augusztus 2020 - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Mi az a körforgásos gazdaság?

A körforgásos gazdaság egy rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai.

De miért körforgásos? A termékek legyártás és felhasználás után azonos vagy feldolgozott formában visszakerülnek a gyártásba és ezzel egy körforgásos rendszerről beszélhetünk.

Ami mindenkinek rögtön eszébe juthat az a szelektív hulladékgyűjtés vagy az újrahasznosítás. Ezek az eszközök fontos lépései a körforgásos gazdaságra való átállásnak, ám önmagukban nem jelentenek hosszú távú megoldást.

Hosszú távú gondolkodásra és gazdasági, társadalmi, politikai stratégiai együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy a körkörös gazdaságra való átállás megvalósulhasson.

A körforgásos gazdaság több, mint újrahasznosítás. Egy olyan értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely a terméktervezéstől a gyártáson át a fogyasztásig újragondolja a termékek útját, választ ad arra, hogy mi lesz a termékből, miután a felhasználó megválik tőle. Ezt lehet egy új lehetőségnek is tekinteni, hiszen vállalatok számára új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat nyithat meg.

A PwC tanulmányában 6+1 izgalmas esettanulmányt találhatsz, melyek különböző iparágak körforgásos gazdasággal kapcsolatos eseteit, illetve a körforgásos gazdaság eszközeit mutatják be. Érdemes belenézned! >>>

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/korforgasos.pdf


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Szakmai gyakorlati lehetőség a maribori egyetemen 2020/2021

Szlovén partnerintézményünk, a University of Maribor Gazdaságtudományi Karának nemzetközi ügyekkel foglalkozó irodája szakmai gyakorlatot hirdet hallgatók számára a 2020/21-es tanévre.

A szakmai gyakorlat Erasmus+ ösztöndíjjal is pályázható.

Bővebb információ itt>>>

Jelentkezési határidő: 2020. szeptember 7.

Erasmus + lehetőségek végett érdeklődj személyesen Adorján Kolosnál a Nemzetközi Irodában (A/5) vagy az alábbi elérhetőségek egyikén:

Email: erasmus@almos.uni-pannon.hu és adorjank@almos.uni-pannon.hu

Telefon: 06-88-624753

Hasznos infók elsősöknek: Veszprém séta

VeszprémKedves Elsősök!

A Tourinform Veszprémmel együttműködve egy városnéző sétára hívunk Benneteket 2020. szeptember 8-án 17:00 órától.

Tarts velünk, és ismerd meg a Kiránynék városának fő nevezetességeit, hiszen néhány évig ez a gyönyörű város lesz a második otthonod!

A városnézés ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Kattints ide, és jelentkezz 2020. szeptember 7-ig! >>>

A városnézésre szeretettel várjuk a Pannon Egyetem minden elsőéves hallgatóját (nem csak a GTK-sokat )!

És egy kis kedvcsináló a városnézéshez:

Újabb tudás, újabb szakmai ismeretek – Interjú Pekk Letíciával

A Kutatási és innovációs menedzser képzés egyik hallgatójával, Pekk Letíciával beszélgettem arról, hogy az alap- és mesterszakos diplomák megszerzését követően miért döntött úgy, hogy visszatér az iskolapadba és újabb ismereteket szerez.

– Úgy tudom, hogy Kutatási és innovációs menedzser szakon tanul. Miért választotta ezt a képzést, mi volt a célja a képzés elvégzésével?

– Az alap- és mesterszakos tanulmányaimat is a Pannon Egyetemen végeztem, a Kutatási és innovációs menedzser képzést pedig 2020 februárjában kezdtem. Az egyetemmel, főként a Gazdaságtudományi Karral kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalatoknak köszönhetően keltette fel az érdeklődésemet ez az újonnan indított képzés. A kar vezetését már a BSc és az MSc évei alatt is rugalmasnak és innovatív szemléletűnek találtam, ezért sejtettem, hogy ez alkalommal sem teszek rossz lóra.
A képzés tematikája nagyon jól illeszkedik a jelenlegi munkakörömhöz, ugyanis a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ fejlesztőmérnökeként és programkoordinátoraként az egyetemi tevékenységek ipari szereplőkkel való összekötésével foglalkozom. Ennek a kapcsolatnak a felépítése több szempontból is fontos és úgy gondolom, hogy a képzés az összekötő szerep ellátására készíti fel a hallgatókat.

A szak elvégzése után kutatási és innovációs szakmenedzserként képes leszek az egyetemi és ipari vállalatok által működtetett közös K+F+I projektek menedzsment feladatainak és a feladatok összehangolásának szakszerű elvégzésére. Hasznosnak tartom továbbá, hogy ismereteket szerzek az innováció és az új technológiai trendek feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatban.

– Mit várt a képzéstől, teljesültek-e ezek az elvárások?

