Kutatás és projektek Archives - Oldal 9 a 23-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Ehető sörösdoboz-tartó a Saltwater Brewery’s-től

A Greenpeace becslései szerint a tengeri madarak 50 -70%-a, és a teknősök közel 80%-a fogyasztott már el az óceánokba került hulladékot vagy törmeléket. A fenntartható tervezői gondolkodásra remek példával állt elő a Floridában működő a Saltwater Brewery sörgyártó, aki műanyag sörösdoboz-tartó gyűrűit gondolta újra.

A sörgyártási folyamat melléktermékeiből egy olyan gyűrűt hoznak létre, ami a tengerekbe kerülve biztonságosan elfogyasztható a halak számára, de emellett elég erős anyagot képez a funkciója ellátásához.

Ezzel az étkezési búzából és árpából készült bio-alapú csomagolással több téren is sikereket értek el: csökkentették a hozzájuk köthető műanyag-hulladékokat, és saját eddig hulladékként számon tartott mellékterméküket tudták erőforrássá átalakítani (havonta 400.000 bio-alapú gyűrűt gyártanak). Az óceánokba kerülve ez a termék órákon belül bomlásnak indul, tehát az állatok sem tudnak csapdába esni.

Ha többet szeretnél tudni a témáról:

https://saltwaterbrewery.com/
https://www.greenpeace.org/africa/en/blogs/13995/plastic-pollution-represents-a-real-danger-for-our-oceans-the-numbers-speak-for-themselves/
https://ellenmacarthurfoundation.org/the-new-plastics-economy-rethinking-the-future-of-plastics


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Használt ruhából építőanyag: FabBrick

Európában évente 4.000.000 tonna textíliát dobunk a szemétbe, miközben az építőipar még jelentősebb anyagárammal működik: ezt a két iparágat próbálta egy körkörös megközelítéssel összekapcsolni a FabBrick startup, akik használt ruhadarabokból jó minőségű, és nem utolsó sorban nagyon dekoratív építőanyagokat állítanak elő.

Ez egy helyi kezdeményezés, a Párizsban elhelyezett ruhagyűjtő ládákból a sérült darabokat aprítják, majd ezeket egy ragasztóval keverik össze, formába helyezik, ahol mechanikusan préselik (főként emberi erővel).

A téglákat a megrendelők kérése szerinti formában és színben készítik el, azonban semmilyen színezőanyagot nem használnak: a textília darabokat szín szerint szétválogatva kapják az aprítóból, és a meglévő színek keverésével dolgoznak.

Az innovációval a startup létrehozója, Clarisse Merlet elnyerte a “Faire Paris competition 2017” és a “Start’in ESS call for projects in 2019” díjakat is.

(Forrás: https://www.fab-brick.com/)

További érdekességek a témában:

https://www.fab-brick.com/
https://ellenmacarthurfoundation.org/a-new-textiles-economy
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93327/a-textilgyartas-es-a-textilhulladek-kornyezetre-gyakorolt-hatasa-infografika


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Nagyvárosi állatok és az újrahasznosítás

A felhalmozódott szemétmennyiség és egyre nagyobb kihívást jelentő hulladékkezelés kérdése nem csak minket embereket érint, hanem az állatvilágot is. A természetben és a városokban élő állatok mind alkalmazkodnak a környezetükhöz, hiszen szűkebb helyen élnek, esetenként az életmódjukon is változtatnak és sok esetben kreatívabbnak kell lenniük vadonélő társaikhoz képest.

Megfigyelték, hogy a madarak fészket építenek például az eldobált műanyag villákból, karszalagokból és egyéb hulladékokból, de ami igazán érdekes, hogy kiválogatják színek szerint, hogy ezzel is felhívják magukra a figyelmet és sikeresebbek legyenek a párválasztásban. Egy piros műanyag szívecske nem csak a hölgyek szívét, de a madarakét is megolvasztja.

Egyes rovar fajok (méhek, hangyák), pl. a méhek is felhasználják a műanyagot a kasok építéséhez. Az eldobált ételmaradékról nem is beszélve – el sem tudjuk képzelni, hány városi állatnak biztosítják az életben maradást.

Rendkívül rugalmasnak és találékonynak kell lenniük, például nappal megbújnak és éjszaka aktívabbá válnak, hiszen kevesebb ember, kevesebb autó közlekedik akkor, ezáltal biztonságosabb így az élet számukra. Egy biztos, a városokra is a természet részeként kell tekintenünk, hiszen az állatok sem tesznek különbséget, így is – úgy is aktív részesei a körforgásnak.

