2010 - Oldal 8 a 31-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

A 2010/2011. tanév időbeosztása

Kedves Hallgatók!

Több kérdés érkezett a tanév időbeosztásával kapcsolatban, ezért feltöltöttük Nektek, hogy megismerjétek a főbb dátumokat.

A legfontosabb, hogy a szorgalmi időszak szeptember 6-tól december 10-ig tart, a vizsgaidőszak pedig nappali tagozaton december 13-tól január 21-ig, levelező tagozaton január 22-ig. A záróvizsga időszak alapszakosoknak december 16-tól január 21-ig, egyetemi, főiskolai, és mesterképzésben résztvevőknek január 10-től január 21-ig tart.

A második félév 2011. február 7-én kezdődik.

A szüneteket és egyéb fontos időpontokat megnézhetitek itt.

Az én Erasmus-sztorim: Az utam…

Forrás: kisi.deu.edu.tr

Forrás: kisi.deu.edu.tr

Ferihegyre tényleg érdemes az indulás előtt kiérni legalább két órával. Épp elértem a gépem, úgy hogy a csomagvizsgálatnál, a tömeg közepéből beengedtek a határőrök (vagy kik). Utólag is elnézést a sok embertől! Majd, egy eléggé megirigyelhető sprint a 31-es kapuhoz, végül egy megismételhetetlen becsúszás a becsekkoló személyzet elé (mindezt laptoptáskával, kabáttal, és egy övvel a kezemben). Zidane se csinálhatta volna jobban 🙂 A hét órakor induló gépre 06:58-kor csekkoltam be. Még jó hogy siettem: “a müncheni reptér nem fogad járatokat, ezért bizonytalan ideig itt várunk” Szép! Végül hétnegyven körül felszálltunk.

Nagyon szép dolgokat láttam felülről: a Duna és a Duna-kanyar felett Vékony fátyolfelhő úszott – úgy nézett ki, mint egy nagy sörsátor fehér teteje. Aztán felismertem a tatai tavakat, látni véltem a várat is. A végig a határig a Dunával párhuzamosan repültünk, majd elveszettem a fonalat az Alpoknál. Nagyon szépen lehetett látni a gleccserek pusztítását. Érkezéskor még mindig nagy volt a köd, csak az óriási villanypóznák, és a fák tetejét lehetett látni. a pilóta ennek ellenére úgy tette le a gépet, hogy nem tudtam eldönteni mikor fogtunk talajt.

München-Izmir: Elég nagy az a müncheni reptér. Belekerült egy kis időbe mire megtaláltam a helyes irányt. Oké, igazából minden egyértelműen ki van táblázva, viszont be kellett mennem egy boltba cukorkát venni, meg egy kis ajándékot. Ez a repülő is késett… kb 20 percet vesztegeltünk a kifutón, bár erre nem nagyon emlékszem, mert elbóbiskoltam (csak másfél órát aludtunk este). A kilátás itt is szép lehetett, sajnos azon az oldalon ültem, ahova telibe sütött a nap, de a szigeteket és a partokat láttam, meg néhány hegygerincet is.

Izmir: Gyors útlevélvizsgálat, csomagfelvétel, még egy kis duty-free shop, majd ki a terminálból. Igazából ami ezután jött az igazán kalandos volt: el kell jutni Kusadasiba. Igazából annyi könnyedség volt a dologban, hogy az előző félévben nálunk nálunk partizó Erasmusosok között akadt kettő is aki Izmirben lakik. Az volt megbeszélve, hogy amikor odaérek, akkor felhívom telefonon Ayteket, aki azóta mióta hazajött, és pont ezen a reptéren dolgozik. Már várt rám. Nagy ölelés, és egyebek. Azt hittem, hogy majd mutat egy buszt amivel el tudok menni az izmiri nagy buszállomásra. A fenéket… Elég kellemes meglepetés volt, amikor azt mondta, hogy igazából azért hívta ide az édesapját, hogy ő vigyen engem beljebb a városba 🙂 természetesen nem beszél a törökön kívül semmilyen másik nyelven. De ez kit érdekel, mikor a legnagyobb probléma meg van oldva. Azért a legnagyobb, mert természetesen vannak taxik, de jóval drágábbak, mint otthon. Elvitt egy olyan helyre, ahol jegyet lehet venni Izmirből Kusadasiba, majd vártunk egy olyan buszra, ami elvisz engem a nagy állomásig (ráadásul ez nem került pénzbe).

