március 2021 - Oldal 2 a 3-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Gondoljunk kihívásként a problémákra! – Interjú Dr. Obermayer Nórával

Doktori Iskolánk interjúsorozatának következő alanya Dr. Obermayer Nóra, a Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense és fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, aki a GSDI-ben témavezetőként segíti a fiatal kutatók munkáját. Nóra eredetileg vegyészmérnök szeretett volna lenni, végül egész máshova sodorta az élet. Szakmai életútjáról és a PhD képzés kihívásairól és előnyeiről beszélgettünk vele.

– Kérlek, mesélj kicsit magadról! Hogyan kerültél kapcsolatba először a Pannon Egyetemmel?

– Az egyetemi karrierem és a tudományos életben való elindulásom is Gaál Zoltán nevéhez köthető. Eredetileg azt terveztem, hogy vegyészmérnök leszek, de amikor ellátogattam az egyetem nyílt napjára minden megváltozott. A tanár úr előadásának hatására úgy döntöttem, hogy műszaki menedzserként izgalmasabb szakmai életút vár rám, így a felvételikor már csak erre a szakra adtam be a jelentkezésem. Ezt a döntést végül a mai napig nem bántam meg.

Az egyetem elvégzését követően, 2000-ben egy informatikai vállalkozás megalapításában vállaltam aktív szerepet, ahol sokrétű feladatköröm volt. Egyrészt a dokumentum-menedzsment üzletág létrehozásán dolgoztam, de emellett a nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítésében is részt vettem. Ekkor kerültem először kapcsolatba a dokumentum- és a – Magyarországon akkor még gyerekcipőben járó – tudásmenedzsment gyakorlati jelentőségével. A cégnél először üzletágvezetői, majd ügyvezetői pozíciót töltöttem be.

Mindeközben annyira magával ragadott a tudásmenedzsment területe, hogy úgy döntöttem, hogy a gyakorlatban megszerzett tudásomat érdemes lenne egy doktori kutatás keretein belül tovább mélyíteni.

– Ezek szerint nem te kerested a témát, hanem az talált meg téged.

– Így van, nálam a téma főként a cégnek, vagyis az akkori gyakorlati tapasztalatomnak köszönhető, de ismét meg kell említenem Gaál tanár urat, aki nagymértékben inspirált arra, hogy egyáltalán belekezdjek a doktori tanulmányokba és témavezetőként segített engem végig azon a hosszú és kihívásokkal teli úton, amelynek a végén, 2008-ban a PhD fokozat várt rám.

– Ha jól gondolom, levelező tagozaton végezted el a képzést. Milyen emlékeid vannak erről az időszakról?

– Igen, levelezőn jártam és talán ebből kifolyólag nincs is sok meghatározó emlékem, hiszen úgy jártunk órára, ahogy munka mellett tudtunk.

Talán akkortól kezdtem komolyabban emlékeket gyűjteni, amikor jobban bekapcsolódtam a tanszéki munkába. Azt hiszem, hogy az első cikkek megírása és az első óra megtartása nagy mérföldkő minden tudományos pályára tévedt ember életében. Én először stratment (stratégiai menedzsment) tartottam a Felnőttképzési Intézetben. Ezt sosem felejtem el.

– A kutatás mellett oktatóként is tevékenykedtél és tevékenykedsz is a mai a napig. Hogyan kerültél az egyetemre? Milyen pozíciót töltesz be itt jelenleg?

– 2012-ig dolgoztam az első kérdésnél említett cégnél, de már előtte is bele-belekóstoltam a tanszéki feladatokba. Szabó Lajos, akkori tanszékvezető támogatásával 2006 óta veszek részt különféle oktatási tevékenységekben, 2008 nyarától pedig először egyetemi adjunktusként, majd 2016-tól egyetemi docensként erősítem a Szervezési és Vezetési Tanszéket.

Ezen kívül dolgoztam a Felnőttképzési Intézetben, de egyéni vállalkozóként kompetenciafejlesztő tréningeket is tartok vállalkozásoknak. Ez utóbbira a vezetői pozíciók (tanszékvezető/Szervezési és Vezetési Tanszék, szakfelelős/Vezetés és szervezés mesterképzési szak, Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízott/GTK) miatt egyre kevesebb időm jut, de azért ezzel is szívesen foglalkozom.