Ha további érdekességeket olvasnál a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket: 

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/06/23/mehek-muanyag-ujrahasznositas/
https://www.nationalgeographic.com/animals/article/160418-animals-urban-cities-wildlife-science-coyotes
https://nlc.hu/utazas/cikk/madarfeszek-szokatlan-helyen-fotok/
https://planetbudapest.hu/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Zöldre festettük a novemberi szürkeséget

2021. november 25-27. között rendezte meg a Zöld Fesztet a Pannon Egyetem, amely során ismeretterjesztő előadások, workshopok, Zöld Karácsony, filmklub és még sok egyéb ZÖLD program várta az érdeklődőket a fenntarthatóság, környezettudatosság jegyében.

Közeledve az év végéhez, hajlamosak vagyunk számot vetni a mögöttünk álló hónapok eredményeivel, sikereket és kudarcokat összegezve építjük a jövőt. A szervezetek is így működnek, az elültetett gondolatok az év végére jövő évi tervekké, megfogalmazott célokká érnek.

A Pannon Egyetem Zöld Campus projektje az idei év végén zárul. Sikere abból is mérhető, hogy a befejezés előtt még bőven maradt energiatartalék arra, hogy az elért eredmények, az új szemlélet és a jövő irányvonalai is bemutatásra kerüljenek egy nagyszabású rendezvény keretében.

A Pannon Egyetem minden kara a maga tudományterületén belül kiemelkedő szerepet szán azoknak az értékeknek, melyek a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, a megújuló energiaforrások, a „zöld” szemléletmód megvalósítását eredményezi. A karok harmadik missziós tevékenysége, a társadalmi felelősségvállalás hangsúlyos témái ezek. Számos tudományos kutatás, publikáció, előadás bizonyítja az egyetem környezet iránti elkötelezettségét, mely szélesebb körben is bemutatásra került a 2021. november 25-27. között megrendezett Zöld Feszt során.

A Zöld Feszt széleskörű összefogás keretében valósult meg. A fesztivál megálmodói a Gazdaságtudományi Kar és a Mérnöki Kar összefogásával kezdtek a szervezéshez, melyhez csatlakoztak a karok, az egyetemi központok, a VEB2023 Európa Kulturális Fővárosa szervezői és jelezték részvételi szándékukat a város civil szervezetei is.

A háromnapos fesztivál keretében mindenki találhatott kedvére való programot, aki a fenntarthatóság iránt érdeklődik. A nyitó előadást Kump Edina környezetkutató, zero waste szakértő vállalta, majd őt követően négy nagyobb blokkban 14 ismeretterjesztő, szemléletformáló előadásra került sor. A nap a Vad víz – Aqua Hungarica című természetfilm vetítésével és szakértők bevonásával, közönségtalálkozóval zárult.

A második napon további ismeretterjesztő előadások után megnyílt a boszorkánykonyha, ahol környezettudatos háztartási praktikákat tanulhattak az érdeklődők a Pannon KözTérben.

A harmadik napon a családok számára kínáltak a novemberi szürkeségben zöld programokat: adventi készülődést a fenntarthatóság jegyében, téli ruha- és karácsonyi dísz csereberét, kézműves workshopokat, az egyetem parkolójában pedig e-kerékpárokat tesztelhettek, nehezített terepen, továbbá az egyetem e-autóinak működését is megismerhették az érdeklődők. A programsorozat a Petőfi Színház jóvoltából a Kukamese című produkcióval zárult.

Képgaléria >>>

További infó a rendezvényről. >>> 

A Zöld Feszt a Z1000034 azonosító számú „Zöld Campus kialakítása a Pannon Egyetemen – Épületenergetikai és szemléletformáló smart megoldások a fenntarthatóság érdekében” című projekt keretében valósult meg.

Kutatócsoport akcióban

2021 nyarán jött létre a “Posztnormál szintézisek a gazdálkodás- és szervezéstudományokban” kutatócsoportunk, melynek célja a turizmus, a módszertani kutatások és a menedzsment területén kutató és publikáló kollégák együttműködésében rejlő szinergiák kihasználása.

A kutatócsoport eredményes félévet tudhat maga mögött, ezért van ok az ünneplésre. Az elmúlt időszakban végzett kutatásaik eredményeit “Does geography matter? Implications for future tourism research in light of COVID-19” c. publikációban foglalták össze, melyet a “Tourism Management” folyóiratban terveznek megjelentetni.

