Körforgásos gazdaság Archives - Oldal 5 a 8-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

EKF – Közös nevező rendezvény

Helyszín: Hangvilla Veszprém, Brusznyai Árpád utca 2.
Időpont: 2022. április 12. 15:00 – 17:30

„A közönség a legfőbb partner”

– Hogyan fejlődött ki szinte a semmiből egy több hetes, hetven ország részvételével zajló színházi fesztivál?
– Milyen szerepe van ebben a helyi közösségeknek?
– Hogyan hat a közönség aktív bevonása az előadóművészekre?
– Mitől válik hosszú távon is fenntarthatóvá és tartósan vonzóvá egy ilyen nagyságrendű rendezvény?

Program:

15:00 – 16:00 A rendezvényevolúció és a közösségi bevonás fontosságának bemutatása a Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál példáján keresztül. Díszvendégünk: Constantin Chiriac, PhD főigazgató (Radu Stanca Nemzeti Színház Nagyszeben), fesztiváligazgató (Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál).

16:00 – 17:00 A veszprémi színházak programjai a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával. Előadók 15-15 percben: Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettes, kreatív menedzser (Veszprémi Petőfi Színház) Vándorfi László igazgató (Pannon Várszínház és TÁNC Nemzetközi Kortárs Fesztivál), Horváth Csaba művészeti vezető (TÁNC Nemzetközi Kortárs Fesztivál és Forte Társulat), Szőke Kavinszki András igazgató (Kabóca Bábszínház)

17:00 – 17:30 Constantin Chiriac reflektál a veszprémi kollégák által elmondottakra.

17:30 Eseményzárás.

A teljes eseményről RAJZOS EMLÉKKÉP készül, a Visuama jóvoltából, amelyen képi és szöveges illusztrációkkal örökítjük meg a legfontosabb üzeneteket!

A részvétel a terem mérete miatt regisztrációhoz kötött. A külföldi vendégek angol nyelvű előadásait szinkrontolmácsolással tesszük elérhetővé. Tolmácsgépek korlátozott számban (80 db) állnak rendelkezésre, ezért a regisztrációnál kérjük jelölje, ha tolmácsgépet kér!

Regisztációs link >>>

Az esemény hivatalos meghívója elérhető itt >>>

Körforgásos Gazdaság és Fenntarthatóság Konferenciasorozat

A Pannon Egyetem a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretein belül a fenntarthatósághoz és a körforgásos gazdasághoz kapcsolódó, a jelenleg és a jövőben kihívást jelentő alapkérdések bemutatására “Körforgásos Gazdaság és Fenntarthatóság Konferenciasorozat” címmel, több egymást követő konferenciát szervez Víztechnológiák, majd Megújuló energiák, Fenntartható turizmus, Hulladékgazdálkodás, valamint Fenntartható városfejlesztés témakörökben.

https://korforgas.uni-pannon.hu/projekt/konferenciasorozat

 Izgalmas előadásokkal és aktuális témakörökkel várunk minden kedves érdeklődőt!

 

Húsvéti lakomák

A legtöbb ünnep alkalmával megnő a fogyasztásunk, és ez húsvétkor sincs másképp. A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai szerint a magyar lakosság sonka-, tojás- és csokoládéfogyasztása jelentősen megugrik ebben az időszakban – szépen kirajzolódnak a hagyományaink a statisztikákban.

Na de valóan ennyivel többet eszünk-e?

Ha igen, az sajnos az egészségünknek rossz hír – főként, hogy a lakosságnak csak ~13%-a böjtöl húsvét előtt a Kutatópont Kft. ünnepi felmérése szerint; és kiemelve a tényt, hogy a tej- és húskészítmények túlfogyasztása nem csak a szervezetünknek megterhelő – de a földnek is. Az ünnepek alatt jellemzően több kerül az asztalra, így sajnos több is megy kárba – az élelmiszerpazarlás mértékét az Egyesült Királyságban 8490 tonnára becslik – csak húsvét hétvégén a WRAP (UK’s Waste & Resources Action Programme) becslései szerint, akik hozzáteszik, hogy emellett ~3000 tonna csomagolóanyag köthető a húsvéti csoki tojásokhoz.