Jelenleg a habilitációmra készülök. Azt hiszem, hogy ez már a „kapuban” van. Úgy tervezem, hogyha mindent sikerült megvalósítanom idén, az év végére összerakom a pályázatom és a jövő év elején be is nyújtom.

– A tudásmenedzsmenten kívül milyen kutatási terület iránt érdeklődsz? Van valami más is, ami közel áll a szívedhez?

– Természetesen más témákban is kutattam már azóta, de úgy gondolom, hogy ez egy kifogyhatatlan terület. Például a közösségi média és a tudásmegosztási hajlandóság kérdése, vagyis hogy milyen jellemzők befolyásolják az embert abban, hogy megossza a tudását, illetve milyen eszközöket vesz ehhez igénybe. A két PhD hallgatómnak és a tématerületi kiválóság programnak köszönhetően két újabb témába is beleástam magam. Az egyik az Ipar 4.0 menedzsment irányú megközelítése, a munkavállalók digitális felkészültsége, a másik pedig a mesterséges intelligencia és tudásmenedzsment kapcsolatának témaköre.

– Témavezetőként gondolom nagyobb rálátásod van a PhD képzés előnyeire. Mit gondolsz, miért éri meg nappali vagy levelező tagozaton elvégezni a képzést?

– Alapvetően azért jó, ha valaki belekezd és elvégzi a képzést, mert ezzel sok olyan új ismeretre tehet szert, ami az élet bármely területén segítséget nyújthat a jövőben. Nekem például nagyon hasznos volt, hogy megismertem a jó kutatási folyamat fázisait. Megtanultam elmélyülni egy kutatásban, jobban átláttam az adott problémát, megismertem a kérdőívszerkesztés és a beérkezett válaszok elemzésének menetét.

Ha valaki nappalis hallgatóként vág bele, akkor fontos, hogy a téma iránt elkötelezett legyen és érezzen késztetést arra, hogy folyamatosan kutatásokat végezzen. Valamint az sem hátrány, ha a megszerzett tudást a felnövekvő generációknak is át tudja majd adni. Ez egy olyan pálya, aminek a célja mások fejlesztése saját magunk előmenetele által.

Levelezős hallgatók esetén pedig érdemes olyan témát választani, ami illeszkedik ahhoz a területhez, ahol dolgoznak, hiszen a fokozattal valószínűleg nemcsak eredményt, hanem rangot is szereznek majd a vállalatnál. Ha pedig valakit a kiégés veszélye fenyeget, akkor oldalirányú karrierként érdemes tekintenie a PhD-ra, ami egyfajta szellemi felüdülést hoz. Természetesen az is előfordulhat, hogy ennek a hatására egyéni vállalkozásba kezd valaki (pl. tréner vagy coach), sőt, vannak olyanok is, akik részmunkaidőben nálunk oktatnak a PhD megszerzése után.

– Van valami tanácsod az újonnan felvételizőknek?

– Talán azt mondanám, hogy fontos, hogy az akadályokat ne problémaként kezeljék, hanem kihívásként tekintsenek rá. Az életben minden nehéz, de ameddig kihívásként kezeljük ezeket a helyzeteket, addig harcolunk, ameddig el nem érjük a célunkat.

– Melyik részét szereted jobban a munkádnak, az oktatói vagy a kutatói feladatokat?

– Nem tudnék rangsorolni, mindkét részt nagyon szeretem csinálni.

Oktatói oldalról a sok csillogó szempár miatt érzem szerencsésnek magam. Általában mesteres hallgatókat tanítok, akik különösen fogékonyak a gyakorlati jellegű oktatásra, aminek én is a híve vagyok. Az órákon igyekszem tőlük is begyűjteni a való élet példáit, amit aztán a következő óráim egyikén akár tovább tudok adni. Úgy gondolom, hogy a hallgatóknak nem csak az elméleti modelleket kell látniuk, hanem már az iskolapadban is találkozniuk kell a valósággal.

A szakmával való kapcsolattartást pedig a kutatások segítik. Előfordul, hogy vállalatok keresnek meg engem azzal, hogy szeretnének valamilyen témában segítséget kérni (tudásmenedzsment rendszer, teljesítményértékelési rendszer, stratégiaalkotás, szervezetfejlesztés). Én úgy látom, hogy a jövő ebben lesz, az oktatóknak is kell, hogy legyen “kint egy lábuk”, amivel megszerzik a szükséges gyakorlati tapasztalatokat. A tudást így lehet a leghatékonyabban átadni a hallgatóknak.

