Többen vagyunk, mint tegnap a megfogyatkozott babzsákokon Sándor Szabolcs előadásán, akivel a végére már egy közeli jövőbe vizionáljuk magunkat. Már nem is szimpla valóságról, hanem a kiterjesztett módról beszélgetünk. Hogyan és miként lehet praktikusan több és több információt megosztani, minél kevesebb közvetítő médiummal? Hol terem az információ? Újságokban, térképek lapjain, szórólapkon…, de hogyan tudnánk kiküszöbölni a technikai eszközöket?
Kicsit visszaemlékezünk az avatárosdira, de a second life pár ezer ázsiai fiatalon kívül nem igazán jött be. De sok az információ Szabolcs szerint, de még mindig túlságosan nagy a kötődés a számítógépünkhöz. “Az információt ki kell szabadítani, és ennek a legegyszerűbb módja, ha kiterjesztjük” – magyarázza Szabi. De mielőtt valamilyen fura szerkezetre gondolnánk, közli, hogy már a 60-as években használt kijelző a focimeccseken is a kiterjesztett valóság.
Napjainkban a legjobb megoldás az okostelefon, aminek a segítségével nem kell mindent kiírnunk, elég, ha elrejtjük egy QR kódba, így, amit egy üveg borról például tudni szeretnénk, az ott lebeg a palack felett. Csupán csak annyit kell tennünk, hogy lefotózzuk a kódot, és már kapjuk is az információkat. De ugyanígy helyettesítheti az audioguide-okat, az outdoor plakátokat, de a lokalizálásra is alkalmas, egy idegen városban nehéz útikönyvek helyett csak körbenézünk az telónkkal és máris tudjuk, hol van benzinkút vagy ATM. Ugyanígy lehet a gólyáknak egy alkalmazás, nehogy kimaradjanak egy DC-s vagy Canyonos buliból azért, mert nem tudják, hogy hol van. Lehet, hogy pár év múlva a valóságban nem létező virtuális szobrokat fogunk majd nézegetni?
Szabolcs szerint a marketingben a legjobb a navigáció, ami átformálja majd a hétköznapjainkat. Amikor már nem GPS vezérel majd minket, hanem a járdákra virtuálisan rajzolt nyilak. “Lebegjen a buszmegálló felett, hogy mikor jön a busz!” – kívánja Szabi. Az persze másik kérdés, hogy megtudjuk-e majd különböztetni a kézzel fogható valóságot a virtuálistól? Kinek a valósága lesz majd, ha egy-egy hirdetési felületen mindenki személyre szabott üzenteket lát majd? Ez a valóság. Ez a jövő. Akarjuk? Van választásunk?
“Egyetlen hibám, hogy verseket írok, és azokat megzenésítem.” Így köszöntötte a megjelenteket Zselenszky Tamás, akit már régóta ismerhet a közönség, korábban az Eleven Hold lemezein énekelt, és írta dalszövegeiket. Sokan voltak kíváncsiak rá a Fortuna udvarban, már a mikrofonpróbán is úgy énekeli a számokat egymás után, mintha egy valódi muzsikát adna elő.
Fütyülni piszkosul tud, énekelteti a közönséget, először szerelmes dalokat hallgatunk, aztán a Ceruza csonkok már az édesanyáknak szólnak. Márpedig egy gyereket úgy kell elfogadni, ahogy van és szeretni kell, ilyen egyszerű. Kicsit visszatérünk azokhoz az időkhöz, amikor még hegedű, elektromos gitárok és dobok is szóltak a háttérben az Eleven Holdban, és meghallgatjuk az egyszemélyes Hiábavalót, “amit még egy gyerek írt” – vezeti fel a közönségnek Nap.
Miután megtanultuk, hogy “…semmi az ember, csak vegyszer”, hangkitartási verseny veszi kezdetét. Feltartott kézzel ugyan nehéz sokáig kiénekelni az -íííííít, de azért csak sikerül egy darabig. Miközben szappanbuborékok szállnak a szélben, Nap már búcsúzik, a Kisherceget méltatja. Ha valaki még nem olvasta érdemes, erre szánni kell egy órát. “Mielőtt a nagymamám átköltözött volna egy másik világba, leültettem őt és azt mondtam neki: – Nagymama, innen nem mehetsz el úgy, hogy nem olvastad a Kisherceget, és én felolvastam neki.” Végül csillagot számolunk, de csak 4057-ig jutunk, és még egy kis ráadás, mert bár a szervezők már nem engednék, de a közönség óhaja és a következő együttes jószívűsége még egy pár sort hagy nekünk meghallgatni.