Az ünnepi pazarlás nem kell, hogy szabályszerű legyen!

A műanyag díszeket könnyedén leválthatjuk virágokra, barkára, kifújt és természetes anyagokkal megfestett tojásokra. A kevésbé egészséges (és túlcsomagolt) csokoládék helyett a gyerekek kaphatnak kifestőt vagy élményajándékot. A húsvéti menübe pedig minél több idény (és helyi) zöldség és gyümölcs kerül, annál jobb! Nekünk is, és a környezetünknek is!

További információt a témában itt találhattok:

https://maradeknelkul.hu/2019/04/24/maradek-csokinyuszik-marpedig-leteznek/
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/husvetifogy.pdf
https://www.presona.co.uk/post/egg-traordinary-easter-recycling-facts
https://www.gwp.co.uk/guides/easter-packaging/
http://korkorosgazdasag.hu/home_slider/10-otlet-hogyan-lehet-kornyezetkimelobb-husvet/

XVIII. Nemzetközi Tudományos Napok – “Zöld Megoldások” – Kihívások és lehetőségek

A MATE Károly Róbert Campus 2022. május 05-06-án immár XVIII. alkalommal rendezi meg a kétévente sorra kerülő „Nemzetközi Tudományos Napok” című konferenciát.
A tudományos ülést a „ZÖLD MEGÁLLAPODÁS” – KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK témakör jegyében szervezik.
A konferencia honlapja: http://ntn.uni-mate.hu/

A Konferencia célja:

Az egyre növekvő fenntarthatósági kihívások minden társadalmi-gazdasági szereplő számára lépéskényszert jelentenek globálisan, országok és ágazatok szintjén egyaránt. Az EU ennek jegyében például elkötelezte magát amellett, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon. E cél megvalósítása egész Európában gazdasági és társadalmi átalakulást tesz szükségessé, amelynek költséghatékonyan, igazságosan és társadalmilag kiegyensúlyozott módon kell megvalósulnia. Az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) az EU új stratégiája, amelynek célja, hogy elindítsa az Uniót azon az úton, amelynek végén a társadalom igazságossá és virágzóvá, a gazdaság pedig fenntarthatóvá, korszerűvé, erőforráshatékonnyá és versenyképessé válik.

Ennek érdekében az EU kezdeményezéseket jelentett be számos, egymással szoros összefüggésben álló szakpolitikai területre vonatkozóan, ideértve többek között az éghajlat-politikát, a környezetvédelmet, az energetikát, a közlekedést, az ipart, a mezőgazdaságot és a fenntartható finanszírozást.

Mindez arra ösztönzi a tagországokat, és az érintett területek kutatóit, szakértőit, döntéshozóit is, hogy a nyíló kihívások és lehetőségek ismeretében átgondolják jövőre vonatkozó stratégiákat. Ezek a javaslatok ugyanis például arra irányulnak, hogy az EU összes gazdasági ágazata képes legyen megfelelni ennek a kihívásnak.

Hagyományos – immár több mint három évtizede megrendezett – nemzetközi konferencia ezúttal is fórumot kínál azoknak a szakértőknek, akik ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, hogy részterületenként és összességében is próbáljanak választ keresni és választ adni sok nyitott kérdésre.

A szervezők reményei szerint a konferencia keretében, mint mindig, ezúttal is termékeny eszmecsere bontakozik ki minderről formálisan és informálisan, amelynek révén hozzájárulhatnak az eligazodáshoz ezen a rendkívül komplex területen.

Hivatalos felhívás itt >>>

Szépen haladunk a fenntarthatóság felé

A kozmetikumok nagy része igencsak sok felesleges szeméttel és szennyezéssel jár: apró kiszerelés, műanyag tégelyek, sok plusz csomagolás, vegyi anyagok… De ez lassan már a múlté.

Egyre többünknek fontos, hogy olyan gyártóktól származzanak a kozmetikumok, akik nem végeznek állatkísérleteket, nem szennyezik gyártás közben a környezetüket (illetve a termékük sem veszélyes az élővilágra), illetve minőségi és természetes összetevőket használnak.

