PANNON EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
FacebookFacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Egészséges táplálkozás, kisebb vízlábnyom

Photo by Tony Pham on Unsplash

Az olyan apró lépések is számítanak, mint a csap elzárása fogmosás közben, de valójában a táplálkozásunk ennél sokkal nagyobb hatással lehet vízlábnyomunkra. Az egyes élelmiszerek előállításához szükséges víz mennyisége ugyanis jelentősen eltér.

Tudtad például, hogy:

  • 1 kg marhahús előállítása közel 15 400 liter vizet igényel, és 2 500 kalóriát tartalmaz?
  • Ezzel szemben 1 kg csicseriborsó mindössze 2 000 liter vizet használ fel, és 3 640 kalóriát nyújt, míg 1 kg tofu, amely szintén nagyszerű fehérjeforrás, csupán 1 800 litert?

Néhány más növényi alapú élelmiszer vízlábnyoma is jóval kisebb! 1 kg paradicsom 214 liter vizet igényel, 1 kg kukorica 1 220 litert, 1 kg sárgarépa pedig körülbelül 322 litert.

Az étrendünk átalakításával nemcsak saját egészségünket támogathatjuk, de a környezetünk vízterhelését is csökkenthetjük. Kisebb vízlábnyomú növényi alapú fehérjék, mint a hüvelyesek és a tofu, kiváló választások lehetnek mind a fenntarthatóság, mind az egészségünk szempontjából.

Ha szeretnéd pontosabban megtudni a vízlábnyomod, használhatod a Water Footprint Network vízlábnyom kalkulátorát: Extended Water Footprint Calculator.

Forrás:

Miért fontos védenünk a méheket?

Photo by Damien TUPINIER on Unsplash

A méhek és más természetes beporzók (pollinátorok) elengedhetetlenek az élelmiszer-termeléshez, de sajnos az számuk az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent. Egy 2021-es kutatás (Dicks et al., 2021) arra figyelmeztet, hogy a globális méhpopulációk közel 90%-al is csökkenhettek bizonyos régiókban, ami az élelmiszertermelésre és a biodiverzitásra is komoly hatással van.

A méhek eltűnéséhez hozzájárulnak a vegyszer és peszticid-használat, a nagyipari monokultúrás mezőgazdaság, az élőhelyeik elvesztése, és a klímaváltozás is. Ha a méhek eltűnnek, sok gyümölcs és zöldség nem fog megteremni, és az élelmiszertermelésünk drámaian csökkenhet. A fent említett kutatás arra figyelmeztet, hogy a méhek számának csökkenése akár 1,1 milliárd ember élelmezését is veszélyeztetheti a jövőben.

Mi segíthet? A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, a zöld területek védelme és a peszticidek használatának csökkentése.

Mi, fogyasztóként mit tehetünk? A fenntartható fogyasztás, mint például a biogazdálkodásból és kistermelőktől származó élelmiszerek vásárlása már nagy lépést jelenthet!

Ha jobban elmerülnél a témában ezt a cikket ajánljuk: 

Forrás:

  • Dicks, L.V., Breeze, T.D., Ngo, H.T. et al. A global-scale expert assessment of drivers and risks associated with pollinator decline. Nat Ecol Evol 5, 1453–1461 (2021). https://doi.org/10.1038/s41559-021-01534-9

In vitro hús – Innováció az élelmiszeriparban

Photo by Drew Hays on Unsplash

Felválthatja az állattenyésztést az in vitro hús?

Az in vitro hús – más néven sejttenyésztett vagy laboratóriumban előállított hús – jelentős innovációnak számít az élelmiszeriparban, és ígéretes megoldás lehet a fenntarthatóbb húsfogyasztás érdekében.

Az in vitro hús előnyei közé tartozik a kedvezőbb környezeti hatás, mivel az állattenyésztéshez képest kisebb erőforrás-felhasználással és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással jár. A technológia viszont jelenleg még nagyon költséges.