Szerdán délután ismét különös hangulatba burkolózott a város. A Gazdaságtudományi Kar színpadán a babzsákot elsőként Jeszenkszky Zsolt foglalta el, azzal a témával készült, hogy ingyen van-e a zene vagy sem. A zenével tevékenykedő alkotók nehéz helyzetben vannak manapság. A legális, aka fizetős zenefelhasználás ma már csak néhány platformon működik. A DJ Szövetség elnöke pedig nem örvend túl nagy népszerűségnek azért, mert ez ellen küzd.
Mítoszrombolásban Zsolt is ügyeskedik. Nekifutottunk , hogy vajon tényleg Presser Gábor visz-e haza mindent, ami a jogdíjakból befolyik. Mivel irreális lenne, hogy az alkotó saját maga kövesse minden kocsmába vagy fodrászhoz a zenéjét, ezért a Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület (Artisjus) teszi ezt meg helyettük. A sok pénzt pedig a szerzők, az előadók és a kiadók bűvös körébe kerül. De ki kapja a legtöbbet? Nyilván az, akinek a legtöbbet játsszák a dalait. Így aztán Presser szövegíróként, zeneszerzőként és előadóként jókorát hasít a tortából. A kis előadók pedig vagy szerepelnek a játszási listákon vagy nem, mert nem mindenhol tudják ezt digitálisan rögzíteni. “Vannak torzulások” – magyarázza Zsolt, aki maga is dj-zik.
Megélhetne csupán a koncertezésből egy együttes vagy egy előadó? A U2 talán igen, de egy kis zenekar már kevésbé. Számoljunk egy kicsit! Heti 7 koncert lehetséges, de ezt az iramot nem lehet bírni szuflával. Így talán marad a hétvége kb. 3 zenéléssel, de erre nem kíváncsi a közönség hosszútávon. Ez pedig anyagilag és időigényében csak a fiataloknak éri meg, ha egyáltalán megéri.
Zsolt még felveti, hogy az lenne a legideálisabb, ha a zenealkotásért is kapnának pénzt a művészek. De talán együtt hördül fel a közönség, ha még nincs is kész a nagy mű, akkor mire kapnának pénzt?! Mennyibe kerüljön is egy CD, erről gondolkodunk még együtt egy kicsit. Több tényező is van, de Zsolt elmagyarázza, hogy valójában a Madonna és a Lady Gaga albumokon kívül a többi maxi mind veszteséges. “Mert egy előadót fel kell építeni, és míg a 80-as években több ikonikus jelenség is addig ma már csak egy-egy dallal találnak be a művészek.” Itt jön a képbe az is, hogy míg régen egy egész album fel volt építve egy koncepció köré, ma már csak arra a nótára vagyunk kíváncsiak, amit tegnap a buliban hallottunk. Mivel ezeket pedig bárki megtalálhatja az interneten, egyre kevesebb pénz folyik be. Abból ami marad, nem lehet finanszírozni az új előadók első szárnycsapásait, a nagyok pedig már nem alkotnak.
“Ingyen zene nem létezik!” – kiállt fel Zsolt. Most az alkotók és az internetszolgáltatók közti harc csillapításán dolgozik, szeretné, ha mindig az alkotók kezében maradna a kontroll. Ezzel zárta mondandóját a már-már őszes hajú Jeszenszky Zsolt.
A Veszprémi Utcazene Fesztivál történetében először a Gazdaságtudományi Kar Színpadon valósul meg a fesztivál programjának élő adású közvetítése az internet segítségével. A Veszprémtől távol lévő érdeklődők számítógépükön, vagy akár mobiltelefonjukon is követhetik a színpad eseményeit a UStream.tv Utcazene csatornáján és/vagy az Utcazene Fesztivál, valamint a Gazdaságtudományi Kar Facebook oldalába ágyazott Színpad Live! linken keresztül. Az adást követő érdeklődők is aktív részesei lehetnek az előadásoknak, mivel a Live Chat segítségével akár kérdezhetnek is az előadóktól. Az adás ma (szerdán) 16.40-től kezdődik
Az érdekes előadások mellett két játékkal és egyéb újdonságokkal is készültünk. Nézzük csak, miről is van szó!:)
JÁTÉK 1.0
Nyerj Sziget-belépőt, könyv- és CD-utalványt, GTK-s pólót, bögrét, vagy négy fő részére egy kalandnyi élményt a Kalandsziget Tihany élményparkban!