A legújabb trendeket követő gyártók már a csomagolást is újragondolják (biológiailag lebomló, újrahasznosítható), vagy akár el is hagyják; gondoljunk csak a szilárd készítményeket árusító gyártókra, akiknek köszönhetően nem kell műanyag tubusokat a szemétbe dobnunk, és az újratöltős termékek is jó irányt képviselnek.

Sok, egyszer használatos termékre kell még közösen megoldást találnunk, de a bambusz fogkefék és fültisztító pálcikák elterjedéséből is láthatjuk, hogy ez is egy járható út.

Láthatóan, ami jó a természetnek, az jó nekünk is.

Ti ezek közül miket használtok? Ha érdekel a téma, itt további információkat találsz:

https://www.natrue.org/sustainability-in-natural-cosmetics-the-key-for-innovation/
http://korkorosgazdasag.hu/elgondolkodtato/fenntarthato-szepsegapolas/
https://www.foodcircle.com/magazine/sustainable-vegan-fairtrade-organic-zero-waste-cosmetics-brands


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

GreenLike verseny egyetemistáknak

♻️ Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni? 

♻️ Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen? 

♻️ Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

Fenntarthatóság, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiahordozók, ökológiai lábnyom, körforgásos gazdaság… Manapság egyre “divatosabb” fogalmak. Ugye, Neked is ismerősek?

Ha érdekel a környezet, a társadalom és lakóhelyed jövője, akkor jelentkezz GreenLike versenyünkre, amelyen  betekintést nyerhetsz a körforgásos gazdaság témakörébe! 

Bővebb infó és jelentkezés itt. >>>

A GreenLike verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósul meg.

Ehető sörösdoboz-tartó a Saltwater Brewery’s-től

A Greenpeace becslései szerint a tengeri madarak 50 -70%-a, és a teknősök közel 80%-a fogyasztott már el az óceánokba került hulladékot vagy törmeléket. A fenntartható tervezői gondolkodásra remek példával állt elő a Floridában működő a Saltwater Brewery sörgyártó, aki műanyag sörösdoboz-tartó gyűrűit gondolta újra.

A sörgyártási folyamat melléktermékeiből egy olyan gyűrűt hoznak létre, ami a tengerekbe kerülve biztonságosan elfogyasztható a halak számára, de emellett elég erős anyagot képez a funkciója ellátásához.

Ezzel az étkezési búzából és árpából készült bio-alapú csomagolással több téren is sikereket értek el: csökkentették a hozzájuk köthető műanyag-hulladékokat, és saját eddig hulladékként számon tartott mellékterméküket tudták erőforrássá átalakítani (havonta 400.000 bio-alapú gyűrűt gyártanak). Az óceánokba kerülve ez a termék órákon belül bomlásnak indul, tehát az állatok sem tudnak csapdába esni.

Ha többet szeretnél tudni a témáról:

https://saltwaterbrewery.com/
https://www.greenpeace.org/africa/en/blogs/13995/plastic-pollution-represents-a-real-danger-for-our-oceans-the-numbers-speak-for-themselves/
https://ellenmacarthurfoundation.org/the-new-plastics-economy-rethinking-the-future-of-plastics


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Használt ruhából építőanyag: FabBrick

Európában évente 4.000.000 tonna textíliát dobunk a szemétbe, miközben az építőipar még jelentősebb anyagárammal működik: ezt a két iparágat próbálta egy körkörös megközelítéssel összekapcsolni a FabBrick startup, akik használt ruhadarabokból jó minőségű, és nem utolsó sorban nagyon dekoratív építőanyagokat állítanak elő.

Ez egy helyi kezdeményezés, a Párizsban elhelyezett ruhagyűjtő ládákból a sérült darabokat aprítják, majd ezeket egy ragasztóval keverik össze, formába helyezik, ahol mechanikusan préselik (főként emberi erővel).

A téglákat a megrendelők kérése szerinti formában és színben készítik el, azonban semmilyen színezőanyagot nem használnak: a textília darabokat szín szerint szétválogatva kapják az aprítóból, és a meglévő színek keverésével dolgoznak.