A kisbuszon összeismerkedtem egy először turistának kinéző német fazonnal, aki először németül beszélt hozzám, mert látta a táskámon a Müncheni reptér cetlijét. Aztán végigbeszélgettük az utat, immár angolul. (semmi gond, a gépen meg töröknek hittek a stewardessek) Egy nagyon érdekes dologról mesélt nekem: Törökország bájáról… Ez az a dolog amiről később szeretnék még beszélni bővebben, de elöljáróban annyit, hogy inkább semmit 🙂

Ha jól tudom, Izmirben több mint kétmillióan élnek. Igen nagy város. Ezt eléggé megtapasztaltam, mert mikor felszálltam a kisbuszra,akkor 17:10 lehetett, és eléggé szűkösen értem el a hatkor induló járatot. Futni kellett azért az 51-es depóhoz a húsz kilós túrazsákommal, meg a 10-12kilós laptop hátizsákkal.

A busz: Hááát! szinte az összes magyar busztársaság elmehet a fenébe. Itt kiválaszthatod előre, hogy hol szeretnél ülni. Indulás után kézfertőtlenítőt is adnak, majd hoznak ásványvizet is. A buszon összeismerkedtem a mellettem ülő törökkel. Kiderült, hogy épp Oroszországból jött, mert manapság már csak arrafelé lehet jó pénzért eladni a török bőrkabátokat. Nagyon sok jó és hasznos tanáccsal látott el. Például mit kell megkóstolnom, hol és hogyan vannak diákkedvezmények, viszont ha már van diákom azt senkinek se adjam a kezébe. A legérdekesebb ez volt: miért kell eső után rögtön az ephesosi dombokat járni??? (régi érmesorozatokért van, hogy a hülye turisták adnak 1000 eurót is, itthon kb ugyanennyi az összeg csak forintban) 🙂

Végül nemsokkal hét után megérkeztem ide Kusadasiba, 14 óra utazás után. Itt már várt rám Yigit, aki megmutatta gyorsan a kolit, gyors bejelentkezés után ledobáltam a cuccaimat a szobába (meg se néztem milyen a szoba) és rohantam internetezni, hogy mindenkit megnyugtathassak otthon, hogy megérkeztem…

Segélykoncert az iszapkatasztrófa károsultjaiért

arral_szemben_plakatA Veszprém környéki zenekarok hívószavára nagyszabású segélykoncert várja a segítő szándékú zenerajongókat október 31-én, a Veszprémi Arénában, ahol a hazai zenei élet több fontos és jól ismert szereplője képviselteti magát. Karunk a rendezvény web2.0-s marketingjében segít.

Tizenkét órás megakoncert bevételével járul hozzá a hazai underground szcéna az ajkai vörösiszap-katasztrófa károsultjainak megsegítéséhez. A Veszprém környéki zenekarok felhívására közel 20 zenekar és énekes vesz részt a nagyszabású segélykoncerten, melynek házigazdája a Quimby egyik frontembere, Varga Livius lesz. A délután 2-től hajnal 2-ig tartó, 30-30 perces blokkokból álló koncerten fellép a 30Y, a Quimby, a Kiscsillag, a Pál Utcai Fiúk, a Vad Fruttik, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Hollywoodoo, a Kistehén Tánczenekar, Harcsa Veronika, a Heaven Street Seven, a Ladánybene 27, Sub Bass Monster, a Hősök, a Budapest Bár, a Roy & Ádám, Jamie Winchester, a Mystery Gang és az Anima Sound System. A fellépés sorrendjét a zenekarok sorsolással döntik el, ezzel is jelezve, hogy itt nem az a fontos, ki ki után és hány órakor játszik, hanem az ügy és az összefogás erejének szimbolizálása.
A teljes bevételt Veszprém Megyei Jogú Város a Devecseri és a Kolontári Önkormányzatoknak utalja át. Az est fővédnöke Porga Gyula polgármester.