Válaszolj a kérdésekre, s vegyél három előadáson részt, s nyerhetsz! Öt előadáson való részvétellel Tiéd a garantált nyeremény is: egy GTK-s bögre!
A nyereményszelvényt keresd a kiadványban, vagy kérd el a GTK Színpad standjánál 16.45-19.45 között, majd add le ugyanitt!
Eredményhirdetés a itt, a blogon 2011. július 19-én!
JÁTÉK 2.0
Tölts le mobilodra egy tetszőleges QR olvasó szoftvert, olvasd le a GTK Színpadnál lévő QR kódot, kövesd az utasításokat, kalandozz a városban és élvezd a számos akciót, amelyeket a QR kódokban találsz! Ha végigjárod a 10 állomásos check-pointot nyeremények is várnak Rád!
LIVE SHOW
Nem tudsz kijönni valamelyik nap a GTK Színpadhoz? Kövesd élőben a GTK UStream-csatornáját, vagy nézd vissza kedvenc előadásodat/előadódat! Az élő adások közvetítését a T-Mobile támogatja.
http://www.ustream.tv/channel/utcazene
SZÍNPADOT KERESEL?
Itt a GTK Utcazene layer, amin keresztül nézve a világot, megtalálsz mindent, azt is, hol állsz éppen most, melyik színpad és/vagy GTK-s helyszín van Hozzád a legközelebb és ott éppen milyen program zajlik! A teendők mindehhez:
Letöltöd telefonodra a GTK Színpad ingyenes wifi-jén (vagy bárhonnan) keresztül a Layar alkalmazást (www.layar.com)!
Rákeresel a GTK Utcazene Layer-re!
Feltartod a mobilod és megnézed mobilon keresztül a világot!
Július 16-án, szombaton 18.45-től Nagy Gergely lesz a GTK Színpad vendége. Nagy Gergely prózaíró, újságíró, szerkesztő. Budapesten született 1969-ben. 1992-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán. Dolgozott színházakban és kulturális televízióműsorokban. Prózai szövegekkel 1998-ban jelentkezett először, folyóiratokban. Három könyve jelent meg, két novelláskötet (Adjatok egy pontot, 2001, és Basszus! – Zene és szöveg, 2003), valamint egy regény (Angst,2007). Több, mint tíz éve felhagyott a színházi munkákkal és újságírásból él. Tizenéves kora óta zenél, 1994 és 2007 között a Kimnowak együttes tagja volt. Jelenleg az Eat me! zenekar basszusgitárosa.
A közösségi média kommunikáció ma már szerves része egy-egy kampánynak. Magára valamit adó, fogyasztókkal rendelkező márka már nem hagyhatja ki az integrált marketing kommunikációjából a facebook, twitter vagy akár a foursquare használatát. Sokan el tudják mondani, hogyan használjuk ezeket a felületeket rendeltetésszerűen, így ez már nem okoz meglepetést, nem segít abban, hogy kitűnjünk a zajból.
Bonyhádi Gábor és Kaizer Gaben a ReVISIONtől július 16-án 16.45-től a GTK Színpadon mutat pár példát arra, hogy hogyan lehet ezeket a nemrég még ismeretlen csatornákat alternatív módon használni.
“A ReVISION más!!!
Más, mert nem egy a gigászi multinacionális ügynökségek közül. Más, mert nem hagyományos marketing- és reklámstratégiákat gyárt. Mert szerintünk a klasszikus reklám haldoklik.
A technikai és az általa indukált társadalmi változások átformálták a hagyományos üzletmenetet. Két évtizeddel korábban a havi bérszámfejtés sok órás papír fölé görnyedést jelentett, ma pedig néhány egérkattintással elintézhető.
Eközben volt-e érdemi változás a marketing- kommunikációban?! Telnek az évek, de még mindig bosszantóan középszerű tv-szpotok és méregdrága, haszontalan sajtóhirdetések pókhálója.
