kerül, vagyis már a patikában is megrendelte a beteg, de ezen kiadáshoz gyógyszerész engedélye szükséges)
• Az 1 hónapon belüli termékek kerülnek selejtbe.

4. Kábítószer tartalmú termékek

Ezen termékekre szigorú előírások vonatkoznak. Teljesen külön kell kezelni ezeket a többi terméktől. Ennek megfelelően, egy külön erre a célra kialakított, zárt helyen tárolják ezen termékeket. A tároló lemeze fél óráig áll ellen mindenféle behatásnak, ez idő alatt pedig a biztonsági rendszer valamely eleme érzékeli a behatolást és riaszt. A tároló körben, alul-felül teljesen zárt. Felső részén rácsozott, amely csupán csak kétujjnyi széles rácskockákból áll (ennek is biztonsági okai vannak). A tárolót 3 személy nyithatja, ők egyébként gyógyszerészek. A nyitáshoz kulcs, kód és ujjlenyomat szükséges. Amennyiben nyílik a kapu, jön a biztonsági őr és ellenőrzi, hogy ki nyitott ki.

A tároló a hatóságok felé lejelentett és általuk átvett, engedélyezett, ellenőrzésre bármikor megjelenhetnek.

5. Töltőállomások

A targoncák töltésére szolgál. Háromféle targoncát használnak. 22 darab targoncával dolgoznak az üzem területén. Minden targoncán található egy monitor, amelyen láthatják, mi a feladatuk, melyik utcába kell bemenniük, mely utcák foglaltak éppen. A targoncák 6-7 évesen cserélhetőek le.

Töltőállomásokból több található, minden targoncatípushoz külön-külön tartozik töltőállomás.

6. Nagyker-revíziós terület

Minősített gyógyszerész asszisztensek dolgoznak ezen a területen, akik a magasraktárból komissiózott termékek mindegyikét ellenőrzik.

7. Utántöltési állomás

Program alapján határozzák meg a töltési mennyiséget. A program figyelembe veszi a töltőcsatorna kapacitását, a háttértárat, a rendelést, és mindig 100%-osra töltet. Mielőtt a rendszerbe kerül a termék háromszoros ellenőrzésen/azonosításon megy át: tárhely-/láda-/termék vonalkód leolvasása.

8. Hűtőkamra terület

A korábban már említett tárolási hőmérsékletek betartása kötelező. A termék sokáig nem tartózkodhat kint. Szállítás során is gondoskodnak a megfelelő hőmérsékletről.

9. Komissiózó terület

“Szedd, ami világít!” Futószalagon érkeznek a kiszállító ládák, amelyeket meg kell pakolni a rendszer által kért termékekkel. Ha a doboz nem fér el a külső szalagon, akkor a belsőn körbe-körbe megy, amíg ki nem fér. Maximum 8-10 kört fut belül, ha ez idő alatt nem kerül ki kívülre, a szalag továbbítja a supervisorhoz, akik utánajár a problémának.

A komissiózás során három színt alkalmaznak:

• zöld: azon termék előtt világít, amelyet be kell pakolni (a kijelzőn látható a hozzá tartozó mennyiség)
• sárga: jelzi, hogy a dolgozó háta mögött van munka, vagyis onnan kell terméket elvennie
• piros: ha kész a láda, minden terméket belehelyeztek, akkor ez a gomb világít (megnyomásával a doboz továbbmegy, a lámpa kialszik és kezdődik elölről egy újabb láda pakolása)

Amennyiben hiba történik, ellenőrzéskor ezt kidobja a rendszer, kivéve az alacsony súlyú (2-3 gr-os) termékek esetén, mert ezt a rendszer nem érzékeli. Ha több vagy kevesebb is van ezekből a termékekből, egyszerűen elmegy vele a doboz.

A szakképzett, állandó dolgozók óránként 500 dobozt pakolnak meg, nyári munka esetén a diákok óránkénti teljesítménye 300-350 doboz. Az itt dolgozók 2 óránként 10 perc szünetet kapnak.

10. Revízió

Végső ellenőrzésen esik át a gyűjtődobozba pakolt áru: az van-e benne, ami kell, és annyi, amennyi kell. Gyakori reklamációt benyújtó vevők dobozait külön ellenőrzik.

11. Expediálás-árukiadás

A gyűjtődobozok lezárásra kerülnek, kísérő címkével látják el őket és a futószalagon a megfelelő túraraklaphoz kerülnek. Itt raklapra teszik, majd azt az autókra, és indulhat a kiszállítás.

Köszönjük vállalati partnerünknek Szentpétery Róbert operációs vezető Úrnak, hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Dr. Szabó Lajos Tanszékvezető Úrnak, hogy lehetővé tette a hallgatók szervezett utazását, és Kékesi Ildikó emberi erőforrás szakos hallgatónak, aki a vállalati kapcsolat felvételben nyújtott segítséget.

