Interneten, vagy papír alapon, de kitöltötték a magyarok hellyel, közzel az ország nagyjai által feltett érdekesebbnél érdekesebb kérdéseket. A hibákat most nem részletezném – arra egy külön bejegyzést kellene szánni-, biztosan nemcsak jómagam találkozhattam hibaüzenetekkel.
Most viszont nem ez lesz bejegyzésem fő pontja. Elsőként felmerült bennem, mikor megkaptam a kérdőíveket, hogy már ilyen rég volt 2001? Gyorsan elszaladt az idő feledtünk. Miért lesz jó nekünk, hogy „meg leszek számolva?”
A gyűjtött adatok a központi és helyi közigazgatás, a társadalmi folyamatok iránt érdeklődő, azokat kutató és elemző intézményeknek, szervezeteknek, szakembereknek friss, aktuális adatokat biztosítanak. Az adatok az ország, a régiók, a megyék, a települések társadalmának és a népesség lakáshelyzetének részletes elemzését teszik lehetővé.
Virágh Eszter, a KSH népszámlálási szóvivője az októberi összeírással kapcsolatban elmondta: a közvélemény-kutató cégek a népszámlálási adatok alapján választanak maguknak reprezentatív mintát, és meghatározzák, hogy a megkérdezettek körében legyenek egyebek mellett falusiak, kisvárosiak, középvárosiak, nagyvárosiak, különböző iskolai végzettségű emberek, nők és férfiak, munkanélküliek és meghatározott foglalkozásokhoz köthető lakosok egyaránt, illetve a különböző korcsoportokhoz tartozók is.
A szóvivő a népszámlálást egy fényképfelvételhez hasonlította, amely az elkészültekor friss adatokat tartalmaz, de az idő elteltével öregszik, vagyis később a népesség új összetevőit már nem kellőképpen ismerik, csak a születési, halálozási adatokat. Mint mondta, azt sem tudják pontosan, hogy “a fényképből ki hogyan halt ki”, és ahogy romlik a minta, úgy romlik a közvélemény-kutatás eredménye.
A másik, ami még felmerült bennem, és kíváncsi lennék a többség véleményére is, hogy vajon tényleg anonimnek éreztétek magatokat, miközben papírra vetettétek a válaszokat, vagy klikkeltétek és gépeltétek be azokat? Bizony én egyáltalán NEM. Elsumákolni nem lehetett a népszámlálást, de csak azt büntették meg, aki kerek perec megmondták, hogy nem hajlandó kitölteni a kérdőívet. Az ellenállók 50 ezer forintot is fizethetnek a szabálysértésért, a többieknek addig jártak a nyakukra a biztosok, amíg nem válaszoltak. Október végén olvasható volt több helyen is az internetes médiában, hogy egy örkényi család nyolcszori időpont-egyeztetés után sem vett részt a népszámlálásban és ezért kétszázezres büntetést kapott.
Ez itt a személy kérdőív, ez a lakáskérdőív, ez pedig a 2009. évi CXXXIX törvény a 2011. évi népszámlálásról, amelyben a válaszadási kötelezettségünkről is olvashatunk. A mindkét kérdőívre vonatkozó kitöltési útmutató a lakáskérdőív végén olvasható. A népszámlálás során a személy családi és utónevét a népszámlálási kérdőívre felvenni nem szabad, ám a lakáskérdőíven szerepel a teljes lakcím, és az ott lakók személykérdőívének azonosító száma ugyanaz, mint amit a lakáskérdőív is tartalmaz.
Van viszont a 2011. évi népszámlálási kérdőív kérdéssorában jópár kérdés, ami messze túlmegy azon, hogy a fenti szempontok szerint alapadatokat gyűjtsön, és egyértelműen a lakosság privát szférájában való turkálásnak tűnik, sőt, az egyes pontokban kötelezően bekért adatok összekapcsolásával olyan információkhoz is hozzá lehet jutni, amik birtokában az adatszolgáltató akár számon kérhetővé is válik.
Az előbbi két bejegyzés (és további gondolatébresztő is) olvasható maria.blog.hu-n, és igazán elgondolkodtatók a felvetett kérdések, talán a legújabb TDK dolgozatokba, pont ezek és elemzésük fognak belekerülni.
Biztosan több dolgozat fog a közeljövőben születni az idei népszámlás eredményeinek felhasználásával. Örülünk, hiszen végre nem a 10 éve történt tényleges adatfelvételeket korrigálunk majd évről évre, hanem pontos adatokat tudunk majd felhasználni. Az olvasott cikkeket ismét egy csokorba rendeztük, amelyek a Kvantitatív Módszerek Tanszék oldaláról érhetők el az „Érdekességek a világunkból a világhálóról” menüpont alatt.
Jó szórakozást kívánunk és vágjatok bele bátran és keressétek a legfrissebb statisztikai adatokat a KSH oldalán! J