– A műszaki és menedzsment alapjaimat szerettem volna kiegészíteni a K+F+I vezérelt menedzsment eszközökkel. Ezidáig az elvárásaim teljes mértékben teljesültek, sőt, még a pályázati rendszerbe is betekintést nyerhettem és mélyebb tudást kaptam a K+F+I finanszírozás területén is, emellett a technológiai trendek elemzésével és az innováció felismerésével kapcsolatban is kamatoztathattam a tudásomat.

A járvány miatti online átállás is rugalmas volt, minden információt és anyagot rendelkezésünkre bocsátottak az oktatók, mindig készséggel segítettek és a saját tapasztalataikkal kiegészített előadásaik is jól felépítettek, könnyedén követhetők voltak.

– Milyen ismereteket szerzett eddig a képzés során? Kérem, emelje ki azokat, amelyek a legfontosabbak voltak az Ön számára!

– Számomra a technológiai trendek elemzése és ezek kutatási módszereinek elsajátítása a legfontosabb. Emellett a pályázatokkal kapcsolatos ismereteim is bővültek, melyek ugyancsak elengedhetetlenek az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat kialakításában. A képzés tantárgyai jól kiegészítik egymást, az elmúlt félévben megismertük a technológia és az innováció, illetve a pályázati szinten megjelenő feladatok ellátásának mikéntjét, illetve az ezekhez kapcsolódó finanszírozási kérdésekkel is foglalkoztunk. A megszerzett tudásanyag átfogó, hiszen nemzetközi kitekintésként tanultunk az Európai Unió magyarországi K+F+I tevékenységekkel kapcsolatos szerepéről és hatásáról is.

– Mely tantárgyakat tartja eddig a leghasznosabbnak és melyek a kedvencei?

– Az eddigi tárgyak mind érdekesek és hasznosak voltak. A szak tematikáját tekintve úgy vélem, hogy egyet sem lehetséges kiemelni közülük, egyformán hasznosak és sokszor egymásra épülnek, egymáshoz kapcsolódnak. A műszaki hátteremre alapozva a kedvencem a “Tudományos és technológiai trendek” tantárgy, valamint az “Innovációmenedzsment”. Az órák minőségét nagyban növeli az, hogy kiemelkedő szaktudással, ipari tapasztalatokkal rendelkező tanáraink is vannak, akik megosztják velünk a saját élményeiket is.

– Milyen pozitívumokat említene meg a képzéssel kapcsolatban? Ön szerint mik a képzés legfőbb erősségei?

– A képzés felépítése során láthatóan figyelembe vették annak a fontosságát, hogy az egyetemek és a vállalatok együtt dolgozzanak és együtt érjenek el sikereket. Ehhez globálisan ismerni kell a technológia és az innováció fontosságát, tudni kell ezeket hasznosítani, illetve a pályázati eszközök és lehetőségek ismerete is szükséges.

A képzés egyik nagy erőssége, hogy két féléves, valamint mind a gazdasági, mind pedig a műszaki hátterű hallgatók számára jó kiegészítő ismereteket nyújt. Úgy gondolom, hogy a képzési idő végére olyan tudással fogunk rendelkezni, amely segít hidat képezni az egyetemi és az ipari szereplők között. Ilyen szakemberekre a technológia mozgatta világban nagy szükség van. Ezen kívül a Kutatási és innovációs menedzser képzés ahogy az én esetemben is, nagyon jó lehetőség az ismeretek bővítésére a doktori iskolába jelentkezés előtt.

– Ajánlaná a képzést más hallgatók számára is? Ha igen, miért és mivel győzné meg őket?

– Mindenképp ajánlanám, hiszen egyedülálló ismereteket és végzettséget kínál. A legtöbb vállalat számára szükségszerű a technológia és az innováció, így ezen folyamatok során szükség van ezekhez értő szakemberekre is. Az alap vagy a mesterképzés során szerzett oklevél kiegészítése nem csupán további szakmai tudást biztosít, de a személyes karriernek is lendületet adhat.

A képzés során megszerezhető alapos szakmai ismeretek mellett “átruházható” készségeket is fejlesztenek, mint például a prezentációs és problémamegoldó készség, a kommunikáció, vagy a hatékony csapatmunka.

– Hogyan érzi magát a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatójaként? Ajánlaná a kart és a kar képzéseit mások számára is? Ha igen, miért?

– Ahogyan korábban már említettem, az MSc szakot szintén a PE-GTK-n végeztem és kizárólag pozitív tapasztalatokat szereztem. A kar újszerű szemlélettel rendelkezik, gyakorlatias feladatokkal látják el a tantárgyakat, így nem csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is fejlődünk. A GTK munkatársai mindig odafigyelnek a hallgatókra és igyekeznek a legmegfelelőbb megoldásokat kínálni. Az oktatók szintén magas szakmai tudással rendelkeznek és ezt igyekeznek kiegészíteni ipari tapasztalatokkal is, munkájuk pedig nagyon ösztönző és motiváló.