Az innovációval a startup létrehozója, Clarisse Merlet elnyerte a “Faire Paris competition 2017” és a “Start’in ESS call for projects in 2019” díjakat is.

(Forrás: https://www.fab-brick.com/)

További érdekességek a témában:

https://www.fab-brick.com/
https://ellenmacarthurfoundation.org/a-new-textiles-economy
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20201208STO93327/a-textilgyartas-es-a-textilhulladek-kornyezetre-gyakorolt-hatasa-infografika


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Nagyvárosi állatok és az újrahasznosítás

A felhalmozódott szemétmennyiség és egyre nagyobb kihívást jelentő hulladékkezelés kérdése nem csak minket embereket érint, hanem az állatvilágot is. A természetben és a városokban élő állatok mind alkalmazkodnak a környezetükhöz, hiszen szűkebb helyen élnek, esetenként az életmódjukon is változtatnak és sok esetben kreatívabbnak kell lenniük vadonélő társaikhoz képest.

Megfigyelték, hogy a madarak fészket építenek például az eldobált műanyag villákból, karszalagokból és egyéb hulladékokból, de ami igazán érdekes, hogy kiválogatják színek szerint, hogy ezzel is felhívják magukra a figyelmet és sikeresebbek legyenek a párválasztásban. Egy piros műanyag szívecske nem csak a hölgyek szívét, de a madarakét is megolvasztja.

Egyes rovar fajok (méhek, hangyák), pl. a méhek is felhasználják a műanyagot a kasok építéséhez. Az eldobált ételmaradékról nem is beszélve – el sem tudjuk képzelni, hány városi állatnak biztosítják az életben maradást.

Rendkívül rugalmasnak és találékonynak kell lenniük, például nappal megbújnak és éjszaka aktívabbá válnak, hiszen kevesebb ember, kevesebb autó közlekedik akkor, ezáltal biztonságosabb így az élet számukra. Egy biztos, a városokra is a természet részeként kell tekintenünk, hiszen az állatok sem tesznek különbséget, így is – úgy is aktív részesei a körforgásnak.

Ha további érdekességeket olvasnál a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket: 

https://sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2019/06/23/mehek-muanyag-ujrahasznositas/
https://www.nationalgeographic.com/animals/article/160418-animals-urban-cities-wildlife-science-coyotes
https://nlc.hu/utazas/cikk/madarfeszek-szokatlan-helyen-fotok/
https://planetbudapest.hu/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

75.000 fából vasárnapi New York Times?

Egyre ritkábban szerezzük be a híreket a nyomtatott sajtóból, noha még mindig jelen van (bár éppen te is egy online cikket olvasol :). A Dél Indiana Egyetem becslései szerint, ha csak egy széria vasárnapi New York Times lapot hasznosítanánk újra, már azzal 75.000 fát menthetnénk meg. Ha pedig nem nyomtatnánk több újságot és magazint, évi 250.000.000 fát.

Az elmúlt 12 ezer évben megfeleztük a fák számát a bolygón, és ez a szám folyamatosan csökken, a Nature szakértői szerint évente 15 milliárddal.

A papír újrahasznosításában még van hova fejlődnünk, pedig nagyban óvhatjuk vele a környezetünket:

1 tonna újrahasznosított papírral megóvhatunk körülbelül:
– 17 fát
– 270 liter kőolajat
– 26.000 liter vizet
– 3.5 köbméter hulladéklerakó területet
– 4.000 kilowatt energiát

Ráadásul 1 tonna papír elégetése 750 kg CO2 kibocsátásával járna, ha újrahasznosítás helyett a hulladékégetőbe kerülne.

Ha érdekel a téma, további érdekességeket az alábbi cikkekben olvashatsz: 
https://hvg.hu/instant_tudomany/20150918_Tudja_hany_fa_van_a_Foldon_Most_kiderult
http://fna.hu/hir/ujrapapirnap
https://www.nature.com/articles/525170
https://www.usi.edu/recycle/paper-recycling-facts/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.