Pannon Állásbörze

Forrás: indexveszprem.hu

Forrás: indexveszprem.hu

A Karrier Iroda idén ősszel is megrendezi állásbörzéjét, amelynek célja, hogy  megfelelő közeget teremtsen a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának arra, hogy egy helyen és egy időben találkozhassanak, ezáltal is segítve  a partnereket az új munkaerő felkutatásában és kiválasztásában, valamint támogatva a hallgatókat a számukra ideális munkahely megtalálásában.

A Pannon Állásbörze további célja a munkáltatók és munkát kereső fiatalok közötti hatékonyabb kapcsolatteremtés mellett, az elhelyezkedési kultúra fejlesztése, valamint az aktív kapcsolatok kiépítésének támogatása a munkáltatói szférával.

A börze időpontja: 2010. október 26.

További információk a honlapon!

Deloitte Diák Derbi

deloA Deloitte, az ország egyik vezető szakmai szolgáltató cége idén is megrendezi esettanulmányi versenyét.

A cél, hogy képzeletbeli tanácsadóként, teljesen életszerű üzleti helyzetekben próbálhassátok ki magatokat két külön megbízás keretén belül. Minden megbízás előtt a Deloitte egy szemináriumot szervez, ahol a Deloitte szakértőitől megkapjátok a szükséges szakmai felkészítést. A szemináriumokra azok jelentkezését is várják, akik a versenyen nem vesznek részt, de érdeklődnek a téma iránt.

Regisztrálni a diakderbi@deloittece.com e-mail címen lehet.

Jelentkezési határidő: 2010. október 24.

A főnyeremény 1.000.000 Ft.

A jelentkezés feltételeiről és a versenyről bővebben a cég honlapján olvashattok.

Amerikai utat nyerhetsz. Játssz velünk!

by PSOVART CC 2.0

by PSOVART CC 2.0

Hány állam van az Egyesült Államokban?
Ki írt Tom Sawyer kalandjairól?
Mit jelent a 13 sáv az amerikai lobogón?

Tudod a választ és szeretnél nyerni egy amerikai utat?

Vegyél részt http://www.holtanulj.hu/ valamint a Foundation for Economic Education (FEE) nevű amerikai szervezet közös játékán!

A játék 4 fordulóból áll, amelyből 3 forduló az interneten keresztül kerül megrendezésre november és február között. A 4. fordulóban a legjobb 10 játékos csap össze, hogy elutazhasson az Egyesült Államokba. A forduló helyszíne a veszprémi Amerikai Kuckó lesz.

Kik jelentkezzenek?
Bárki, aki betöltötte a 16. életévet, és az angol tudása középszint közelében van, hiszen a kérdéseket angol nyelven kapják a versenyzők.

 
Nyeremények:
Fődíj: 2011 nyarán INGYENES részvétel a FEE egy kurzusán, amelyet TE választasz. Teljes ellátás, szállás hotelben, útiköltség.
A 2-10. helyezettek értékes könyvjutalomban részesülnek.

Kérdésed van? Látogass el a www.holtanulj.hu oldalra vagy írj a következő e-mail címre: verseny@holtanulj.hu

Az első forduló kérdései november 22-én kerülnek fel a honlapra, valamint aznap küldjük el a játékosok e-mail címére.

Jelentkezési határidő: november 20.