Az első in vitro hamburger 2013-ban több mint 300 ezer dollárba került; bár az árak azóta csökkentek, még ma is kb. 20-50 dollárba kerülne egy ilyen hamburger. Az íz és textúra továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy jobban hasonlítson a hagyományos húsra. Egyelőre csak kevés helyen vásárolható meg, például Szingapúrban és hamarosan az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezési folyamat már megindult.

Hogyan készül az in vitro hús?

Az in vitro hús előállítása sejttenyésztésen alapul. A folyamat során állati sejteket (általában izomsejteket) nyernek, majd egy tápanyagokban gazdag folyadékban, mesterséges környezetben növesztik őket. A sejtek szaporodnak és izomszövetekké fejlődnek. A sejtnövekedéshez szükséges optimális környezetet mesterségesen biztosítják, például hőmérséklet, oxigén és tápanyagok szabályozásával. A technológia még fejlesztés alatt áll, de már most is lehetséges hús előállítása ilyen módon, ha bár nem mindennapi, hanem kísérleti jellegű, vagy kis mennyiségben.

Az energiaigény és a jövőbeli kihívások

Az in vitro hús fenntarthatósága még kétséges, mivel bár kevesebb földet és vizet igényel, a magas energiaigény miatt a környezeti hatása nem feltétlenül alacsonyabb a hagyományos hús előállításhoz képest. Továbbá, az in vitro hús még mindig drága, és a széleskörű elterjedéshez további technológiai fejlesztésekre van szükség. A technológia hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást és költségeket, miközben a környezeti hatásokat kedvező szinten tartják.

Források:

Élelmiszerpazarlás Magyarországon

Photo by Rachel Claire

A világon előállított élelmiszer egyharmada vész el. Ez nemcsak pénzügyi veszteséget jelent, hanem hatalmas környezeti terhet is. Az élelmiszerpazarlás felelős a globális üvegházhatású gázok 8%-áért, ami több, mint amennyit a közlekedési szektor okoz. Magyarországon évente 594 ezer tonna élelmiszert dobunk ki, ebből 247 ezer tonna elkerülhető hulladék – ami háztartásonként évente 40 ezer forintos veszteséget jelent.

Ez a probléma többről szól, mint pénzről. Az élelmiszer előállítása erőforrásokat igényel: vizet, földet, energiát – tehát amikor elpazaroljuk, nemcsak ételt, hanem mindezeket az erőforrásokat is elpazaroljuk. Például egyetlen hamburger előállításához szükséges vízmennyiség egy ember éves ivóvizének megfelelő mennyiség.

Szerencsére a magyar helyzet javulni látszik: az élelmiszerpazarlás az elmúlt 7 évben 22%-kal csökkent. Mégis, mindenkinek felelőssége van abban, hogy tovább csökkentsük ezt a számot: tudatos vásárlással, jobb étkezési szokásokkal és hatékony tárolással mind hozzájárulhatunk a környezet megóvásához.

További tippek és információk a pazarlás csökkentésére itt: Maradék nélkül

Forrás:

  • Maradéknélkül (2024). Forrás: https://maradeknelkul.hu/
  • UN (2024). Food Waste Index Report 2024. Forrás: https://www.unep.org/resources/publication/food-waste-index-report-2024
  • WRAP project. Action on food waste. Forrás: https://www.wrap.ngo/taking-action/food-drink/actions/action-on-food-waste

Tippek a megunt ruhák újrahasznosításához

Image by freepik

Az egyre növekvő környezettudatosság és fenntarthatósági törekvések mellett egyre többen keresik az alternatív megoldásokat a feleslegessé vált ruhák elhelyezésére.

A hagyományos módszerek, mint a szemétbe dobás vagy a ruhaadományozás, lassan háttérbe szorulnak, és helyüket olyan kezdeményezések veszik át, amelyek a használt ruhák újrahasznosítására és új életre keltésére összpontosítanak. Ezek a kezdeményezések segítenek csökkenteni a ruhaipar által okozott környezeti terhelést.

De hol lehet leadni a használt ruhákat, hogy azok újrahasznosításra kerüljenek? Ismerjük meg a különböző lehetőségeket és kezdeményezéseket, amelyek segítenek fenntartható módon megszabadulni felesleges ruháinktól, és hozzájárulnak a környezetvédelemhez egy-egy lépéssel.