– Úgy tűnik, hogy sok mindent csináltál már az életben. Van valami, amit másképp csinálnál, ha újrakezdhetnéd?

– Nincs ilyen, én mindig inkább előre, a jövőbe tekintek, a „mi lett volna ha” kérdésekkel nem foglalkozom.

– A sok munka mellett gondolom neked is szükséged van egy kis kikapcsolódásra. Levezetésként az utolsó kérdésem: hogyan szoktál lazítani?

– Amennyire az időm engedi sokat sportolok, leginkább a szabadban, szívesen túrázom, főképp a magashegyi és a via ferrata túrákat kedvelem. Ezen kívül szeretem a hegyi kerékpározást és egy darabig, ameddig időm engedte, intenzíven légakrobatikáztam.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Ha felkeltette érdeklődésedet a doktori képzés, látogass el a Doktori Iskola honlapjára! >>>

Koronavírus – Válság, kihívások és HR válaszok

Jelentős kutatói összefogás keretében, a pandémia harmadik hullámának vizsgálatával folytatódik a koronavírus válság okozta HR kihívások és HR válaszok vizsgálata, amelyben a Pannon Egyetem kutatói is részt vesznek. A kutatás kezdeményezői a Humán Szakemberek Országos Szövetsége, az Országos Humánmenedzsment Egyesület és a Magyar Hadtudományi Társaság. Jelen kutatás során a résztvevők a pandémia harmadik hullámának vizsgálatát kezdik meg. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát Pató Gáborné Szűcs Beáta egyetemi docens asszony vezetésével, Bencsik Andrea professzor asszony, és Herczeg Márk Ph.D hallgató képviseli a kutatásban.

A kutatásban  összesen tizenhárom magyarországi és egy határon túli egyetem  (a Budapesti Metropolitan Egyetem – METU, a Budapesti Gazdasági Egyetem – BGE, a Debreceni Egyetem – DE, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem – ELTE, a Széchenyi István Egyetem – SZE, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem – MATE, a Miskolci Egyetem – ME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem – NKE, a Nyíregyházi Egyetem – NYE, a Pécsi Tudományegyetem – PTE,  a Soproni Egyetem – SE, a Szegedi Tudományegyetem – SZTE, a Pannon Egyetem – PE, és a Selye János Egyetem – UJS) kutatóinak összefogásával létrejött kutatócsoport a  korábban elvégzett két KoronaHR vizsgálata után a mostani harmadik hullámhoz kapcsolódó vizsgálatában  arra keresi a választ, hogy:

„a koronavírus okozta válság milyen kihívásokat és változásokat idézett elő a hazai vállalati/intézményi szféra emberi erőforrás menedzselési gyakorlatában,
valamint milyen kilábalási lehetőségek adódnak ezen a területen”.

A kutatást szakmailag támogatják: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK), a Frissdiplomás Kft., a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Iparkamara, a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Miskolci Szakképzési Centrum, a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK), a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKIK), a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a „Leader’s Habits Kutatói Hálózat – Humanmanagement – Human Value” nemzetközi kutatócsoport.

A felmérésben való részvétel önkéntes és díjmentes, az adatokat bizalmasan kezeljük, melyet a mellékelt Titoktartási nyilatkozatunkkal is megerősítünk. A kutatást terveink szerint elvégezzük más V4 országban is.

A kérdőív 14 fő kérdéscsoportból áll. Kitöltése kb. 10-15 percet vesz igénybe. Az elektronikus kérdőívünk egyszerű és tényszerű válaszokat és véleményeket váró kérdéseket tartalmaz. Ahol egyszerre több válasz is adható, külön jelezzük. A kérdések felett, illetve alatt található “Következő“, vagy “Előző” feliratra kattintva navigálhat, a lapok között. A kérdőív indításakor az Ön számítógépén el fog indulni az internetböngésző program, így szükséges, hogy internetkapcsolata aktív legyen. Amennyiben megjelenik egy belépési adatokat kérő ablak, ez a böngésző lassú indulása miatt történhet. Ebben az esetben ne zárja be a böngészőprogramot, hanem indítsa újra a kérdőívet. Az indításhoz kattintson ide, majd az oldal alján lévő Következő gombra.