Mérik a turizmus hatásait a védett területeken

3A turizmus környezeti hatásairól sokat lehet olvasni a szakirodalmakban és egyéb cikkekben. Így az mindenki számára ismert lehet, hogy a turizmus elméletben milyen hatásokat okozhat a természeti környezetre, milyen hatással lehetnek a kirándulók, a rendezvények. Konkrét hatásvizsgálat azonban nagyon ritkán történik, inkább az eddigi esetekből próbálnak következtetni a lehetséges veszélyekre.
A 2008-ban elkészült Országos Ökoturizmus fejlesztési stratégia – amelynek készítője a Pannon Egyetem Turizmus Tanszéke volt – már konkrét feladatokat és eszközöket dolgozott ki a természetvédelem és turizmus szempontjainak kiegyensúlyozott érvényesítésére. Ennek érdekében a stratégia fontosnak tartja a turizmus természeti–társadalmi–gazdasági hatásainak nyomon követését, amelyre egységes módszertan alapján javasolt sort keríteni (VII. Prioritás /3. Intézkedés: Monitoring rendszer kiépítése).
A rendszeres hatásvizsgálatok megteremtik az alapot arra, hogy a turisztikai fejlesztések fenntartható módon, a természeti örökség károsodása nélkül történjenek. Ugyanakkor arra is kérdést kapunk, hogy a turizmus negatív hatásai valóban bekövetkeznek-e, tényleg kell-e korlátozni a területek látogatottságát. A kapott (mért) információk alapján meghatározható a terület terhelhetősége, optimalizálható a terület látogatószáma. A rendszeres adatgyűjtés eredményeinek kommunikációja hozzájárul egyrészt a látogatók értéktudatának, másrészt a kommunikáció hitelességének növeléséhez is.
Az ökoturizmus stratégia megvalósítása érdekében létrejött egy tárcaközi munkabizottság a turisztikai és a környezetvédelmi irányító szervezetekből, amely munkabizottság elkezdte a stratégia egyes elemeinek megvalósítását (végre egy bizottság, amelyik valóban és hatékonyan működik 🙂 ). Ez a munkacsoport 2009. évi munkatervében célul tűzte ki, hogy a turizmus hatásainak vizsgálatát kezdjék el 10 mintaterületen, egységes módszertan alapján. A hatásvizsgálatok koordinálására a Magosfa Alapítványt bízták meg, a módszertan kidolgozásában Pénzes Erzsébet (Turizmus Tanszék) működött közre. Elkészült az egységes módszertan és 2010. áprilisában megkezdődtek 10 hazai helyszínen a vizsgálatok (pl. Börzsöny Vár-hegy, Királyrét, Felsőtárkányi-tanösvény a Bükkben, Tihany, Lóczy-tanösvény). A terepbejárásban vagyis a hatások mérésében a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is közreműködtek, a Kutatószeminárium tárgy keretén belül mindenki kapott egy-egy mintaterületet, amelyen a módszertan alapján a mérést el kellett végeznie, vagy éppen turistát kellett számolnia – mert a teherbíróképesség vizsgálatához az kell.
A vizsgálatok az első ciklus után nem állnak le, hiszen pont ez a lényege, hogy a látogatószám mellett a hatásokat is folyamatosan mérjék a mintaterületeken. Egy év múlva már láthatók lesznek a hatások és azok tendenciái, akkor már konkrét következtetéseket lehet majd levonni. A Kutatószeminárium keretén belül továbbra is ezeket a hatásokat mérik a hallgatók.

K&H diákkupa

kh_plakat_webreÉrdekel a bankszakma és szívesen kipróbálnád magad egy országos  megmérettetésen? Jelentkezz a K&H diákkupára!

A versenyen a jelentkező csapatok a felsővezetők feladatait látják el egy-egy kereskedelmi bankban. A versengő bankok működését üzleti szimulációs szoftver modellezi. A hallgatók éves stratégiai döntéseket hoznak (például a kamatlábak, kötvénykibocsátás, termékfejlesztés, osztalék, … tekintetében).