A témához kapcsolódóan ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

Új élet a mélytengeri kertekben – Korallzátonyok telepítése

Image by bedneyimages on Freepik

A korallzátonyok az óceánok biológiai sokféleségének egyik legnagyobb kincsei, és elengedhetetlen szerepet töltenek be az élővilág fenntartásában. Azonban az éghajlatváltozás következtében a világ korallzátonyai súlyosan sérültek, és elpusztultak az elmúlt évtizedekben. Az óceánokban fennmaradó korallzátonyok mennyisége és minősége  kritikusan alacsony, ami jelentős kockázatot jelent a tengeri ökoszisztéma és az emberi jólét számára egyaránt.

Ebben a kontextusban egyre nagyobb hangsúly nehezedik a korallzátonyok újratelepítésének fontosságára és módszereire.

Ismerjük meg közelebbről ezt a kihívást, valamint azokat az innovatív megoldásokat és kezdeményezéseket, amelyek célja a korallzátonyok megóvása és helyreállítása a világ tengereiben.

A témához kapcsolódóan ajánljuk figyelmedbe az alábbi két cikket:

Adj még egy esélyt a réginek! – Vinted

Image by fxquadro on Freepik

Napjainkban egyre többen fordulnak az online piacterekhez, hogy másodkézből vásároljanak vagy éppen adjanak el olyan termékeket, amelyekre már nincsen szükségük.

Ebben az új trendben az egyik kiemelkedő platform a Vinted, ami lényegében egy online turkálóként üzemel. Itt a használt ruhák és kiegészítők új életre kelnek, miközben segítenek az embereknek környezetbarát módon megszabadulni felesleges holmijaiktól.

Ezzel a kezdeményezéssel az online platformok nemcsak a fenntarthatóságot segítik elő, hanem törekednek arra is, hogy ne a gyors divatot helyezzük előtérbe. Olyan közösséget teremtenek, ahol az időtálló és minőségi ruhák kerülnek előtérbe, és ahol mindenki megtalálhatja a stílusát anélkül, hogy új ruhadarabok megvételével terhelnék a környezetet.

Ismerjük meg közelebbről ezt az újító és fenntartható megoldást!

Kávézz tudatosan! – Komposztálható kávékapszulák

A kávékapszulák hatalmas terhet jelentenek a bolygónknak, de most itt a változás ideje. A komposztálható kávékapszulák megjelenése új fejezetet nyit a kávézásban, ahol a fenntarthatóság és az élvezet összefonódik.

De hogyan is működik ez a csoda? És miért érdemes ezeket a zöldebb alternatívákat választani?

Az alábbi a cikkben sokmindent megtudhatsz a komposztálható kávékapszulákról:

Zöld divat – Virágmagos megoldás a ruhacímkézésben

Image by jcomp on Freepik

A divatvilág és a környezettudatosság ritkán járnak kéz a kézben, azonban most egy új kezdeményezés hódít: a virágmagos ruhacímkék.

Gondoltad volna valaha, hogy a ruhavásárlás egyben kertészkedést is jelenthet? Nos, mostantól nem csak az új szettjeid lesznek stílusosak, hanem még zöldebbé is teheted környezetünket. Képzeld csak el: ahelyett, hogy a ruhacímkét a szemétbe dobod, mostantól új életre kelhet a kertedben.

Ha többet szeretnél olvasni a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

Ízletes és környezetbarát – Hínárból készült ehető csomagolás

Az emberiség folyamatosan keresi a megoldást az egyszer használatos műanyagok által okozott környezeti problémákra. Egyre több innovatív ötlet lát napvilágot, és egyik ilyen forradalmi megközelítés a hínárból készült ehető csomagolóanyag.

A hínár, amely hagyományosan a vízpartok jellegzetes növényzetének része, most új szerepet kapva nem csak környezetbarát alternatívát kínál, de még az étkezés utáni hulladék csökkentését is lehetővé teszi.

De vajon milyen lehetőségeket rejt magában ez a természetes megoldás?

Ismerjük meg közelebbről ezt az ígéretes újítást az alábbi cikkek segítségével!

Archívum

Go to Top