A kutatócsoport tagjai: Dr. Csizmadia Tibor, Dr. Fehérvölgyi Beáta, Dr. Katona Attila, Dr. Kosztyán Zsolt, Dr. Sulyok Judit

További kutatásaikhoz sok sikert kívánunk!

75.000 fából vasárnapi New York Times?

Egyre ritkábban szerezzük be a híreket a nyomtatott sajtóból, noha még mindig jelen van (bár éppen te is egy online cikket olvasol :). A Dél Indiana Egyetem becslései szerint, ha csak egy széria vasárnapi New York Times lapot hasznosítanánk újra, már azzal 75.000 fát menthetnénk meg. Ha pedig nem nyomtatnánk több újságot és magazint, évi 250.000.000 fát.

Az elmúlt 12 ezer évben megfeleztük a fák számát a bolygón, és ez a szám folyamatosan csökken, a Nature szakértői szerint évente 15 milliárddal.

A papír újrahasznosításában még van hova fejlődnünk, pedig nagyban óvhatjuk vele a környezetünket:

1 tonna újrahasznosított papírral megóvhatunk körülbelül:
– 17 fát
– 270 liter kőolajat
– 26.000 liter vizet
– 3.5 köbméter hulladéklerakó területet
– 4.000 kilowatt energiát

Ráadásul 1 tonna papír elégetése 750 kg CO2 kibocsátásával járna, ha újrahasznosítás helyett a hulladékégetőbe kerülne.

Ha érdekel a téma, további érdekességeket az alábbi cikkekben olvashatsz: 
https://hvg.hu/instant_tudomany/20150918_Tudja_hany_fa_van_a_Foldon_Most_kiderult
http://fna.hu/hir/ujrapapirnap
https://www.nature.com/articles/525170
https://www.usi.edu/recycle/paper-recycling-facts/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Megunt játékok keresik új gazdájukat

Tudtátok, hogy a játékok közel 80%-a kukában végzi a Medium felmérése szerint? Legtöbbször nem azért, mert tönkrementek vagy sérültek, hanem mert a gyerkőc már kinőtte vagy megunta. Sőt, a Brit Heart Foundation adatai alapján egy gyereknek egyszerre átlagosan négy olyan játéka van, amivel sosem játszott.

A játékok 90%-a sajnos műanyagot tartalmaz, ami nagy terhet ró a környezetünkre (Greenmatters). Ez ellen a legtöbbet mi, fogyasztók tehetünk!

A fenntarthatóbb anyagokból készült, vagy másodkézből származó játékok vásárlása mellett a legjobb, ha új gazdát keresünk a már megunt játékoknak! Ha pedig nincsen az ismerősi körben kisgyerek, akkor könnyedén el is adományozhatjuk őket, erre nincs is szebb időszak, mint az ünnepek közeledte!

Az országban több, mint 200 ponton adhattok le cipősdoboz adományokat, ezzel hatalmas örömet szerezve valahol egy kisgyereknek, az meg már csak hab a tortán, hogy ezzel a fenntarthatósághoz is hozzájárulhatunk!

Ha szeretnél további infókat a programról: http://ciposdoboz.hu/gyik

Ha érdekel a játékok környezetre gyakorolt hatása:
https://medium.com/circulatenews/creating-a-circular-economy-for-toys-9c11dc6a6676
https://www.greenmatters.com/p/environmental-impact-plastic-toys
https://www.bbc.com/news/science-environment-47868871

Képzeld, 2021 decemberében a Központi Kollégium lakói is csatlakoztak a Cipősdoboz Akcióhoz! Ha Te is csatlakoznál, keresd a központis seniorokat a részletekért!


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

I. Innováció Konferencia a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2021. november 23-án rendezte meg „A Tűztorony lépcsőin – Továbblépési lehetőségek az innovációban” című konferenciáját, melynek fővédnöke a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal volt.

Bizalom, együttműködés, innováció – a versenyképesség erősítésének lehetőségeit kutatva egymásra épülő és megkerülhetetlen fogalmak. Mit kell tennünk ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássuk ezek megvalósulását? Hogyan lépjünk feljebb az innovációs csigalépcsőn? Miként lehet segíteni az innováció terjedését, hogyan lehet megszólítani a bizonytalan szereplőket? Miként törhetünk ki a „Magyarországon világhírű” paradigmából és lehetünk jelentős innovátor ország? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a konferencia résztvevői, akik technológiai, üzleti modell, marketing, társadalmi, szervezeti és folyamat innováció, valamint innováció menedzsment folyamatok témákban készültek színvonalas prezentációkkal.