A 10 legjobb teljesítményt nyújtó csapat tagjai egy élő döntő keretében fognak megmérkőzni egymással.

A sikeres szerepléssel szakmai karriered is megalapozhatod, továbbá értékes nyeremények várnak rád pl. brüsszeli út, Sziget jegyek.

A regisztráció 2010. október 15-én 24.00 óráig tart.

További részleteket itt találsz.

Keresztféléves felvételi 2011.

Kedves Felvételizők!

A keresztféléves felvételi eljárás keretében karunk kizárólag az alábbi mesterképzési szakokon hirdet felvételt:

  • Közgazdasági elemző  magyar és angol nyelven
  • Logisztikai menedzsment
  • MBA  (Master of Business Administration)
  • Műszaki menedzser
  • Számvitel
  • Turizmus-menedzsment magyar és angol nyelven
  • Vezetés és szervezés

A felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot és a rendelkezésre álló dokumentummásolatokat 2010. november 15-éig a következő címre kell beküldeni:

“Felsőoktatási felvételi jelentkezés” Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220

Figyelem! A Kreditelismerési kérelmek beküldési határideje az egyes szakok esetében a következő:

  • Közgazdasági elemző mesterképzési szak (magyar/angol nyelven): 2010. december 13.
  • Logisztikai menedzsment mesterképzési szak: 2010. november 30.
  • MBA mesterképzési szak: 2010. november 30.
  • Műszaki menedzser mesterképzési szak: 2010. november 30.
  • Számvitel mesterképzési szak: 2010. december 15.
  • Turizmus menedzsment mesterképzési szak (magyar/angol nyelven): 2010. november 30.
  • Vezetés és szervezés mesterképzési szak: 2010. november 30.

A felvételi beszélgetések időpontját és a felvételivel kapcsolatos részletes információkat honlapunk Keresztféléves felvételi tájékoztatójában találja.