Ahogy a vonat ablakából összemosódik a táj, vagy ahogy a tapétán egybeolvadnak a minták, úgy olvad bele az üzeneted a reklámmasszába… anélkül, hogy bármi hatással lenne a célcsoportodra. Elérkezett hát a revízió ideje!
Mi úgy gondoljuk, hogy a piac nem más, mint beszélgetés. Napjaink internettel beszőtt közege nagyon hasonlít az évszázadokkal ezelőtti piacokhoz, ahova az emberek nem csupán vásárolni jártak, hanem edukálódni, pletykálni, szórakozni. Szerintünk a potenciális fogyasztóidnak érdekes-értékes tartalmat kell adnod, sőt igyekezned kell minél öszintébb párbeszédet folytatnod velük! Nem érdemes többé megafonba üvöltve megpróbálni túlkiabálni a reklámzajt. Kreálj inkább zsongást és csatlakozz a beszélgetésekhez! Mi ebben tudunk segíteni.” (Forrás: revision.co.hu)
Híradózás Magyarországon -kik csinálják, és kinek?
Magyarországon minden nap több millió ember ül le naponta megnézni a kereskedelmi és a közszolgálati híradókat. A híradók még mindig a legfontosabb és a leghitelesebb hírforrásnak számítanak országunkban.
A híradók élő műsorok, ha hibázik valaki, azt az egész ország láthatja. Szerencsére sok hibát nem láthat a néző, mert a híradók mögött profi és összeszokott csapatok állnak, akik képesek naponta akár 40 perces élő műsort is készíteni. Nem véletlenül mondják: aki megtanult híradózni, azt már sok meglepetés nem érheti a televíziózásban.
Hogyan áll össze egy híradó? Hány ember dolgozik egy sikeres adásért?
Hogyan lesz valakiből riporter, rendező, vágó vagy éppen műsorvezető?
És miből lesz hír? (És ezt ki dönti el?:)
Ezekre és sok más kérdésre a válaszokat elmondja Manhalter Dániel az RTL Klub munkatársa július 15-én 18.45 órától a GTK Színpadon.
Manhalter Dániel a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Corvinus Egyetemen végzett. 2005-ben kezdett dolgozni gyakornokként az MTV Az Este című műsorában, és az egyik első önálló riportjával kirobbantotta a 2005-ös érettségi
botrányt. Az MTV után médiakutatással foglakozott a Miniszterelnöki Hivatalban, majd az RTL Híradó gazdasági riportere lett.
“KOS vagyok, s ez már önmagában is erősíti azt a hajlamot, hogy nem szeretek a múltba nézni, még vénen is a feladatok érdekelnek. A Süsü, a sárkány, a Kölyökidő, a Világ legrosszabb gyereke anyukájaként 1970-2007. között az MTV munkatársa voltam. Első ránézésre ez nem “kosos” dolog, de aki élt a Szabadság tér 17. falai között, az tudja, hogy állandó újrakezdés ott az élet. A nyugdíj rémülete után új dolgokba kezdtem.”
Július 15-én 16.45 órától Takács Verával beszélgetünk a GTK Színpadon. Minden nosztalgiázni vágyó érdeklődőt szeretettel várunk!:)
Takács Veráról…
“Megszülettem 1946 április 9.-én, Nagykanizsán, mindjárt két példányban (sajnos az ikertestvérem, 10 hónapos korában, a diftéria járvány áldozata lett). Egyedül maradtam. Egy éves alig múltam, mikor a nagyszülői házból Balatonboglárra költöztünk, a boglári vasútállomásra.
A boldog gyerekkor, legboldogabb éveit a Balaton vízében lubickolva töltöttem, nem törődve a rémes ötvenes évek sötét felhőivel. A szülők derüje – ők is fiatalok voltak- , megóvott a nehéz időkben.
Félni csak a piócától féltünk, Anti barátommal együtt, de a nagy veszélyt háritottuk, mert mindig volt nálunk egy kis só, hogy a bestia vérszivót lesózzuk magunkról, ha ránktapadna. A legjobb játszóhelyünk egy betonbunker volt, és a kedvenc játékunk az “ennyi tetű volt a fejemben…” kezdetü kavicsdobáló. 🙁
Forrás: Takács Vera
Aztán Tabra költöztünk, 30 kilóméteres bőgés után. Eleinte Tab, a Balaton után, nagyon sivárnak tűnt, hiszen ott már csak egy halastóátuszási verseny maradt nyári szórakozásnak. Ráadásul a két unokatestvérem, ahogy telt az idő, egyre kevesebbet törődött velem, nyári vendégekedéseik idején, s egyre többet a barátnőimmel.