“A társadalmi innovációra napjainkban rendkívül nagy szükség van. Számos problémával szembesülünk, és a legnagyobb kihívást talán az emberi tényező jelenti, az, hogy a társadalom hogyan tud ezekre a változásokra, kockázatokra, problémákra reagálni. Ennek a megváltoztatása nem egyszerű feladat, és nagyon komoly tudományos megközelítést igényel. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium arra vállalkozott, hogy felkészítse a társadalmat azokra a folyamatokra, változásokra, amelyekkel elkerülhetetlenül szembe kell néznie, mindezt tudományos megközelítéssel, a tudomány eszköztárával. A konferencia a nemzeti laboratórium indulását követő második évben kerül megrendezésre, tehát a kutatásnak már vannak előzményei, melyek egy részét a konferencián bemutatjuk, illetve célunk, hogy ösztönözzük a különböző szakmai területek képviselői közötti szakmai párbeszédet és együttműködést, hiszen a társadalmi innováció esetében ez megkerülhetetlen.” – mondta el Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

“A konferencia a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik központi rendezvénye, amellyel csatlakozunk a Magyar Tudomány Ünnepéhez is. A Gazdaságtudományi Kar célja az volt, hogy az innovációt több oldalról vizsgáljuk, hiszen mindig van egy társadalmi vetülete, és mind a Pannon Egyetemen, mind a Gazdaságtudományi Karon úgy gondoljuk, hogy az egyetem számos hozzáadott értéket tud generálni az innovációhoz, és az innovációs szereplők közötti híd szerepét tölti be, annak érdekében, hogy minél átfogóbb, zökkenőmentesebb legyen az egyes szereplők közötti együttműködés. A quadruple helix szereplőit szeretnénk egy tető alá hozni, ami azt jelenti, hogy az innovációban nagyon jól együtt tud működni a kormányzati, a verseny-, az akadémiai szféra és a civil szektor. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium feladata pedig az, hogy minden innovációt segítsen annak megismertetésével, hasznosságának bemutatásával, de mindig a társadalom bevonásával. Egyetemként fontos szerepünk az is, hogy a tudást átadjuk, ezért két évvel ezelőtt elindítottuk a kutatási és innovációs menedzser posztgraduális képzést, hogy ezzel is támogassuk a kormányzati, a civil és a versenyszférát olyan tudással rendelkező szakemberek képzésével, akik támogató szerepet játszanak az innováció folyamatában az ötlettől a piaci bevezetésig.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A konferenciát Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének, Dr. Pongrácz Ferenc, a Tungsram Csoport innovációs igazgatójának, továbbá Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatójának plenáris előadása nyitotta meg, majd négy szekcióban folyt a munka.

“Miután 2018-ban létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyarországon, az innováció és az innovációval való társadalmi, gazdasági, tudományos foglalkozás magasabb szintre emelkedett. Korábban úgy tűnhetett, hogy az innováció egy bonyolult, tudósok által nehezen megérthető folyamat, miközben az innováció valójában mindenkit, minden egyént érint, mert az innováció a változásra való felkészülés képességét jelenti. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nagy örömmel vette a Pannon Egyetem azon kezdeményezését, amely a társadalmi innováció témaköréhez kapcsolódik, hiszen a technológiai innovációval sokat foglalkozik az ipar- és gazdaságfejlesztés, viszont a technológiai innovációkból származó változások társadalmi aspektusaival, és az ezekre történő felkészüléssel kevésbé. Ezért szívesen támogatta a minisztérium és az NKFIH a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium létrehozását. A konferencia kettős célt szolgál, egyrészt tudományos oldalról feltár innovációs folyamatokkal, az innováció megértésével kapcsolatos ügyeket, másrészt példákat mutat be, többek között a társadalmi innovációra is.” – osztotta meg gondolatait Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A konferencia zárásaként díjak átadására is sor került. A legjobb előadó díját Gárdonyi László, a legjobb PhD előadó díját pedig Tóth Erika Viktória és Alfateh Fegada érdemelte ki.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Dr. Birkner Zoltán, NKFIH elnök kiemelte: „A mai konferencia legyen hagyományteremtés is egyben, egy minőségi, éves, kötelező program a szakmabeliek számára, ahol az innováció tudományával, az innováció gyakorlatával foglalkozó szakemberek rendszeresen összegyűlnek és tanácskoznak. Örülök, ha ezt a szerepet a Pannon Egyetem magára vállalja a jövőre nézve!”

