A divatvilág és a környezettudatosság ritkán járnak kéz a kézben, azonban most egy új kezdeményezés hódít: a virágmagos ruhacímkék.
Gondoltad volna valaha, hogy a ruhavásárlás egyben kertészkedést is jelenthet? Nos, mostantól nem csak az új szettjeid lesznek stílusosak, hanem még zöldebbé is teheted környezetünket. Képzeld csak el: ahelyett, hogy a ruhacímkét a szemétbe dobod, mostantól új életre kelhet a kertedben.
Ha többet szeretnél olvasni a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:
Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektorának a GTK hallgatói részére a globális éghajlatváltozásról tartott ismeretterjesztő előadásából videósorozatot készítettünk.
A kis videókból megtudhatjuk mi az az üvegházhatás, milyen változásokat idézett elő az ember a légkörben, mi a hatása a vulkánkitöréseknek és mi a tudomány, a politika és a marketing szerepe az éghajlati modellek társadalmasításában.
A video sorozat az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg melynek Professzor úr a szakmai vezetője.
8. rész: Légköri széndioxid koncentráció változásának természetes körfolyamata
A széndioxidról már számtalanszor hallottál. Ez a videó arra hívja fel a figyelmedet, hogy az emberiség hogyan is képes megváltoztatni a széndioxid koncentrációját a levegőben. Ugyanakkor azt is megtudhatod, hogy milyen esemény során követhető nyomon az emberiség által kibocsátott szén.
Dr. Gelencsér András akadémikus, a Pannon Egyetem rektorának a GTK hallgatói részére a globális éghajlatváltozásról tartott ismeretterjesztő előadásából videósorozatot készítettünk.
A kis videókból megtudhatjuk mi az az üvegházhatás, milyen változásokat idézett elő az ember a légkörben, mi a hatása a vulkánkitöréseknek és mi a tudomány, a politika és a marketing szerepe az éghajlati modellek társadalmasításában.
A video sorozat az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium keretében valósul meg melynek Professzor úr a szakmai vezetője.
7. rész: Az emberi tevékenységek által okozott változások összefoglalása
Vajon milyen változásokat idézett elő az ember a légkörben? Ki ne szeretné bővíteni tudását egy gyors összefoglalóval? Klikk a videóra és zsebeld be a választ!
Szeptember 27. a Turizmus Világnapja, ez alkalomból a fenntartható turizmusról beszélgetünk, Dr. Lőrincz Katalinnal, a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének egyetemi docensével. Szó lesz például arról, hogy…
Időpont: 2024. szeptember 27. (péntek), 19:00-21:10
Helyszín: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10., A épület, földszint, A/8 terem
Az előadásokon történő részvétel ingyenes, regisztráció nem szükséges. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Előadó: Dr. Sulyok Judit
Az előadás során a résztvevők bepillantást nyerhetnek a tudománykommunikáció világába, a tudományos eredmények hétköznapi értelmezésébe. Az előadás végén játékos formában tesztelhetik, hogy a mindennapi döntéseik mennyire támogatják a fenntarthatóságot.
Előadó: László Veronika
Az előadás során megtudhatod, mit jelent a fenntarthatóság; mi a különbség a gyenge és erős fenntarthatóság koncepciója között; mit mondanak a jövőkutatók, miért is kritikus fontosságú az élelmiszer a fenntarthatóságban; vajon lesz-e elég élelmiszer és ivóvíz 2050-ben. Az élelmiszerpazarlás csökkentése és a tudatos élelmiszer kezelés az egyik fő feladatunk a fenntarthatósági törekvésekben.
Előadó: Dr. Tobak Júlia
Napjainkban a vállalkozásokkal szembeni elvárás egyre inkább az, hogy komoly lépéseket tegyenek a környezetkárosítás visszaszorítása és a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdése terén. Az ESG lényege a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és az etikus vállalatirányítás fontosságának hangsúlyozása a fenntartható jövő érdekében. Az ESG olyan keretrendszer, amely segít eligazodni a vállalatoknak és az egyéneknek a felelősségteljes döntéshozatalban, miközben hosszú távú értéket teremt mind a gazdasági, mind a társadalmi szempontok figyelembevételével.