Ha Ön nem kedveli, vagy nem él az elektronikus kitöltés lehetőségével, kérjük, töltse le PDF formátumban a kérdőívet és válaszolja meg azt hagyományos módon és küldje el azt a megadott címre.

A kitöltési határidő 2021. április 20. A felmérésben résztvevők a felmérés lezárta után e-mailben visszajelzést kapnak a felmérés eredményéről. Tekintettel arra, hogy az eredmények Önök számára éppoly fontossak, mint számunkra, kérjük a rövid határidők betartását.

Az eredményekről és a kutatás további részleteiről a Pannon Egyetem egyetemi docensénél Pató Gáborné Szűcs Beáta tanárnőnél lehet érdeklődni a szucs.beata@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen.

Tavaszi nagytakarítás… Környezettudatosan! | GreenLike #08

Készüljünk együtt a tavaszi nagytakarításra környezettudatosan! Konkrét tippek, tanácsok, házi praktikák a környezettudatosság jegyében. Vendégünk Laczkó Boglárka, természetgyógyász-fitoterapeuta, a veszprémi csomagolásmentes bolt, a Feltöltő Pont vezetője.

  • Miért fontos az, hogy e téren is környezettudatosak legyünk?
  • Miért használjunk öko mosó- és tisztítószereket a vegyszerek helyett?
  • Milyen környezettudatos tisztítószereket készíthetünk akár saját magunk is?
  • Milyen házi praktikákat alkalmazhatunk  a környezettudatos háztartás jegyében?
  • Mosás során milyen környezettudatos megoldásokat alkalmazhatunk a szintetikus mosószerek, öblítők helyett?

Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a podcastban, melyben Laczkó Boglárkával Vámosi Réka beszélget.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Gyakornoki lehetőséget kínál a MOL

A MOL Szabályozási és Közkapcsolati Ügyek területére keres határozatlan időre, minimum heti 20 órában  EU és Állami Források Gyakornokot!​

Munkavégzés helye: Budapest

Feladatok:
– Projektmenedzserek napi munkájának támogatása
– Általános adminisztratív feladatok elvégzése a csoportvezető és a csapattagok kérése alapján, pl. információk összegyűjtése, feldolgozása
– Adatbázisok kezelése
– Dokumentumok rendszerezése, segítség a naprakészen tartásban
– Elszámolások készítése
– Rendezvények/utazások szervezése
– Egyéb támogatói feladatok

Elvárások:
– Folyamatban lévő felsőfokú tanulmányok
– Aktív nappali hallgatói jogviszony
– Pontosság, precizitás, proaktivitás, szorgalom, jó problémamegoldó és kommunikációs készség, proaktivitás,
– MS Office felhasználói szintű ismerete
Munkaidő: rugalmas, 4-8 óra naponta

Jelentkezés itt >>>

(Kép: mol.hu)

(Hirdetés feltöltve: 2021.03.11)

Pályázati felhívás hallgatói kutatói ösztöndíjra

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara pályázatot hirdet az EFOP-3.6.1-16-2016-00015 – „A Pannon Egyetem átfogó intézményfejlesztése az intelligens szakosodás elősegítése érdekében” című projekt keretében hallgatói kutatói ösztöndíj elnyerésére.

Pályázatot a Kar PhD, MA és BA szakos, nappali illetve levelező tagozatos hallgatói az alábbi kutatási témákra (alprojektekre) nyújthatnak be:

  1. Turisztikai szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata és újragondolása egy négy évszakos koncepció mentén (témavezető: Dr. Obermayer Nóra)
  2. Turisztikai szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság számviteli rendjének felülvizsgálata és újragondolása (témavezető: Dr. Fehér Helga)
  3. Turisztikai szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság új, négy évszakos szolgáltatásához kapcsolódó beruházási és üzleti terv kidolgozása (témavezető: Dr.
    Dániel Zoltán)

A pályázati megvalósítás időtartama:

  • az 1. és a 3. alprojekt esetében: 2021. április 1. – június 30.
  • a 2. alprojekt esetében: 2021. április 1. – május 31.

A pályázható összeg: 30.000 Ft / hó

A pályázatokat a Moodle rendszerbe kell feltölteni 2021. március 18. 23:55 óráig.

Moodle felület: https://moodle.gtk.uni-pannon.hu/course/view.php?id=4861#section-1

A pályázattal kapcsolatban további információkért a projekt kijelölt kari szakmai koordinátoraihoz, Dr. Fehér Helgához, illetve ’Sigmond Eszterhez lehet fordulni a feher.helga@gtk.uni-pannon.hu, illetve a sigmond.eszter@gtk.uni-pannon.hu email címen.