A gimnáziumi évek már fantasztikusak voltak, jó társaság, okos tanárok, kirándulások osztálykovácsolásnak. Köszönhetően Jenei Osztályfőnök Úr remek közösségformáló érzékének.
Érettségi után előfelvételt nyertem az ELTE BTK -ra, az akkor divatos módon, vagyis 1 évet a valódi életben kellett eltöltenem. A való világot akkor nekem a karádi óvoda jelentette. Nemcsak óvónő lettem, 18 évesen, de konyhafőnök is, mert egy rágalmazási botrány közepén érkeztem, s csak én voltam, akire nem lehetett semmit ráfogni. A vidéken élő, értelmiségi nők nem könnyű életét láthattam közelről. Nekem könnyű volt, én egy év múlva mentem Pestre, az egyetemre.
Az egyetemen először nagyon rossz volt – falusi kislány Pesten,- s a pestiek nagyon büszkék voltak arra, hogy ők minden tudnak, mai szóval : tudják mi a trendi, :), de aztán sikerült beilleszkedni és nagyon jó barátokra találni. Érdekes módon, a legszebb rész: két hónap Leningrádban, egy épitőtáborban. Talán nem is hihető, de valódi fiatalok között, voltunk, franciák, kubaiak, lengyelek, és persze, legfőképpen a leningrádi egyetem atomfizikusnak készülő hallgatói. Ők már mertek viccet csinálni a diktatúrából, olvasottak és műveltek voltak, és persze mindannyian nagyon “húszévesek” .
Forrás: Takács Vera
1970. Ebben az évben a Televízió – akkor még csak az az egy csatorna, hétfői adásszünettel, – úgy gondolta, hogy fejleszti és fiatalítja személyi állományát, s ennek érdekében a végzős egyetemisták között nézett körül. Így ebben az évben olyanok is a televízióhoz kerülhettek, akiknek semmilyen segítő kapcsolata nem volt, sőt olyanok is, akik mégcsak álmodni sem mertek ilyenről. Így történhetett, hogy engem is behívtak a gyerekszerkesztőségre. Akkor azt gondoltam, végül is miért ne próbáhatnám ki, tanítani bármikor visszamehetek. Ennek immár 37 éve.
Dolgozás a 37 év alatt:
1972-76 – PAPÍRSÁRKÁNY- kisiskolás magazin – szerkesztő
1972-73 – VITÉZ LÁSZLÓ ÉS A TÖBBIEK 1- 6.. – szerkesztő
Kemény Henrik életmuvének televíziós adaptációja
1976-86 – SÜSÜ, A SÁRKÁNY – zenés bábjáték 1 – 9- dramaturg
1977-78 – MAGYARORSZÁG ÁLLATAI – természetfilm1-10- szerkesztő
1979-82 – SULIKOMÉDIÁK – gyerekszínjátszó sorozat – szerkesztő
1980-84 – ŐRSBÉLI KRÓNIKÁK 1 – 6 úttörőburleszk RENDEZŐ, AHOLTUDSEGÍT epizódért rendezői különdíj – 1982
1984-85 – KICSI A BORS kisfilmek 1 – 9 RENDEZŐ
1981-84 – VARÁZSGÖMB – magazin kisiskolásoknak – szerkesztő
1981-85 – JÁTÉKSZÜRET, CSÖRGOSIPKA, TELEMIM Játszani tanító sorozatok mindenkinek – szerkesztő
1986 – Nagy Katalin: A VILÁG LEGROSSZABB GYEREKE – TV FILM – 60 perc – az év legjobb gyerekfilmje – RENDEZŐ
1986 – MIÉRT NEM DALOL AZ UBORKA? – az év legjobb riportfilmje – szerkesztő
1987 – Nagy Katalin: TURHETŐ LAJOS – TV FILM – 50 perc – legjobb rendezés díja – RENDEZŐ
1987 – Janikovszky Éva: MENTSÜK MEG BUNDERT, BOGLÁRKÁTÓL – TV FILM – 30 perc – RENDEZŐ