Emellett a kar hallgatói mindig egymásra találnak, egymástól is sokat tanulnak. Az oktatóktól és a kar egészétől a diákok önbizalmat, azzal együtt pedig egyfajta függetlenséget és felelősségvállalási képességet is kapnak.

Az interjút készítette: Strack Flórián


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

A képzés ereje több tényezőben rejlik – Interjú Végh Márkkal

Végh Márk, kutatási és innovációs szakmenedzser hallgatónk jelenleg a budapesti Róbert Bosch Kft. Kutatás fejlesztési központjában dolgozik fejlesztési mérnökként, pontosabban FMEA moderátorként. Azért döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, mert munkája során szeretné minél jobban kihasználni és előre jelezni a jövőben rejlő lehetőségeket. Márk a szakot 2020 februárjában kezdte, de még a rendhagyó félév ellenére is csak pozitívan tudott nyilatkozni a képzéssel kapcsolatban. A vele készült interjúban beszámol eddigi tapasztalatairól és arról, hogy miért a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát választotta.

– Miért pont a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre esett a választásod? Van-e esetleg valamilyen célod a képzés elvégzésével?

– Sokat gondolkoztam azon, hogy melyek azok a területek, amik ma még szinte ismeretlenek, de holnap már akár a világot is meghódíthatják. Véleményem szerint ilyen lehet a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek és a digitális marketing trendek. Leginkább azért választottam a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzést, mert kíváncsi vagyok arra, hogy mi az innováció és mi várható a jövőben.

– Milyen elvárásaid voltak a képzéssel szemben és mit vársz tőle a jövőben?

– Az első megszerzett diplomámon mechatronikai mérnök, mester diplomámon pedig műszaki menedzser szak szerepel. Így megtapasztaltam már azt, hogy milyen a múlt tapasztalataiból gépeket építeni és azt is, hogy a jelenben mit jelent pontosan a menedzsment szaktudás segítségével az ehhez szükséges csapatot is felépíteni. Azonban, a munkám során már kerültem olyan helyzetekbe is, amikor nem igazán tekintettünk előre. Így a képzéstől leginkább azt vártam, hogy olyan eszközöket és modelleket mutasson be, amelyekkel előre jelezhetővé válnak a jövőbeli lehetőségek.

– Végül azt kaptad, amire számítottál? Megfelel a képzés az elvárásaidnak?

– A képzés kiváló alkalmat nyújt arra, hogy megismerkedjünk az innováció területén dolgozó szereplőkkel, mind az egyetemi, mind az állami és a vállalati szférában. Talán pont ezek a kapcsolatok adják az oktatás magas színvonala mellett a legnagyobb értéket is.

– Milyen konkrét ismereteket szereztél a képzés során?

– A képzés során tanulunk az innovációról, a hozzá kapcsolódó pénzügyekről, jogról, tárgyalástechnikáról és magáról a menedzsmentről. Azonban az általános ismereteken kívül megismerkedünk az Európai Uniós pályázati lehetőségekkel, illetve az ötlettől a businessig való eljutással is.

– Voltak olyan konkrét tárgyak, melyekből sokat tanultál? Melyek voltak számodra a leghasznosabbak?

– Azt hiszem, hogy az “Innovációmenedzsment” volt a leghasznosabb. Egyébként ez volt első tantárgyunk a képzés során. A tárgy tökéletesen megadta az alapját a teljes képzésnek, részletezte az innováció megközelítésének lehetőségeit, átfogó képet adott a terület fontosságáról, mind magyarországi, mind pedig Európai Uniós tekintetben. Valamint bemutatta a folyamatokat, a szereplőket és megvalósítás lehetőségeit is.

– Milyen pozitívumokat tudsz megemlíteni a képzéssel kapcsolatban? Véleményed szerint mi a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzés legnagyobb erőssége?

– A képzésnek talán egyetlen erőssége sem emelhető ki konkrétan, hiszen az ereje több tényezőben együttesen rejlik. Elsőként mindenképp a kapcsolatépítési lehetőségeket említeném, hiszen az ország számos településéről, különböző tapasztalatú, a szakmát már jól ismerő emberek vesznek részt a képzésen. Így egymástól is lehet tanulni és tapasztalatokat gyűjteni.

Másodikként a képzés aktualitását emelném ki. Minden vállalat és ország számára kulcstényező az innováció. Ez ma egy olyan fogalom, ami mindent eladhatóvá tesz, azonban kevesen értik a valódi jelentését.

Összeségében pedig úgy gondolom, hogy az a tudás és a kapcsolatrendszer, melyet az oktatókkal és a szaktársakkal kialakíthatunk a képzés során, óriási lehetőséget jelenthet mindenki számára.