A pályázati felhívás megtekinthető itt. >>>

A pályázati űrlap letölthető itt. >>>

“Éreztem, hogy nem dőlhetek hátra” – Interjú Dr. Birkner Zoltánnal

A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (GSDI) kapcsán a következő interjúalanyunk egy olyan személy, aki meghatározó tevékenységet végzett a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának létrehozásában és fejlődésében. Eredetileg földrajz-történelem szakos tanárként lépett ki a munka világába, végül teljesen más területen ért el sikereket. A doktori fokozat megszerzését követően pedig a tudományos életben, és 2018-tól a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) élén is megállíthatatlan. Fogadjátok szeretettel az NKFIH elnökével, Dr. Birkner Zoltánnal készült interjúnkat.

– Kérem, mondjon pár szót magáról! Honnan indult?

– 1971-ben születtem Nagykanizsán és egészen a középiskola végégig itt is éltem. A felsőfokú tanulmányok azonban néhány évre elszólítottak a városból. Földrajz-történelem szakos tanár akartam lenni, amihez akkoriban csak két helyen volt elérhető képzés az országban. Én a debrecenit választottam, és a sikeres felvételi után 1989-ben bekerültem a hőn áhított szakra. A Debrecenben eltöltött évek izgalmasak voltak, nagyon szerettem oda járni. A diplomám megszerzése után visszakerültem Nagykanizsára, és egy igen rangos középiskolában kezdtem tanítani. De éreztem, hogy nem dőlhetek hátra, rengeteg felfedezésre váró terület izgatta még a fantáziámat.

Mivel ez az érzés nem hagyott nyugodni, 1996-ban újra iskolapadba ültem, és egy teljesen más szakterületen mélyedtem el a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Két évvel később, 1998-ban pénzügyi szakközgazda végzettséggel léptem ki az intézményből, ez az új diplomám pedig kiváló karrierlehetőségekkel kecsegtetett.

Hamarosan kaptam egy banki osztályvezetői állásajánlatot, ami egész magas belépési pozíciót jelentett volna a szakmába. Ennek ellenére én inkább egy másik, akkor még szinte szürreálisnak tűnő, mégis izgalmas kihívást fogadtam el. Felkértek, hogy vegyek részt egy nagykanizsai felsőoktatási intézmény létrehozásában, ami azért volt különösen nehéz feladat, mert akkor a városban egyáltalán nem folyt ilyen jellegű oktatás.

1998-tól több kollégámmal együtt félállásban kezdtünk dolgozni és szervezkedni, hogy sikerüljön elérni a kitűzött célt. Két éven keresztül próbálkoztunk a környék felsőoktatási intézményeinél, mígnem találkoztunk Dr. Gaál Zoltán professzor úrral, a Veszprémi Egyetem (mai nevén Pannon Egyetem) rektorával. Ő volt az az egyetemi vezető, aki szívvel-lélekkel csatlakozott a törekvéseinkhez, felkarolt minket és segített a nagykanizsai kihelyezett képzés elindításában.

Rekord idő alatt értünk el nagy sikereket. 2000 tavaszán találkoztunk először Gaál Zoltánnal, de augusztusban, a pótfelvételi időszakában már Nagykanizsán indult képzés idegenforgalmi és szálloda szakon. Népszerűek lettünk, 17 megyéből érkeztek hozzánk hallgatók.

Ekkor már teljes állásban az egyetem közegében dolgoztam, így érlelődött meg bennem a gondolat, hogy elmélyüljek a tudományos életben, és fokozatot szerezzek.

– Ekkor kezdte meg doktori tanulmányait Veszprémben?

– Igen, így kerültem a GSDI-be. 2007 körül kértem a felvételemet egyéni felkészüléssel, majd rövid időn belül, 2010-ben Gaál professzor úr témavezetésével sikeresen meg is védtem a “Zala megyében is az innováció a siker motorja?” című doktori disszertációmat. Ahogy a téma is mutatja, a PhD-tanulmányaim során Zala megye, illetve a helyi kis- és középvállalkozások innovációs képességét mértem fel és kutattam.