A konferencia az NKFIH-875-4/2020 azonosító számú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósult meg.

Karácsonyfadísz csere-bere

A körforgásos gazdaság egyik alapelve, hogy az erőforrásainkat a lehető legértékesebb módon kell felhasználnunk. (Például, az üres befőttes üveget sokkal jobb, ha konyhai tárolónak használjuk fel, mintha a szelektívbe dobnánk.)

Ezen a héten, 2021. november 25-27. között a Pannon Egyetemen gyakorlatban is kipróbálhatjuk az elméletet! A Zöld Feszten számos programon kepézhetitek magatokat, kaphattok tippeket a témában.

Idén a már megunt karácsonyfadíszeknek sem kell otthon a dobozban szomorkodniuk: hozzátok el szombaton 09:00-14:00 között a megunt díszeket a Zöld Fesztre (E épület – Kamaraterem), és cseréljétek le valami újra, ami idén a fátok éke lehet! Ezzel megint tehettek valami jót a környezetért, és örömet is szerezhettek másoknak!

Nézzétek meg a Zöld feszt programjait:
https://www.gtk.uni-pannon.hu/zoldfeszt/
https://www.facebook.com/events/281760767208903/
https://www.facebook.com/events/848193925866027


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Tehetségnap a Gazdaságtudományi Karon

2021. november 24-én a tehetségé a főszerep a Gazdaságtudományi Karon!

Délelőtt az Intézményi TDK Közgazdaságtudományi Szekciójába tartozó dolgozatok prezentációjára kerül sor 9:00 órától az A/3 és A/8 teremben.

A program az NTP-HHTDK-20-0026 azonosító számú “A hazai Tudományos Diákköri műhelyek és rendezvényeik támogatása” c. projekt keretében valósul meg.


Érintettek Magatartása és Kompetenciái Tagozat  – A/3-as terem

9:00 Steiger Szelina: Magyarország, Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kereskedelem és szállítmányozás – Témavezető: Éles Barna

9:25 Benkő Fanni Anna: Looking Without Seeing – Témavezető: Dr. Sulyok Márta Judit

9:50 Porkoláb Patrícia Fanni: Határtalan fenntarthatóság másodkézből, avagy mit tesz a használtruha a környezetért? – Témavezető: Dr. Dániel Zoltán András

10:15 Kiss Dénes: Student ERASMUS Exchange Networks by NUTS3 and Institutional Levels – Témavezető: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor

10:40 Kiglics Krisztina: HR kompetenciaelvárások vizsgálata a Q-módszer segítségével – Témavezető: Dr. Bogdány Eszter


Vállalkozások Életútja Tagozat – A/8-as terem

9:00 Schimmer Dzsesszika: Üzleti inkubációs folyamatok – Témavezető: Dr. Dániel Zoltán András

9:25 Szendi-Joó Inez: Magyarországi KKV-k tevékenységének vizsgálata a munkavállalóinak aspektusából – Témavezető: Dr. Dániel Zoltán András

9:50 Cser Fanni: Fiatal vállalkozások befektetéshez jutása – Témavezetők: Dr. Dániel Zoltán András, Mészáros Péter

10:15 Török Petra: A területi sajátosságok hatása a KKV-k fejlődésére és a vállalkozások telephelyválasztási szokásainak kapcsolata – Témavezető: Dr. Dániel Zoltán András

10:40 Szarvassy Karolina: Családi vállalkozások utódlási kérdései – Témavezető: Dr. Tobak Júlia


Délután, a Tehetségnap fórum keretében bemutatkoznak a karon működő tehetségmenedzsment programok, intézmények az A/8-as teremben 12:00 órától.

Résztvevők:

  • Tudományos Diákkör: Dr. Dániel Zoltán András, Hauzler László
  • Tehetségakadémia: Dr. Fehér HelgaEsettanulmány Verseny: Szentes Balázs
  • Szakkollégium: Fehér Patrícia
  • Startup Inkubációs Kompetencia Központ (SIKK): Dabrónaki-Priszinger Krisztina
  • Pentor Program: Dr. Darida Zsuzsa

Moderátor: Dr. Dániel Zoltán András


A nap folyamán 9:30-tól 16:00 Kommunikáció és nyilvános beszéd tréning – Tréner: Horváth Ádám

Jelentkezés a tréningre 2021. november 23-án 12:00-ig Dr. Dániel Zoltánnál a daniel.zoltan@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.