– Úgy tűnik elégedett vagy az általad választott képzéssel. Így már csak egy utolsó kérdésem lenne. Miért ajánlanád a Kutatási és Innovációs szakmenedzser képzést és természetesen magát a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A képzés során az oktatókkal való személyes kapcsolat, az ügyintézés egyszerűsége, a közvetlenség, a rendelkezésre állás és támogatás, azok a főbb erősségek, amelyek kiemelik a PE-GTK-t a többi egyetem közül. Röviden, az az egyedülálló hallgató-oktató kapcsolat, amelyet csak itt lehet megtapasztalni!

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Az innováció nyomában – Interjú Losonc Krisztinával

Losonc Krisztina Budapestről érkezett a Pannon Egyetem Kutatási és innovációs menedzser képzésére és úgy gondolja, hogy a “Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a szakmai színvonal magas, az oktatás pedig modern és emberközpontú”.

– Miért ezt a képzést választottad? Mi volt a célod a képzés elvégzésével, a képesítés megszerzésével?

– Alapvetően kettő célom volt a képzés elkezdésekor. Hat évet dolgoztam a közigazgatásban vezetőként és úgy éreztem, hogy ezen a területen minden lehetőségemet kimerítettem. Emiatt döntöttem a váltás mellett, és a magánszféra felé indultam el. A másik célom részben a családomnak köszönhető. Édesapámnak van két találmánya, és ezek piacra vitelét szeretném elősegíteni.

– Hol értesültél a képzésről? Milyen elvárásaid voltak a képzés elkezdésekor?

– A képzésre édesapám hívta fel a figyelmemet. A szak elkezdésekor egy átlagos továbbképzésre számítottam, ezen felüli elvárásaim nem voltak. Emellett tudtam, hogy a Pannon Egyetem jó egyetem és hogy érdemes itt tanulni. Most, az első szemeszter után pedig úgy érzem, hogy sokkal többet nyújt a képzés, mint amire számítottam.

– Megfelelt a képzés az elvárásaidnak?

– Teljes mértékben meg vagyok elégedve az egyetem által nyújtott színvonallal. Tetszenek a tantárgyak és tetszik, hogy széleskörű ismeretekre tehetek szert az órák során. A járványhelyzet miatt az oktatás online formában folyt, ezért nem volt lehetőség a személyes kapcsolatépítésre. Igaz ugyan, hogy több tantárgy esetében csoportokban dolgoztunk, a személyes kapcsolattartást mégis hiányoltam. Remélhetőleg ősztől ez másképp lesz.

– Mely tantárgyak voltak a leghasznosabbak? Milyen ismeretekre tettél szert a képzés során?

– Véleményem szerint mindegyik tantárgy más szempontból volt hasznos. A “Technológiai és tudományos trendek” tantárgy esetében például egy-egy találmány innovációs hátterének néztünk utána különféle online felületeken és megtanultuk, hogy azokat hogyan kezeljük hatékonyan a gyakorlatban. Dr. Abonyi János oktatónk olyan eszközöket adott a kezünkbe, amelyek akkor is hasznunkra válnak, ha magát az innováció és/vagy találmány szakterületét nem ismerjük mélyrehatóan. Ezt nagyon hasznosnak tartom, hiszen közgazdászként is képesnek kell lennem utánanézni és rálátni a különféle műszaki termékekre és folyamatokra, a terület fejlődési dinamikájára, hogy ezen információk birtokában releváns javaslatokat tehessek a termék vagy innováció jövőjét illetően.

Uniós pályázat kiértékelésére is volt lehetőségem az “Uniós kutatási programok és partnerségek” nevezetű tantárgy keretein belül. A tanórákon Dr. Fehérvölgyi Beáta különféle gyakorlati pályázatírói tapasztalatokat osztott meg velünk, ami eredményeként megismerhettük az értékelés szempontjait, az értékelési szemléletet. Úgy gondolom, hogy amikor alkalmam nyílik majd ilyen pályázatot írni, akkor tudni fogom, hogy mire figyeljek oda.

A fentieken túl tanultunk projekmenedzsmentet, KFI finanszírozást, innovációmenedzsmentet és közösségi szakpolitikákat is. Úgy érzem, hogy az utóbbi fél évben olyan ismeretekre tettem szert, amelyeket később, a gyakorlatban is tudok majd alkalmazni.

– Mi az a pozitívum, ami a képzéssel kapcsolatban még említésre méltó? Mi a képzés erőssége?

– Sokféle, különböző háttérrel rendelkező ember jött erre a képzésre; a sokszínűségből fakadóan pedig mindenki tud valami újat mondani, valami érdekeset tanítani a többieknek. Érkeztek hallgatók a közigazgatásból, a statisztikai hivatalból, turisztikai irodától, van közöttünk vállalkozó, biológus, természetvédő, sőt, orvos is. Ez szerintem tökéletes párhuzamban van azzal, hogy a szakon oktatott tananyag milyen széleskörű ismereteket nyújt. Emellett kifejezetten tetszik az is, hogy a képzés csupán egy éves, a tanterv pedig emiatt lényegre törő és letisztult.