– Ezek szerint Ön nem nappali tagozatos hallgatóként járta végig az utat. Hogyan emlékszik vissza ezekre az évekre? Jelentett valamilyen előnyt, hogy Önnek ekkor már sok gyakorlati tapasztalata volt?

– Ebben az időszakban számomra az volt a legmeghatározóbb, hogy egyszerre tehettem szert széles körű elméleti és gyakorlati vezetői ismeretekre. Akkoriban oktatási igazgató voltam, így a való életben is megtapasztaltam, sőt hasznosíthattam a doktori iskolában tanultakat.

– Ez izgalmasan hangzik. És mi a helyzet azóta? Ha jól tudom, a fokozat megszerzése után sem hagyta el teljesen a tudományos pályát.

– Természetesen azután is tovább építettem a tudományos karrierem: a ranglétrán felfelé lépegetve docens lettem, majd témavezetőként én is vállaltam PhD-hallgatókat. 2018-ban volt az első sikeres védésünk Rodek Nórával, majd 2019-ben Máhr Tivadarral, és bízom benne, hogy a következő években a mostani hallgatóim közül is sokan szereznek majd fokozatot.

– Ön tehát az érem mindkét oldalát látta, volt már hallgató és témavezető is. Tapasztalatai alapján miért érdemes belekezdeni a doktori tanulmányokba?

– Azt gondolom, hogy a tudományos utánpótlás nevelése minden fél számára hasznos befektetés. A doktori tanulmányok segítenek fókuszálni és megoldást találni a különböző problémákra, új perspektívákat nyitnak mind a hallgató, mind az egyetem, mind pedig a helyi közösség előtt. A hétköznapok gyakorlatában sokszor azért nehéz egy-egy helyzetet hatékonyan kezelni, mert az operatív és a stratégiai szempontok vetélkednek egymással. A PhD elvégzése során a hallgatók egy olyan látásmódot sajátíthatnak el, ami segíthet kilépni a “dobozból” a nagyobb és nehezebben átlátható problémák esetén is. Amint rálátás nyílik a nagy egészre, újszerű megoldási irányok kerülnek felszínre.

– Mire emlékszik vissza szívesen a GSDI-ben eltöltött évekről? Voltak olyan oktatók, akik meghatározóak voltak a tanulmányai során?

– Természetesen voltak. Egyikük a már korábban említett Gaál Zoltán, akinek nagyon sokat köszönhetek. Rengeteget tanultam még Török Ádám professzor úrtól, aki jelenleg is a GSDI vezetője. Azt hiszem, a kettejükkel folytatott közös beszélgetések is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma a kutatás-fejlesztés és az innováció országos szakpolitikai műhelyében dolgozhatok.

A másik plusz, amit kiemelnék a doktori tanulmányokból, azok a hallgatótársak. Sok helyről és sokféle élethelyzetből érkeztünk, ennek köszönhetően különböző megvilágításban láttuk és értelmeztük a körülöttünk lévő világot, miközben egymásra is hatással voltunk. Azt hiszem, ez is nagyban hozzájárult a tudományos látásmódom érlelődéséhez.

– Ha jól tudom, jelenleg is sokféle kihívásnak tesz eleget a tudományos karrier építése mellett.

– A Nagykanizsai Kampusz mindig fontos volt számomra. Az évek alatt szépen fejlődtünk, 13 szakunk lett stabil oktatói gárdával. A munkatársak közül mindenkinek lehetősége volt a doktorálásra, kecsegtető karrierlehetőségek nyíltak meg előttünk. Én is kiváló ajánlatot kaptam, aminek köszönhetően 2018 júliusa óta az NKFIH elnökeként dolgozom a hazai innovációs ökoszisztéma újjászervezésén.

– Az innováció mellett van még olyan terület, amivel szívesen foglalatoskodik?

– Az elmúlt években megtanultam egyszerre nagykanizsai, veszprémi és budapesti szemmel is nézni a világot. Ez alatt megérett bennem a gondolat, hogy a vidéki Magyarországnak is meg kell tanulnia a saját útját járni. Minden térségnek meg kell találnia az azt egyedi és frappáns üzenetet, amivel maga köré vonzhatja és meg is tarthatja a népességét és a vállalkozásokat. Ha érdemben foglalkozunk a régiók szerepének újraértelmezésével és a városi identitás kérdéseivel, az az egész ország versenyképességét növelni fogja. Az elmúlt években ezen is dolgozunk a kollégáimmal.