1988 – Janikovszky Éva: A 7 BŐR – T V FILM – 30 perc – RENDEZŐ
1989-97 – KÖLYÖKIDŐ – sorozat kamaszoknak – ÍRÓ – RENDEZŐ, 3 alkalommal közönségdíj 2 x az év legjobb gyerekműsora
1994 -97 – KÖLYÖKIDO DÉLELŐTT -RENDEZŐ – szerkesztő – ÉLŐ műsor gyerekműsorvezetőkel
1991 – MI LESZÜNK AZ UNOKÁD – karácsonyi show – rendező
1992 – A BÁL – szilveszteri mulatság – RENDEZŐ
1990-97 – KÖLYÖKIDO NYÁRI FILMEK – író, szerkesztő, rendező
1990 – SZEREPOSZTÁS – 1 – 4 /25/
1992 – KÖSSSZÉP 1 – 4 /25/
1993 – NYÁRI FILM/ 60/
1994 – TÜKRÖM, TÜKRÖM /60/
1995 – Virág F. Éva: NEM VAGYOK MÁR GYEREK /70/
1996 – ÁLOM ÉBREDÉS UTÁN / 65/
1997 – A JÉGPÁLYÁK LOVAGJA 1-2 /50/
1996 – Nógrádi Gábor novelláiból – kis TV JÁTÉK – RENDEZŐ
A LEGJOBB BARÁTOM /10/
HÁZIAPA KERESTETIK /10/
AZ ELVESZETT GYERMEK /10/
1997-98 – NEKEM NYOLC – szerkesztő – rendező – kamasz sorozat Tv /2
2000 – MICSODA CIRKUSZ – RENDEZŐ – kisjátékfilm sorozat a VASÁRNAP SZIGET keretében
2002 – VASÁRNAP SZIGET szerkesztő – RENDEZŐ – kisiskolás és óvodás sorozat
2003 – Janikovszky Éva: Velem MINDIG TÖRTÉNIK VALAMI – RENDEZŐ – 6 részes tv film sorozat – KAMERA HUNGÁRIA ALKOTÓI DÍJ
2003 – KAMASZKÁVÉHÁZ – vitamusor – szerkeszto
2003 – KÉPBEN VAGYUNK?! – élo ifjusági sorozat, – foszerkesztő
2004 – MI, SZEMÜVEGESEK- játékfilm – FORGATÓKÖNYV – RENDEZŐ
2005 – PIPITÉR – nyári kismagazin – foszerkesztő – rendező
2006 – KLIPPEREK – ifjúsági szappanopera – forgatókönyv – rendező – majd muvészeti vezetŐ
2006 – MELYIKET A KILENC KÖZÜL? – tv játék – RENDEZŐ
2007 – AZ ELVARÁZSOLT EGÉRKISASSZONY – forgatókönyv”
Július 14-én 18.45-től Élő Márton, azaz Dr. Dermot az Irie Maffia fúvósa és zeneszerzője mesél az új zenei irányzatokról. Dermot főként dancehall és reggae stílusokban működik. 2000 körül kezdte tevékenységét a Tilos rádió égisze alatt, azóta több formációban dolgozott.
“Élő Márton (Dermot) Dj, mpc:
1981. október 29-én született Budapesten, tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtan szakán végezte 2006-ban. Az egyetem mellett kezdte a DJ szakmával való ismerkedést. 2001 óta játszik a Tilos Rádióban, ezen kívül az ország szinte összes nagy városában fellépett. Körülbelül 2000-2500 lemeze van (mesével és perui népzenével együtt). Kedvelt stílusai a jazz, hip-hop, breakbeat, garage, headz, dancehall, reggae, mese, perui népdalok, stb. Egyéb projektjei: Love Alliance – DJ Bosival (2002-2004), 2003 óta a Gimmeshot Crew tagja, 2005-ben az Irie Maffia zenekar megalapítója, a Paso Roots Rockers és a Barabás Lőrinc Eklektric tagja.” (Forrás: muzsikus.hu)
“Egyetlen hibám, hogy verseket írok, és azokat megzenésítem.” Így köszöntötte a megjelenteket Zselenszky Tamás, akit már régóta ismerhet a közönség, korábban az Eleven Hold lemezein énekelt, és írta dalszövegeiket. Sokan voltak kíváncsiak rá a Fortuna udvarban, már a mikrofonpróbán is úgy énekeli a számokat egymás után, mintha egy valódi muzsikát adna elő.