Egy korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk arról, hogy a logisztikai menedzsment mesterszakos  hallgatók „Elosztási logisztika” keretében 2011. március 23-án, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a TEVA Magyarország ZRT. gödöllői logisztikai központjában. A következőkben Berki Csaba, Kertész Evelin, Knobloch Éva, Pánovics Adrienn, Tóth Norbert hallgatók élménybeszámolóját folytatásban közöljük.

Amit megtudtunk

A TEVA Magyarország Zrt. Logisztikai Központ általános bemutatása

2006-ig három helyen működtettek raktárt: Székesfehérváron, Budapesten és Gödöllőn. Ez utóbbi három 2.000 négyzetméteres raktár, ahonnan a kórházakat és a patikákat látták el, és amelyet jelenleg is használnak háttértárolóként. Az Európai Unión kívülről (Izreal, Mexikó, Svájc, de a világ bármely pontjáról) érkező árukat kötelező bevizsgálni, és a vizsgálat végéig külön kell tárolni. Ezeknek a termékeknek a tárolását oldják meg a régi gödöllői raktárban, ahol erre 1000-1500 raklapnyi hely áll rendelkezésre.

A jelenlegi 9.000 négyzetméteres alapterületű raktár építését 2005 augusztusában kezdték el, amelyet 2006 februárjában át is adtak. Ez egy zöldmezős beruházás volt, melynek eredményeként egy akkor legkorszerűbbnek számító központ létesült (bár jelenleg is a legkorszerűbbek közé tartozik). A költözést és az új rendszerekhez való alkalmazkodást, betanítást úgy valósították meg, hogy közben minden rendelést teljesítettek, nem állt le a kiszállítás és egyetlen vevőt sem veszítettek emiatt.

A központban körülbelül 160 főt foglalkoztatnak, akik körében nagyfokú az elégedettség, a lojalitás a cég iránt. Sem a körülmények, sem a fizetések és egyéb juttatások nem indokolják a cégtől való távozást/elválást, így meglehetősen kicsi a fluktuáció (a ”Bekerülés kihalásos alapon.” jó példája). Megbízhatóak az alkalmazottak, az üzemen belül nincs lopás, igaz 26 kamera van elhelyezve és alkalomszerűen személyi ellenőrzéseket (ruha- /táska-átvizsgálás) is tartanak. A dolgozók az üzemben 2 műszakos munkarendben dolgoznak.

Körülbelül 5.500 terméket forgalmaznak, amely szám folyamatosan változik (néha kikerül egy-egy termék, de inkább jellemző ezen termékszám növekedése). A termékeket gyártó alapján két csoportba sorolhatjuk:

• a TEVA saját gyártású gyógyszerei
• más gyártók termékei (keráru)

Az első csoportba körülbelül 750-800 termék tartozik bele, a második csoportba pedig az összes többi. Ez a mennyiségű termék a magyarországi gyógyszerpiac közel 90%-át le is fedi.

Tárolás/tárolási hőmérséklet  szempontjából 3 termékcsoportot különböztetnek meg:

• hűtős (2-8°)
• hűvös (8-15°)
• szobahőmérsékletű (15-25°)

Ezen hőmérsékletek betartása kötelező, szigorúan ellenőrzött (5-6 évre visszamenőleg meg tudják mondani a tárolási és kiszállítási hőmérséklet-adatokat). Fagyás esetén ezen termékek kárba vesznek, túlmelegedés esetén pedig egy bevizsgálás szükséges, hogy felhasználható-e, ha igen meddig).

Az épületüzemeltetést kiszervezték (kiv.: Peem-rendszer, amelynek felügyeletét 4, a Schäfer által kiképzett szakember végzi – például előfordult 15 hiba egy hónapban, amely kijavítása olyan gyors és szakszerű volt, hogy csupán 5 perces leállást vett igénybe). A folyamatos monitoring mellett a megfelelő üzemeltetést biztosítják a fény és hangjelzések, hiba esetén rendszer által küldött sms-ek az illetékesnek, jelzés a portán. A központ a gyártól kap áram- és vízellátást.

Mindkettő esetében (gyár és központ) olyan biztonsági intézkedéseket is tettek, amelyek biztosítják a folyamatos üzemelést, a termékek megfelelő tárolását (pl. agregátorok, olajfűtésű kazán).

Magát a szállítást nem a központ végzi, kiszervezett szállítóval dolgoznak. Megközelítőleg 100 autóval túrákba szervezve terítik az árut a patikák és a kórházak számára. A nagykerek ugyanis saját maguk gondoskodnak az áru elszállításáról, amelynek tervezett időpontját 48 órával korábban jelezniük kell a központ felé. 140 kórház 240 telephelyét látják el, gyógyszertárak esetében pedig a közel 2.000 gyógyszertárból 1.400-at látnak el. A kiszállítás először a depókba történik, ahonnan kisautókkal terítik a megrendelőkhöz. Ilyen depó üzemel Székesfehérváron, Csongrádon, Szekszárdon, Lukácsházán és Nyíregyházán. A lukácsházi depó a központ háttérraktáraként is funkcionál, 400-600 raklapnyi árut képesek itt tárolni. Erre azért van szükség, mert a központ 90%-os raktártelítettség fölé nem megy, de a beérkező árut valahol tárolni kell. A nyíregyházi depó pedig a dokumentumok tárolására is szolgál, több évre – 10 évre visszamenőleg tárolnak itt dokumentumokat (ellenőrzések, az esetleges pereskedések miatt van erre szükség).

