Dr. Pethő Beáta szintén karunk lelkes hallgatója volt, nem egy, nem kettő, hanem három képzést is elvégzett a GTK oktatóinak olykor szigorú, ám mindig gondoskodó és segítőkész felügyelete alatt. Beáta turizmus, majd marketing szakirányon szerzett közgazdasági diplomáját hét versenyszférában töltött dolgos év követte, mígnem visszatért hozzánk azért, hogy PhD fokozatot szerezzen.
– Kérem, mondjon néhány szót magáról! Hol dolgozik jelenleg, mivel foglalkozik pontosan?
– Alapvetően Győr közeléből származom, de Veszprémben élek már egy ideje. 2019-ben szereztem tudományos fokozatot marketing területen a GTK PhD képzésén. A szakma elméleti és gyakorlati részét egyaránt jól ismerem, hiszen marketing vezető vagyok a Haribo Hungária Kft.-nél, ezzel párhuzamosan alkalmanként a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán is vállalok előadásokat.
– Úgy tudom, hogy az egyetemen alapvetően turizmust tanult. Hogyan lett ebből marketing?
– A turizmus nem teljesen volt tudatos választás, valójában mindig a marketing, főleg annak pszichológiai aspektusa érdekelt. Ebből írtam később a doktori értekezésemet is. Én még a bolognai típusú rendszer bevezetése előtt, öt éves egyetemi képzéseken tanultam a Veszprémi Egyetemen (napjainkban Pannon Egyetem – a szerk.). Már akkoriban is érdeklődtem a marketing iránt, viszont annak idején nem volt ilyen széles a szakok kínálata, mint most. A marketing mellett viszont továbbra is kitartottam, később, miközben szakmai gyakorlatomat töltve a Turizmus Tanszéken dolgoztam, marketing szakirányon szereztem másoddiplomát.
– A diplomák megszerzését követően hogyan jutott el a marketing vezetői pozícióig? Már az elején is ez volt a cél, vagy az élet hozta lehetőségek mentén haladva alakultak így a dolgok?
– Az iskola elvégzését követően nem lesz azonnal vezető az emberből, végig kell járni a lépcsőfokokat. A szakmai előmenetel természetesen tudatos tervezés eredménye, maga a terv azonban nem elegendő, munka és elhivatottság is szükséges a sikerhez. Nem azért kezdtem el tanulni, mert vezetői beosztásra vágytam, hanem azért, mert érdekelt a marketing és a hozzá kapcsolódó szakmai kihívások. Az ilyen szakmában dolgozók élete egyébként is folyamatos tanulásból áll, hiszen a marketing igen széles terület, innovatív és gyorsan változik, így nem lehet megelégedni az iskolapadban tanultakkal, folyamatosan ismerni, megérteni és – ha hasznos – követni kell a trendeket.
A vezetői pozíció megszerzéséhez rengeteg munka, eredmény, kitartás és lojalitás kellett, ez azonban sohasem jelentett számomra terhet, hiszen emberekkel is szeretek foglalkozni.
– Ön a doktori fokozatát is a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerezte. Mi motiválta abban, hogy elvégezze a PhD képzést?
– A PhD képzés megkezdése sokrétű motiváció eredménye volt. Már elég régóta dolgoztam a versenyszférában, ezért egyrészt úgy éreztem, hogy szükségem van valami plusz szellemi kihívásra, ami nem a napi munkához kötődik. Másrészt azt gondolom, hogy az üzleti életben szerzett tapasztalat nem elegendő a szakmai kihívások magas minőségű megoldásához, elméleti tudás is szükséges mellé. Azt kérdezi tőlem, hogy mi a legfőbb ok, amiért elvégeztem doktori képzést? A szakmai igényesség miatt, az adta a fő motivációt. Emellett azonban volt egy másik nagyon erős hajtóerő is, ígéretet tettem édesapámnak, aki sajnos a doktori avatót már nem élhette meg.
– Így utólag visszanézve mit gondol, szakmai szempontból megérte néhány évet és rengeteg energiát szánni a doktori fokozat megszerzésére?