Déja vu

A nemzetközi helyzet fokozódik. Szeptember végén az amerikai Képviselőház elsöprő többséggel <a href=”http://politics.nytimes.com/congress/votes/111/house/2/554″>szavazta meg</a> azt az új törvényt, amely lehetővé teszi az Elnök számára, hogy vámot vessen ki egy sor termékre olyan ország esetében, “amelynek valutája legalább 5%-kal alulértékelt”, illetve “jelentős és tartós globális folyó fizetési mérleggel rendelkezik”. Az IMF főnökének <a href=”http://www.telegraph.co.uk/finance/economics/8048996/IMF-chief-Dominique-Strauss-Kahn-warns-global-economic-co-operation-is-falling-apart.html”>nyilatkozata</a> után pedig az amerikai pénzügyminiszter is <a href=”http://www.cbsnews.com/stories/2010/10/09/ap/politics/main6942345.shtml”>világossá tette</a>, hogy az Egyesült Államok minden követ megmozgat a szerinte mesterségesen alacsony árfolyamon tartott kínai fizetőeszköz, a jüan (“népi pénz”) felértékelésére. Tipikus előszele ez egy kereskedelmi háborúnak, láttunk már ilyet, ugye, az 1930-as években. Csak reménykedhetünk, hogy most valódi háború nem lesz belőle.
Már Paul Krugman – azóta Nobel-díjas – amerikai közgazdász 1992-ben megjelent “The Age of Diminishing Expectations – U.S. Economic Policy in the 1990s” könyvében is hosszú oldalakat szentelt az amerikai kereskedelmi hiány problematikájának. Akkor még a GDP egy százalékát sem érte el az importtöbblet, mégis minden amerikai a hiány feléért felelős japánokat okolta a magas amerikai munkanélküliségi rátáért, mondván, hogy a japán import miatt kisebb az amerikai termelés, s így kevesebb a munkahely. Azóta annyi változott, hogy a kereskedelmi hiány meghaladja a GDP három százalékát, a deflációs spirálba és stagnálásba zuhant Japán helyét átvette Kína, s az érvelés is markánsabb politikai, konkrétan antikommunista színezetet öltött. A nem mindig jogosan piacpárti retorikával élő amerikaiak egyre gyakrabban vetik a kínai állampárt funkcionáriusai szemére, hogy Kína egyensúlytalanságot visz a nemzetközi pénzügyi rendszerbe a devizatartalékok felhalmozásával, indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja az olcsó hitelekből gazdálkodó saját vállalatait, miközben saját munkásait kizsákmányolja, hiszen azok a megtermelt hazai terméknek csak mindössze egyharmadából részesednek bér formájában, miközben a tőkejövedelmek nagy része a mindenható – és mindent tulajdonló – államhoz vándorol.
Mondanom sem kell, hogy Krugman 1992-es elemzése ma is megállja a helyét. Aki tanult valaha makroökonómiát, az tudja, hogy a kereskedelmi hiány – pontosabban a folyó fizetési mérleg hiánya – nem a gonosz komenista kínai manók konspirációjának, hanem annak következménye, hogy egy nyitott gazdaságban elégtelen a belföldi megtakarítások összege, s a hiányt a külföldi megtakarítások pótolják ki – már ha van ilyen a külföldnek. Történetesen a 2000-es évek éppen pont erről, azaz a globális megtakarítás-bőségről szóltak, amely lehetővé tette például nekünk magyaroknak is a devizában történő eladósodást és az államadósságrátánknak a GDP 80 százalékára tornázását. S egészen véletlenül a külföldi kézben lévő amerikai államkötvények egynegyedét kínaiak, egyötödét meg japánok birtokolják. Akik tehát egyik oldalról gonosz leértékelők, azok másik oldalról túlköltekezésünk nagylelkű finanszírozói. Krugman (is) tehát ennek alapján a belföldi megtakarítások növelését tartja az egyetlen járható útnak a kereskedelmi hiány letörésében, aminek legfőbb eleme természetesen az államháztartás hiányának lehető legkisebbre mérséklése, hogy a csekélyke hazai megtakarítások ne csak államkötvényekben landoljanak, hanem lehetőleg minél több produktív magánberuházás finanszírozására is fussa belőlük. Ja, hogy most a GDP 10 százaléka az amerikai költségvetés kiadástöbblete? Akkor tessék ezt csökkenteni. Ja, hogy most válság van és inkább növelni kellene az állami transzfereket? Akkor viszont ne tessék Kínára mutogatni.
Egyébként az az öröm az ürömben, hogy egyelőre nagyon stabilnak tűnik a status quo. Kínának érdeke, hogy az amerikai állampapírok továbbra is a világ legbiztonságosabb megtakarításai legyenek, ezért nem fog tőlük látványosan megszabadulni, mert azzal a dollárt gyengítené, ami versenyelőnyhöz juttatná az amerikai exportot, aláásná a devizatartalékai értékét és végeredményben káoszba taszítaná az egész világgazdaságot. Az USA meg továbbra is vásárolja a – részben saját vállalatai által Kínában gyártott – kínai exporttermékeket, ezzel ellensúlyozva az állandóan dráguló olajjal importált inflációt, amivel megelőzhető a kamatemelés. A Képviselőház és Geithner utóbbi akciói legjobb esetben is csak politikai cirkusznak tekinthetők.
A kereskedelmi hiány ellen egyébként önmagában a recesszió is jól tud működni. Ilyenkor ugyanis a romló jövőbeli kilátások erőteljes korrekciót okoznak mind a háztartások tartós cikk fogyasztásában, mind a beruházásokban. Ezáltal kevesebb beruházást kell finanszíroznia egy nagyobb belföldi megtakarítás-állománynak, s így mérsékelhető a függés a külföldi tőkétől. Magyarországon bejött, és egyébként a számok alapján az USA is bizakodhat, mert kereskedelmi hiánya dollárértékben 2008 óta csökken.