A szállítás kapcsán fontos megemlíteni, hogy a szállítók (sofőrök) és a gyógyszertárak között bizalmai kapcsolat van, sok esetben ugyanis a sofőrnek kulcsa van a patika egy zárt részéhez (beviszi az árut, leteszi a számlát, elhozza a göngyöleget). Ezért nemcsak a túraszerűen közlekedő sofőröket kell bemutatni a gyógyszertáraknak, hanem az őt helyettesítő másik sofőrt is meg akarják ismerni. Hasonlóan jó kapcsolatot ápol a gyógyszertárakkal a patikalátogató is.

Kiszállítás Budapest és környékén naponta kétszer történik (hajnali 6 és délután1 órakor indulnak az autók), míg vidékre naponta egyszer. Havonta 20.000 kiszállítás történik, 440.000 km-t tesznek meg az autók, 110.000 göngyöleget mozgatnak meg. Naponta körülbelül 900-1.000 ügyfelet szolgálnak ki, 78 túrát indítanak. Túránként 15-20 (max. 30) ügyfél szerepel. Rendelést telefonon, faxon és modemen keresztül lehet leadni, min. 50.000 Ft értékben (ezalatt csak nagyon indokolt esetben szolgálnak ki ügyfelet). Raktári hiba okán (vagyis ide nem tartozik a vevőszolgálati hiba, minőségi hiba, közeli szavatosság, stb.) 1,4 millió rendelési sorra 300 reklamáció érkezik, amelyet természetesen megvizsgálnak, hogy jogos-e.

Egy korábbi bejegyzésünkben már beszámoltunk arról, hogy a logisztikai menedzsment mesterszakos  hallgatók „Elosztási logisztika” keretében 2011. március 23-án, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a TEVA Magyarország ZRT. gödöllői logisztikai központjában. A következőkben Berki Csaba, Kertész Evelin, Knobloch Éva, Pánovics Adrienn, Tóth Norbert hallgatók élménybeszámolóját folytatásban közöljük.

Szakmai tanulmányi kirándulás…Ismét útnak indultunk…:)

2011. március 23. szerda, egy átlagos nap. De nem számunkra, logisztikai menedzsment mesterszakos hallgatók számára. Elosztási logisztika c. kurzus keretében, Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta tanárnő vezetésével, Dr. Vastag Gyula tanár úr és 2 PhD hallgató társaságában látogatást tettünk a TEVA Magyarország Zrt. Logisztikai Központjába Gödöllőn.

Korai ébredés és indulás (6.30), hosszú utazás (~160-170 km) jellemezte ezt a kirándulást, de a csapat most is teljes létszámmal jelent meg. Jó hangulatban indultunk útnak, ám a korai időpont miatt a csoport hamar elcsendesedett és rápihent a látogatásra. Budapest környékén már ébredezett a csapat: visszatért a jókedv, a mosoly az arcokra és nevetéstől volt hangos a busz. A közel 3 órás utazásunk után örömmel szálltunk ki a buszból, szívtunk egy kis friss levegőt és átmozgattuk magunkat. Az előzetesen egyeztetett időpontnál (10.00) valamivel korábban ékeztünk, de ennek ellenére nem várakoztattak meg minket, azonnal fogadtak.

Kedves fogadtatásban részesültünk itt is, akárcsak korábban az Algida-nál. A központ és környéke rendezett, tiszta, a tárgyaló pedig jól felszerelt. Előadónk és “idegenvezetőnk” jól felkészült erre az alkalomra. A megközelítőleg 2 órás látogatásunk első felében bemutatta magát a céget, második felében pedig végigjártuk az üzemet, ahol minden egyes területen megálltunk és felvázolta az ottani teendőket (ki – mit – hogyan végez). Előadása és az üzem körbejárása során is figyelt arra, hogy az előzetesen összeállított kérdéseinket megválaszolja. Ennek ellenére további kérdések fogalmazódtak meg bennünk, amelyekre természetesen készségesen válaszolt.

A látogatást követően a buszon elfogyasztottuk ebédünket, majd jól lakottan vártuk az út végét, a hazaérkezést. Ennek okán a hazafelé tartó úton is csendesebb volt a társaság. Délután fél 3 környékén, szép napos időben érkeztünk meg a Pannon Egyetem A épületéhez.

A látogatás képekben

1. Látogatás a TEVA Magyarország Zrt.-nél - A csapat

2. Az üzemben - előtérben a hallgatók egy csoportja; háttérben az egyirányú utcák

3. Az üzemben a teljes csoport és előadónk (középen,az oszlop mellett)

4. Érdeklődő tekintetek és jegyzetek a kézben

5. A fiúk beálltak targoncázni

6. A lányok sem hagyhatták ki

7. Hazaérkezés