– Úgy vélem, hogy tanulni és fejlődni mindig megéri. Ezt magáért teszi az ember, nem azért, hogy újabb és újabb diplomákat szerezzen. Bár a PhD sok erőt és még annál is több kitartást igényelt, az ilyen célokért mindig megéri dolgozni.
– Hogyan emlékszik vissza a hallgatóként töltött évekre? Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok, kik voltak a kedvenc oktatók?
– A hallgatói létet én több lépcsőben éltem meg. A PhD különös élmény volt, hiszen hosszú évek után tértem vissza az iskolapadba. Furcsa volt a versenyszférából visszatérni az egyetemre, azonban nagyon sokat kaptam, hallgatóként teljesen más sikereket él meg az ember, mint munkavállalóként. Az oktatók közül dr. Veres Zoltánt emelném ki, Ő volt a témavezetőm, sokat köszönhetek Neki.
A másik két diplomámat is a Pannon Egyetemen szereztem. Szerettem a közösséget mind az egyetemen, mind pedig a kollégiumban, szívesen emlékszem vissza a diákként itt töltött évekre.
– Hallgatóként mit szeretett leginkább a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karában?
– Szerettem az aktív diákéletet a karon, de számomra ebben az akkori Fenyves kollégium is meghatározó szerepet töltött be. Szívesen emlékszem vissza a Turizmus Tanszéken töltött demonstrátor éveimre is, összetartó csapattal dolgozhattam együtt. Megítélésem szerint a GTK a Pannon Egyetem egyik legjobb kara. Folyamatosan fejlődik és még mindig látok benne további potenciált.
– Mi a véleménye a GTK öregdiákokat tömörítő alumni programjáról? Hasznosnak találja a kezdeményezést?
– Eddig még nem hallottam róla túl sokat. Ha az öregdiákok aktivizálásáról van szó, akkor pozitív kezdeményezésnek tartom, ez egy jó irány a jövőre nézve. Sok végzett hallgató tudna partner lenni ebben, talán még erősebb kommunikációra lenne szükség, hogy a szervezet híre még több öregdiákhoz eljusson.
– Ön miért ajánlaná egy pályaválasztás előtt álló fiatalnak a PE-GTK-t?
– A Pannon Egyetem véleményem szerint a legjobb vidéki egyetemek között foglal helyet, ahol versenyképes diplomát lehet szerezni. Továbbá, ha valaki nyugodt környezetre vágyik, Veszprém egy jó választás lehet. A GTK képzései innovatívak és naprakészek, a kínálat pedig folyamatosan bővül, a légkör ugyanakkor családias.
– A szakmai előmenetel és a tudományos fokozat megszerzése kapcsán talán sokan úgy gondolják, hogy mindezek mellett másra már nem juthat idő. Önnek van valamilyen hobbija? Hogyan tud időt szakítani rá?
– Az utóbbi néhány évben ez nehéz volt, hiszen, ha mondhatom így, a PhD volt a „hobbi”, ami minden szabadidőmet kitöltötte. Egyébként szeretek sportolni, például rendszeresen futok, de szívesen próbálok ki újabb és újabb sportokat is, mert nem szeretem a monotonitást. Ezen felül szeretek a természetben lenni, rendszeresen foglalkozom kreatív dolgokkal és sokat olvasok, valamint érdekel a pszichológia is.
– A megszerzett tudás hatalmas értéket képvisel, a munka világában elért sikerhez azonban sokszor nem csupán szakmai ismeretekre van szükség. Mit tanácsolna a jelenlegi, végzés előtt álló diákoknak a jövőre nézve?
– Már a diploma megszerzése előtt szerezzenek gyakorlatot. Ha munkát vállalnak a diákévek alatt, olyat válasszanak, amivel az iskola befejezését követően is foglalkozni szeretnének. Legyenek célirányosak, az elmélet a gyakorlat nélkül semmit sem ér, de ez fordítva is érvényes. Az egyetemek tudományos világa és az üzleti élet távol állnak egymástól, ezért ki kell nyitni a kettőt összekötő kaput, már az egyetemi évek alatt érdemes megnézni, hogyan működik mindaz a gyakorlatban, amiről az egyetemi előadásokon és szemináriumokon szó van.
Az interjút készítette: Strack Flórián