Az oktatóink hihetetlen nagy mennyiségű anyagot bocsátottak rendelkezésünkre a szemeszter során. Minden tantárgynak megvolt a kötelező és ajánlott irodalma is, tanáraink pedig folyamatosan különféle honlapokat és szoftvereket ismertettek meg velünk.

– Miért ajánlaná a képzést és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A jelentkezési időszakban a Corvinuson, illetve a Pannon Egyetemen hirdették meg ezt a képzést. Én a Corvinuson szereztem a diplomámat és évek óta Budapesten is élek, így úgy voltam vele, hogy miért ne mehetnék a Pannonra? Kellett a változatosság és úgy érzem, hogy nagyon jól döntöttem.

A Gazdaságtudományi Kar oktatói segítőkészek, elhivatottak, naprakész tudással rendelkeznek, és közülük sokan gyakorlati tapasztalattal is bírnak az általuk tanított tárgyak esetében. Különösen tetszik, hogy nem 10 évvel ezelőtti dolgokat tanítanak, hanem a mai kor információiról beszélnek.

Véleményem szerint a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a szakmai színvonal magas, az oktatás pedig modern és emberközpontú.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Turizmus Intézeti Tanszékünk csatlakozott a MSZÉSZ CSR szekciójához

Augusztus 10-én megalakult a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének társadalmi felelősségvállalást képviselő CSR szekciója, melyhez a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának Turizmus Intézeti Tanszéke is csatlakozott.

A Mamaison Andrássy Hotelben megtartott alakuló ülést megelőzte néhány szálloda összefogása, aminek eredményeképpen, nemrégiben megszületett a hotelhero.hu weboldal. A CSR fontosságáról és az eddigi lépésekről Anek Dóra (Director of Sales and Residence Manager Andrássy Hotel) számolt be a július 28-i szállodaszövetségi közgyűlésen.

A CSR szekció célja egyrészt az, hogy hírt adjon a csatlakozó szállodák közelmúltban végzett jótékonysági tevékenységéről, másrészt pedig az, hogy összefogással demonstrálja, hogy bár a járványhelyzet egyik legnagyobb áldozata a turizmus, s azon belül a szállodaszakma, de a rászorulókért érzett felelősségvállalás ilyenkor is érvényre kell jusson.

További információ itt olvasható. >>>

(Fotó: MSZÉSZ)

Jövőbe mutató képzés a jelenben a Pannon Egyetemen – Interjú Kupai Mercédesszel

“A Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés a mai kor legfrissebb ismereteit adja át a hallgatók számára és felkészíti őket, felkészít minket arra, ami a jövőben vár ránk.” – mondja Kupai Mercédesz, aki a Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés első félévét abszolválta a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán.

–  Miért ezt a képzést választottad?

– Mindig is úgy éreztem, hogy valamikor a jövőben szeretnék majd továbbtanulni, de nagyon sokáig nem tudtam, hogy milyen irányba induljak el, milyen területet válasszak és úgy egyáltalán, milyen ismereteket lenne érdemes elsajátítanom. Az alapszakos tanulmányaim során közgazdász diplomát szereztem és hat éve a vendéglátásban, illetve a turizmusban dolgozom, szóval a kutatás és innováció témaköre valóban elég távol állt tőlem.

A Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzésre való jelentkezés során főleg a kíváncsiság hajtott. A képzés tematikáját elnézve szinte biztos voltam abban, hogy a képzés kimozdít majd a komfortzónámból. Kihívásnak tekintettem egy olyan szak elvégzést, ahol teljesen új ismertekre tehetek szert egy olyan területen, ami számomra teljesen idegen.

– Milyen elvárásaid voltak a képzéssel kapcsolatban? Amikor belevágtál ebbe a szakba, mi volt a célod a képzés elvégzésével és a képesítés megszerzésével?

– A tanulmányaim elkezdésekor konkrét, kőbe vésett elvárásaim és elképzeléseim nem voltak a képzéssel kapcsolatban. Az egyetlen célom az volt, hogy ha úgy hozza az élet, hogy később szakmát kell majd váltanom, akkor legyen egy olyan képesítésem is, ami megfelel a mai kor igényeinek és elvárásainak, és összhangban van velük.

– Kérlek, mesélj egy kicsit a képzésről! Hogyan élted meg a távoktatást?

– Az első napon tartottunk egy bemutatkozást – ekkor gyűlt össze először a képzésen résztvevő társaság a Pannon Egyetem falain belül. Már akkor is nagyon szimpatikusak voltak számomra a szaktársaim. Bár látszott, hogy nagyon vegyes a csapatunk, hiszen mindenki más háttérrel és előzetes ismeretekkel rendelkezett mégis egyértelmű volt, hogy minden diáktársam már alapból elég magasan képzett.

A félév során több tantárgy megkövetelte, hogy három-négy fős csapatokban dolgozzunk, amit én nagyon élveztem. A tanórákat azóta is remek kapcsolatépítési lehetőségnek tartom, csapatban dolgozva ugyanis lehetőségem nyílt közelebbről is megismerni a hallgató társaimat.