– Az utolsó kérdésem: ha újrakezdené, mi az, amit másképp csinálna?

– Azt hiszem, nem változtatnék semmin. Amikor 1998-ban “szirénhangok” csábítottak egy kényelmes banki állás felé, jól döntöttem, hogy helyette inkább a felsőoktatás fejlesztését és az innovációt választottam. Engem vonzanak a kreativitást is próbára tevő kihívások, és biztos vagyok benne, hogy a jövő még sok hasonlóan izgalmas feladatot tartogat számomra.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Ha felkeltette érdeklődésedet a doktori képzés, látogass el a Doktori Iskola honlapjára! >>>

Pályázati felhívás szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíjra – 2020/2021 tavaszi félév

Felhívjuk a hallgatók figyelmét, hogy kiírásra került a Szakmai, tudományos, közéleti ösztöndíj pályázat a 2020/2021-es tanév tavaszi félévére.

Pályázni a Neptunban megtalálható GTK – SZTK kérvény benyújtásával lehet.

A pályázat benyújtásának kezdete: 2021. március 9. vége: 2021. március 16. 22:00-ig

További információ a pályázati kiírásban. >>>

Az igazolásokhoz ajánlott a 3. sz. melléklet – Pályázati igazolás formanyomtatványt használni, amely letölthető itt. >>>

Do More Ötletverseny – Te zöldítheted az Európa-bajnokságot!

Ötletverseny indul, amelynek szervezői olyan innovatív projektjavaslatokat várnak tőletek, amelyek segíthetnek csökkenteni a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság, valamint kísérőrendezvényeinek karbonlábnyomát.

Hogy miben gondolkodjatok?

– Olyan kezdeményezésekben vagy üzletimodell innovációkban, amelyek segítenek zöldíteni Magyarország történetének első férfi kézilabda Európa-bajnokságát és a köré épülő fesztivált.

– Olyan megoldásokban, amelyek csökkentik a fesztivál és az Európa-bajnokság alatt keletkező hulladékot.

– Olyan ötletekben, amelyek a catering eszközök logisztikai rendszerének hatékony és innovatív használatát segítik.

– Olyan projektekben, amelyek csökkentik a fesztivál energiafogyasztását.

Környezettudatos szemléletformáló projektekben.

Mit nyerhetsz?

– A legjobb ötletet az Eb szervezőbizottsága az ötletgazdákkal közösen valósítja meg

– A második helyezett automatikus belépést kap a Klímainnovációs Közösség startup inkubációs programjába.

– Kapcsolatépítési lehetőség, szakmai referencia, brainstorming technikák, csapatmunka.

– Beleláthatsz egy Európa bajnokság szervezésébe.

– Részese lehetsz egy Európai bajnokság zöldítő programjának

– Belépőjegyek és sok más meglepetés

HA MÉG NINCS ÖTLETED, az online workshopon segítenek neked, hogy a workshop végére kidolgozz egy kreatív ötletet a hasonló érdeklődésű résztvevőkkel, hogy március 22-ig jelentkezni tudj a Do More Ötletversenyre. Puskás Peti is ott lesz. Regisztrálj itt! >>>

További részletek a versenyről itt. >>>

ESC önkéntes programok 2021

Fekete Sereg Egyesület és az Európai Szolidaritási Testület felhívja a 18 és 30 év közötti útkereső fiatalok figyelmét az ESC önkéntes programra, melynek keretében 3 különböző lokáció is várja a jelentkezéseteket!

Berlin:

A 2021-ben az Európai Önkéntesség Fővárosa címet is birtokló német nagyvárosban, óvodában, napközi otthonban van lehetőség a segítségnyújtásra. A programban, mely 2021 szeptemberében indul és 10 hónapos időszakot fed le, fedezik az útiköltséget 275 euróig, valamint szállást és étkezési hozzájárulást is biztosítanak.

Jelentkezési határidő: 2021. március 10.

Hivatalos felhívás >>>

Kézdivásárhely:

Erdély legkeletibb részén fekvő magyar többségű városkában 2021 májusától indul a projekt és 9-12 hónapon keresztül tart. Az önkénteseknek iskola utáni ifjúsági és sportprogramok-foglalkozások megszervezése és lebonyolítása valamint audiovizuális anyagok készítése lesz a feladat A program fedezi az utazást, a szállást, étkezést és zsebpénzt is biztosít.