Előadó: Szántó Balázs
Tarts velünk egy interaktív előadáson, amelyen körbejárjuk, mit tehetnek az országok, vagy éppen az egyének a klíma-, valamint a környezetvédelem érdekében. Vajon vannak már kialakult jó gyakorlatok? Vagy még mindig halogat az emberiség?
A GreenLike Infonap a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósul meg.
Az emberiség folyamatosan keresi a megoldást az egyszer használatos műanyagok által okozott környezeti problémákra. Egyre több innovatív ötlet lát napvilágot, és egyik ilyen forradalmi megközelítés a hínárból készült ehető csomagolóanyag.
A hínár, amely hagyományosan a vízpartok jellegzetes növényzetének része, most új szerepet kapva nem csak környezetbarát alternatívát kínál, de még az étkezés utáni hulladék csökkentését is lehetővé teszi.
De vajon milyen lehetőségeket rejt magában ez a természetes megoldás?
Ismerjük meg közelebbről ezt az ígéretes újítást az alábbi cikkek segítségével!
A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara – a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében – “Tudományos Rapid Randi” címmel minikonferenciát és kapcsolatépítő workshopot szervezett 2024. szeptember 3-án, Veszprémben. A rendezvény az MTA VEAB Regionális és Területfejlesztési Munkabizottság programsorozatának részeként valósult meg.
A tudományos kutatások eredményeinek társadalmi hasznosítása egyre fontosabb napjainkban. A kutatók számára sokszor nehézséget jelent a kutatások eredményeinek közérthető kommunikációja. A rendezvény fő célkitűzése az volt, hogy a résztvevő szakemberek tudománykommunikációs ismereteit, készségeit fejlessze, továbbá, hogy kapcsolatépítési lehetőséget biztosítson a különböző szervezetektől – egyetem, önkormányzat, civil szervezetek – érkező szakemberek számára.
A rendezvényt Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese nyitotta meg. Köszöntőjében felhívta a figyelmet a tudományos kutatásokhoz, új ötletekhez szükséges elmélyült gondolkodás, a „szemlélődés” fontosságára napjainkban. Dr. Gelencsér András, levegőkémikus, akadémikus, egyetemi tanár, VEAB elnök köszöntőjében a közös gondolkodást emelte ki, hiszen napjaink világa, a problémák sem egy-egy tudományág mentén értelmezhetők, hanem komplex megoldásokat kívánnak.
A köszöntőket követően Gelencsér András egy izgalmas előadást is tartott “Bolygónk és civilizációnk – Ki nevet a végén?” címmel. Michalkó Gábor, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem GSDI doktori iskola vezetője “Mesterek és tanítványok: együtt könnyebb, külön hatékonyabb?” címmel a doktori képzés jelenlegi helyzetébe adott betekintést. Kanizsai-Nagy Dóra “Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa monitoring” témában adott elő. Bukta-Liska Fanny, adjunktus pedig “Madarat tolláról, tudóst posztjáról?” címmel tartott rendkívül érdekes előadást az online tudománykommunikációról. Sulyok Judit, tudományos főmunkatárs, a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium „Tudomány Mindenkinek” alprojektjét mutatta be.
A szakmai előadásokat követően a résztvevők “tudományos rapid randi”, illetve workshop jellegű beszélgetésen oszthatták meg főbb kutatási érdeklődésüket, kereshettek együttműködő partnereket. Az előbbi során a résztvevők a rapid randi szabályai szerint, meghatározott idő alatt ismerték meg egymás tudományos tevékenységét és építettek kapcsolatokat. Ezt követően egy-egy téma – területfejlesztés, helymarketing, társadalmi innováció, fenntarthatóság, Veszprém-Balaton 2023 hatásai – mentén kisebb csoportokban gondolkodtak tovább.