Mindemellett úgy gondolom, hogy a megváltozott körülmények között a tanáraink maximálisan igyekeztek helyt állni. A tanítás online munkarendben folyt, miközben a szakmai tartalom és az oktatás színvonala változatlanul magasan maradt.

Ugyanakkor, véleményem szerint – azok nehézségéből fakadóan – néhány tantárgy esetében lehet, hogy szükség lett volna a személyes találkozásokra is, a felmerülő kérdések együttes megbeszélésére, a bizonytalanságok tisztázására és a szemtől szemben való beszélgetésekre.

– Milyen ismereteket szereztél az utóbbi hónapokban?

– A képzés során több, számomra eddig teljesen ismeretlen témába sikerült betekintést nyernem, aminek köszönhetően az utóbbi fél évben rengeteg új ismeretre tettem szert. Az utóbbi hónapokban megismerhettem a projektmenedzsment folyamatait és teljesen új, naprakész tudást szereztem a kutatás, a fejlesztés és az innováció területein. Amit mindenképp kiemelnék az újdonságok közül az az, hogy bele láthattam a pályázatírás, illetve a pályázatértékelés világába, amit kifejezetten érdekesnek találtam és nagyon élveztem.

– Mely tantárgyak voltak a leghasznosabbak számodra?

– Úgy érzem, hogy számomra a “Közösségi és nemzeti szakpolitikák” elnevezésű tantárgy volt a leghasznosabb. A követelményeknek megfelelően egy beadandó szakdolgozatot kellett írnunk, én pedig a fogyasztóvédelmi politikát választottam témának. Szerencsére, a munkám során szerzett tapasztalataimat és ismereteimet is fel tudtam használni a dolgozatomhoz, ami nagy segítség volt. Emellett még a “KFI Finanszírozási, pénzügyek” tantárgyat említeném a leghasznosabbak között, az itt szerzett ismereteket a jövőben biztos lesz alkalmam kamatoztatni. Számomra ezeken az órákon kapott ismeretek bizonyultak a legérdekesebbnek.

– Van esetleg még bármi pozitívum, amit még a képzéssel kapcsolatban megemlítenél?

– A távoktatás során a tananyag elsajátításához szükséges segédleteket, prezentációkat és szakirodalmakat a tanáraink időben és megfelelő mennyiségben, illetve minőségben a rendelkezésünkre bocsátották; minden segítséget megkaptunk tőlük ahhoz, hogy sikeresen abszolváljuk a félévet és emellett gyakorlati, értékes és használható ismeretekkel gyarapodjunk.

– Miért ajánlod a képzést és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak?

– Azoknak ajánlom a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát, akik olyan továbbtanulási lehetőséget keresnek, ami valami újat, valami többet is nyújthat a hallgatók számára. A Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés a mai kor legfrissebb ismereteit adja át a hallgatók számára és felkészíti őket, felkészít minket arra, ami a jövőben vár ránk.


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Azok a dolgok érdekelnek a legjobban, amelyekben nem mozgok otthonosan – Interjú Balassa Gergővel

Balassa Gergő, Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre járó hallgatónk jelenleg a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságán dolgozik. Munkája során politikai kommunikációval és tanácsadással foglalkozik, de a képzés alatt megszerzett tudást is igyekszik minél hatékonyabban hasznosítani a munkahelyén. Tanulmányai vége felé közeledve már számos terület ismeretanyagába kóstolhatott bele, ami igazán elégedetté tette a képzéssel kapcsolatban. Az interjú keretein belül pedig arról is beszámol, hogy miért döntött úgy, hogy újra visszatér a Pannon Egyetem falai közé – ezúttal a GTK színeiben.

– Miért pont a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre esett a választásod? Mi a célod a képzés elvégzésével?

– Alapvetően szeretek tanulni és feszegetni a határaimat, valamint az sem mellékes szempont, hogy Dékán Asszony nagyon meggyőzően érvelt a képzésen való részvétel mellett.:)

A képzés révén megszerzett tudást szeretném minél hatékonyabban hasznosítani munkahelyemen, a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságán is. Nálunk ez talán kicsit munkaköri előírásnak is tekinthető.

– Mi az, amit a képzéstől legjobban vártál, amikor újra beültél az iskolapadba?

– Egy szóval talán úgy tudnám megválaszolni a kérdést, hogy szemléletmódot. Egy olyan látásmódot, amely segít minél hatékonyabban megérteni a világban az innováció terén végbemenő paradigmaváltást. Ugyanezt kerestem akkor, amikor a Századvégnél tanultam és ugyanezt kerestem most is ennél a képzésnél. Másrészről pedig olyan tudást, amelynek a munkámba történő integrálása egyaránt jelent gazdasági és társadalmi hasznot, mert úgy gondolom, hogy az innováció nem elválaszthatatlan a tudástermeléstől, a tudástranszfertől és a tudás hasznosításától sem. Menedzserekként hasznos résztvevői lehetünk ennek a kölcsönhatásnak és együttműködésnek, amely az ország érdekét, fejlődését szolgálja. Ha mindenki csak egy picit is hozzátesz a nagy egészhez, jobb lehet az élet és szebb lesz a világ.