Jelentkezési határidő: 2021. március 15.

Hivatalos felhívás >>>

Kokkola:

A Finnország nyugati részén elterülő városba 2021. nyarán 3 alkalommal is lehetőségetek lehet önkénteskedni.

2021. május 30. – június 30. – Nyári táborok lebonyolítása, programok szervezése és vezetése.

2021. június 27. – augusztus 8. – Egy ifjúsági foci torna és egy gyerektábor lebonyolítása, valamint az ifjúsági központ körüli munkák segítése.

2021. augusztus 15. – szeptember 25. – Szabadban végezhető könnyebb fizikai munkák, barkácsolás, fából kiépített ösvényeket rendbe tartása.

Mindhárom programban 5 napos felkészülési tréning lesz, mely után heti kb. 35 óra munkaidőt kell eltölteni, a munkát egy kijelölt mentor folyamatosan segíti.

A résztvevők számára, szállás, munkanapokon ebéd és étkezési hozzájárulás valamint a közlekedéshez kerékpár biztosított. A programban az utazás költségét 275 euróig térítik és balesetbiztosítást is kötnek az önkéntesekre.

Jelentkezési határidő: 2021. március 31.

Hivatalos felhívás >>>

 

Mindhárom lehetőségre a mobility@fekete-sereg.hu címen lehet jelentkezni önéletrajz és motivációs levél által.

DECATHLON RISE – Tervezd meg álmaid sportáruházát!

A Decathlon Hungary pályázatot hirdet egyetemisták számára, melynek célja az egyetemen megszerzett elméleti tudás gyakorlatba ültetése.

Alakíts ki egy kreatív megoldásokat bemutató marketing mixet álmaid szezonális sportáruházára vonatkozóan a Decathlon számára akár a jelenlegi üzleti modelltől elrugaszkodva!

(A szezonális sportáruház: egy kiemelt, fontos kereskedelmi időszakban 3-4 hónapig nyitva tartó áruház, melynek célja közelebb vinni a vásárlókhoz és elérhetővé tenni adott sport termékeit és kapcsolódó a szolgáltatásokat.)

Résztvevők köre:

– A jelentkezés nyitott minden aktív hallgató számára a 2020/2021 tavaszi félévben.
– A feladat kidolgozására egyénileg van lehetőség.
– A pályázatban az első 100 pályázat vehet részt (érkezési sorrend alapján).

A leadandó pályázat/prezentáció formája:

– Google dia –  max 20 dia, max. 15 perces prezentáció (a diák stílusa, átláthatósága, design-ja legyen prezentálható formában)
– Videó: szeretnék a pályázókat személyesen is megismerni, ezért a pályázat mellé csatolva kérnek egy 1-2 perces rövid, frappáns, sportos videót is, amellyel plusz
pontok szerezhetőek.
– Önéletrajz

Konzultáció Google Meet-en keresztül:

– 2021.03.16. 15:00-16:00
– 2021.03.23. 17:00-18:00
– 2021.03.30. 17:00-18:00

Pályázat leadása a rise@decathlon.com e-mail címen lehetséges, a tárgyban szerepeljen az egyetem és a hallgató neve.

Az elektronikus pályázatok leadásának határideje: 2021. április 5.

A legjobb 10 pályázat kihirdetése: 2021. április 19.

Szóbeli forduló: 2021. április 28. (online, google meet-en)

A leadott anyag szóbeli bemutatása után kerül meghatározásra a végső rangsor és a nyertes pályázatok.

Elbírálás: a győztesek kiválasztása a Decathlon három képviselőjének (áruházvezető, helyi toborzási felelős és központi HR munkatárs) és az egyetem delegáltjainak közös zsűrizése alapján dől el.

Elérhető nyeremények:

  • Az első három helyezett díjazása:
    • 1.  helyezett: 40.000 Ft/fő,
    • 2. helyezett: 30.000 Ft/fő,
    • 3. helyezett: 20.000 Ft/fő nyereményt kap a Decathlon felajánlása alapján és lehetőséget egy online interjúra a veszprémi áruház nyitott pozíciójára.
  • A Decathlon felajánlása alapján egy pályázó a legkreatívabb megoldás különdíját kaphatja meg, ami egy TOWN 5 XL FELNŐTT, OXELO roller lesz.

További információ és a feladat részletes leírása a pályázati felhívásban olvasható, itt. >>>

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.