A rendezvény zárásaként az érdeklődők megtekintették a Pannon Egyetem Marketing Fókuszlaborját, amely egyedülálló a régióban, kiválóan alkalmas fókuszcsoportos interjúk készítésére, terméktesztelésre, marketingkutatások lebonyolítására.
A rendezvény az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.
Gondoljunk csak bele: minden évben több millió tonna műanyag hulladék keletkezik világszerte, jelentős részben a csomagolásoknak köszönhetően. Az Európai Unióban összesen 84 millió tonna csomagolási hulladék keletkezik évente, ami fejenként közel két mázsa. Ennek közel egy ötöde műanyag, míg 40%-ot a papírhulladék tesz ki.
Ez az évről évre növekvő tendencia komoly környezeti problémákat vet fel, főleg azért, mert a hulladék jelentős részét nem használjuk fel újra, hanem a szemétben végzik.
Az alternatív csomagolások azonban hatalmas lehetőségeket kínálnak a fenntarthatóbb jövő felé vezető úton. Új megoldások, mint a biológiailag lebomló anyagok vagy az újrahasznosítható csomagolóanyagok, segíthetnek csökkenteni a környezeti lábnyomunkat.
Az alábbi a cikkekben az alternatív csomagolások potenciáljáról olvashattok, valamint arról, hogy hogyan járulhatunk hozzá a környezet védelméhez azáltal, hogy ezeket a fenntartható megoldásokat preferáljuk.
Napjainkban sok országot érint az ételpazarlás, köztük Magyarországot is. Évente 1,8 millió tonna élelmiszert dobunk ki, amiből megközelítőleg 300 tonnát még meg lehetne menteni.
Erre a problémára nyújt megoldást a Munch névre hallgató magyar startup, amely lehetővé teszi az éttermek és különböző élelmiszerláncok számára, hogy az ételeik maradékát kedvezményes áron kínálják, megelőzve ezzel az élelmiszerpazarlást.
Az ötlet nemcsak a cégek számára kedvező, hanem az emberek számára is, akik így könnyebben juthatnak hozzá jó minőségű ételekhez alacsonyabb áron. A Munch nemcsak egy üzleti vállalkozás, hanem egy fenntarthatósági mozgalom is, amely arra ösztönzi az embereket, hogy tudatosabb döntéseket hozzanak az élelmiszerfogyasztás terén.
A platform gyorsan növekszik és terjed, egyre több étteremmel és felhasználóval országszerte, akik csatlakoznak az élelmiszermentés mozgalmához.
Ha szeretnél többet olvasni témában, látogass el a Munch honlapjára. >>>
Vajon lehet fenntartható a divat? Legújabb GreenLike podcastunkban erről beszélgetünk Burány Verával, az Ourabura márka alapítójával és tervezőjével. Vera a munkásságán keresztül a tudatosabb vásárlói magatartásra szeretné ösztönözni az embereket, és megmutatni azt, hogy a divat igenis lehet körforgásos.
A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.
A hulladékkezelés egyre nagyobb kihívást jelent világszerte, és a komposztálás az egyik hatékony módja a szerves hulladékok újrahasznosításának. Azonban a komposztálás folyamata sokak számára bonyolult és időigényes lehet.
Erre a problémára kínál megoldást a CompoBot, amely egy magyar fejlesztésű, okos komposztáló robot. Jelentősen megkönnyíti és meggyorsítja a szerves hulladék kezelését otthonunkban.
Ez a robot nem csupán egy praktikus segítőtárs a konyhában, hanem egy fenntarthatósági eszköz is, amely segítségével csökkenthetjük a nálunk keletkezett élelmiszer hulladékot, valamint elősegíti a környezetbarát életmódot.
A CompoBot nálunk is járt a Pannon Egyetement, felatalálója, Pancsa Emese kíséretében, aki nem csak a CompoBot, de a startup alapítás rejtelmeibe is beavatott minket. A látogatásról bővebben itt olvashasz. >>>