– Megfelelt a képzés az elvárásaidnak? Eddig elégedett vagy a választásoddal?

– Régóta vallom azt az elvet, hogy ha körülnézel, és azt gondolod, Te vagy a legokosabb ember a szobában, akkor rossz helyen vagy. Körülnéztem a csoportban és azt láttam, hogy mindenkitől tudok tanulni valamit, mert szinte minden társam hordoz magában olyan kimagasló tudást és rendelkezik olyan emberi hozzáállással, amelyet megfelelően interpretálva egyenes út a tanulás és fejlődés irányába. Már most vannak olyan kapcsolatok és elindultak olyan közös gondolkodások is, amelyek a képzésen túli időtartamra mutatnak.

– Milyen tudásra tettél szert eddig? Milyen konkrét ismereteket szereztél a képzésen?

– A legfontosabb ismeretem talán az lett, hogy minél többet tanulok, annál inkább rájövök, hogy mennyire kevesebbet tudok a világról. A képzés tovább csigázta a kíváncsiságomat és a tudásszomjam, ehhez az oktatóim mindannyian kivétel nélkül hozzájárultak, amiért pedig külön hálás vagyok és köszönettel tartozom.

– Van olyan tantárgy, ami különösen hasznos volt és amiből igazán sokat tudtál tanulni?

– Kicsit provokatívnak érzem a kérdést a záróvizsga előtt.:) Van egy olyan fura és kicsit talán perverz tulajdonságom, hogy azok a dolgok érdekelnek a legjobbak, ahol nem mozgok otthonosan, különösen igaz ez a mérnöki tudományterületre. Így – hogy a kérdést is megválaszoljam és közben talán senkit nem sértek meg – számomra az Abonyi professzor úr által oktatott tárgy és a személyéhez köthető zseniális látásmód volt igazán megragadó, ugyanakkor a valamennyi oktatómból (még online is) áramló szakmai alázat és fantasztikus tudásmennyiség különösen inspiráló és hasznos volt.

– Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy Neked a képzés minden területén akadt olyan ismeretanyag, amit igazán hasznosnak tartottál. Van esetleg még olyan pozitívum, amit ki tudsz emelni? Mit gondolsz, összeségében mi a képzés legnagyobb erőssége?

– Van egy kedvenc mondásom: “Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.” Nagyon jó csapat és közösség jött össze, akikkel az úton lévő akadályok is könnyebben vehetők.

– Végezetül azt is megkérdezném, hogy miért ajánlanád a képzést és természetesen a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is? Téged hogyan tudott újra Veszprémbe csábítani az intézmény?

– Anno – szinte időszámítás előtt – az akkor még Veszprémi Egyetem miatt költöztünk a családommal Veszprémbe, ahol közel másfél évtizedet töltöttem el hallgatóként, munkavállalóként, a Veszprémi Egyetemi Napok főszervezőjeként (az időbeli megoszlást nem részletezem, de magunk között szólva belefért pár VEN). Az utam pedig hiába vezetett máshová, Veszprémtől soha nem lehet és nem is szabad elszakadni, így nem vacilláltam sokat: hiába indult a képzés Budapesten is, gondolkodás nélkül az Alma Matert választottam.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Mindenkinek tudnak újat mutatni – Interjú Szmollár Katával

Szmollár Katával, a Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés több mint tíz éve kutatás-fejlesztéssel foglalkozó hallgatójával beszélgettem arról, hogy ilyen szakmai múlttal vajon mi nyerte el a tetszését a képzés kapcsán, egyáltalán tud-e még a GTK újat mutatni egy ilyen tapasztalt szakembernek. Hogy tud-e? Természetesen igen, ez nem is lehet kérdés, bár bevallása alapján ezen még maga Kata is meglepődött

– Úgy tudom, hogy Kutatási és innovációs menedzser szakon tanulsz. Miért választottad ezt a képzést, mi volt a célod a képzés elvégzésével?

– Igen, a szak két féléves, az első féléven vagyunk túl. Azért keltette fel az érdeklődésemet a képzés, mert kapcsolódik a munkámhoz, ugyanis a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál dolgozom és kutatás-fejlesztéssel foglalkozom. Ez a szak erősen kapcsolódik a munkámhoz és az érdeklődési körömhöz.

Valójában a főnököm hívta fel a figyelmemet erre a képzésre, majd a tematikát megnézve rájöttem, hogy a sokéves szakmai tapasztalatom ellenére rengeteg új dolgot tudnék még tanulni a témáról. Az első löket tehát a munkahelyemről jött, de valójában én is kíváncsi voltam új dolgokra és már az első félévben sokat tanultam a kutatás-fejlesztésről, a számvitelről és a pályázatokról.

Miután az érdeklődés és az elhatározás már megvolt, képzési helyet, egyetemet kellett választanom. A Pannon Egyetemmel kapcsolatban nem volt tapasztalatom, hiszen a korábbi diplomáimat nem itt szereztem, vidéki egyetem lévén azonban már az első pillanattól szimpatikus volt számomra. Úgy vélem, hogy a vidéki egyetemeken barátságosabb a légkör. A számításom be is jött, mindenki nagyon kedves, a tanárok és a diákok is, jó csapat alakult ki.

– Mit vártál a képzéstől, teljesültek-e ezek az elvárások?

– Elvárásaim nem igazán voltak. 2009-ben fejeztem be az egyetemi tanulmányaimat, azóta kutatás-fejlesztéssel foglalkozom. Be kell vallanom, hogy pozitívan csalódtam, a képzés nagyon sok újat adott nekem, rájöttem, hogy sok olyan lába van ennek a területnek, amit eddig nem ismertem eléggé.

– Milyen ismereteket szereztél eddig a képzés során? Kérlek, emeld ki azokat, amelyek a legfontosabbak voltak a számodra!

– Az Európai Uniós K+F programokkal kapcsolatos tantárgy nagyon hasznos volt, illetve kiemelném még a projektmenedzsment tantárgyat, mert bár régebben tanultam már erről a területről, akkor még nem léteztek azok a modern számítógépes szoftverek, amiket most használunk – ezeket biztosan alkalmazni fogom a munkám során is.

Nagyon érdekel még a tárgyalástechnika, az a következő félévben lesz és úgy vélem, hogy ez szakmától függetlenül hasznos. Két tantárgy anyagát, az adózással kapcsolatos ismereteket, és az európai projektekkel kapcsolatos tudást pedig már alkalmaztam is a munkahelyemen.

– Milyen pozitívumokat említenél meg a képzéssel kapcsolatban? Szerinted mik a képzés legfőbb erősségei?

– Nagy erőssége, hogy nem kizárólag az egyetemen oktató tanárok, hanem külsős, a szakmában jártas emberek is tartanak órákat. Ők napi szinten dolgoznak a szakmában, így ismerik a legfrissebb aktualitásokat is. A tapasztalatokkal bővített szakmai ismereteik nagymértékben szélesítik a hallgatók látókörét és a K+F olyan új területeit is megismerhetjük, amelyekkel az elmúlt több, mint tíz év során még én sem találkoztam.

– Kinek ajánlanád ezt a képzést és mivel győznéd meg?

– Mindenképpen ajánlanám, akár még olyan érdeklődőknek is, akik nem ezen a területen dolgoznak, hiszen szélesedhet a látókörük és érdekesnek találhatják majd ezt a témakört is. A hivatásszerűen kutatás-fejlesztéssel foglalkozók számára is ajánlom, mert a saját példám alapján biztos vagyok abban, hogy az egyetemen nekik is tudnak újat mutatni.

– Hogyan érezted magad a PE Gazdaságtudományi Kar hallgatójaként? Ajánlanád a kart és a kar képzéseit mások számára is? Ha igen, miért?

– Igen, ajánlom, mert közgazdásznak lenni jó, sok területen lehet dolgozni, államigazgatás, bankok, termelő szektor, szinte mindenhol szükség van közgazdászokra. A karról és az oktatókról pozitív a véleményem, a félév elején megkérdezték honnan jöttünk, mit tanultunk, kinek a munkájához hogyan kapcsolódik a képzés, stb.

Nagyon furcsa volt ez a félév, hiszen a vírushelyzet miatt hagyományos módon csupán egyetlen óránk volt megtartva. Az online oktatásra való átállás viszont nagyon gördülékenyen és rugalmasan ment, sőt, még online vizsgánk is volt. Igaz, én valójában nem is nagyon bántam, hogy a járvány miatt az órák és a vizsgák online formában zajlottak, mert a kijárási korlátozások idejére Nyíregyházára költöztünk a szüleimhez, ahonnan nagyon hosszadalmas és fárasztó lett volna a Veszprémbe való bejárás.

Mindenki végig ülte még az online órákat is, látszik, hogy mindenki érdeklődik az új ismeretek iránt, sokat kérdezünk. Az oktatók hozzáállása is nagyon pozitív, mindenki nagyon alaposan felkészült, mert tudják, hogy az itt tanultak mindnyájunk munkájához fontosak. Figyelembe vették azt is, hogy ez egy posztgraduális képzés, a hallgatók ismeretei és érdeklődési köre alapján alakították a tananyagot, így azt tanulhatjuk, ami valóban érdekel minket és ami valóban hasznos számunkra. Nem sablonos a hozzáállás és nem ragaszkodnak mindenáron az előre tervezett anyaghoz, a csoport jellemzői és igényei szerint, rugalmasan alakítják azt.

Az interjút készítette: Strack Flórián


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.