A nemzetközi helyzet fokozódik. Szeptember végén az amerikai Képviselőház elsöprő többséggel szavazta meg azt az új törvényt, amely lehetővé teszi az Elnök számára, hogy vámot vessen ki egy sor termékre olyan ország esetében, “amelynek valutája legalább 5%-kal alulértékelt”, illetve “jelentős és tartós globális folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkezik”. Az IMF főnökének nyilatkozata után pedig az amerikai pénzügyminiszter is világossá tette, hogy az Egyesült Államok minden követ megmozgat a szerinte mesterségesen alacsony árfolyamon tartott kínai fizetőeszköz, a jüan (“népi pénz”) felértékelésére. Tipikus előszele ez egy kereskedelmi háborúnak, láttunk már ilyet, ugye, az 1930-as években. Csak reménykedhetünk, hogy most valódi háború nem lesz belőle.

Már Paul Krugman – azóta Nobel-díjas – amerikai közgazdász 1992-ben megjelent “The Age of Diminishing Expectations – U.S. Economic Policy in the 1990s” könyvében is hosszú oldalakat szentelt az amerikai kereskedelmi hiány problematikájának. Akkor még a GDP egy százalékát sem érte el az importtöbblet, mégis minden amerikai a hiány feléért felelős japánokat okolta a magas amerikai munkanélküliségi rátáért, mondván, hogy a japán import miatt kisebb az amerikai termelés, s így kevesebb a munkahely. Azóta annyi változott, hogy a kereskedelmi hiány meghaladja a GDP három százalékát, a deflációs spirálba és stagnálásba zuhant Japán helyét átvette Kína, s az érvelés is markánsabb politikai, konkrétan antikommunista színezetet öltött. A nem mindig jogosan piacpárti retorikával élő amerikaiak egyre gyakrabban vetik a kínai állampárt funkcionáriusai szemére, hogy Kína egyensúlytalanságot visz a nemzetközi pénzügyi rendszerbe a devizatartalékok felhalmozásával, indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja az olcsó hitelekből gazdálkodó saját vállalatait, miközben saját munkásait kizsákmányolja, hiszen azok a megtermelt hazai terméknek csak mindössze egyharmadából részesednek bér formájában, miközben a tőkejövedelmek nagy része a mindenható – és mindent tulajdonló – államhoz vándorol.

Mondanom sem kell, hogy Krugman 1992-es elemzése ma is megállja a helyét. Aki tanult valaha makroökonómiát, az tudja, hogy a kereskedelmi hiány – pontosabban a folyó fizetési mérleg hiánya – nem a gonosz komenista kínai manók konspirációjának, hanem annak következménye, hogy egy nyitott gazdaságban elégtelen a belföldi megtakarítások összege, s a hiányt a külföldi megtakarítások pótolják ki – már ha van ilyen a külföldnek. Történetesen a 2000-es évek éppen pont erről, azaz a globális megtakarítás-bőségről szóltak, amely lehetővé tette például nekünk magyaroknak is a devizában történő eladósodást és az államadósságrátánknak a GDP 80 százalékára tornázását. S egészen véletlenül a külföldi kézben lévő amerikai államkötvények egynegyedét kínaiak, egyötödét meg japánok birtokolják. Akik tehát egyik oldalról gonosz leértékelők, azok másik oldalról túlköltekezésünk nagylelkű finanszírozói. Krugman (is) tehát ennek alapján a belföldi megtakarítások növelését tartja az egyetlen járható útnak a kereskedelmi hiány letörésében, aminek legfőbb eleme természetesen az államháztartás hiányának lehető legkisebbre mérséklése, hogy a csekélyke hazai megtakarítások ne csak államkötvényekben landoljanak, hanem lehetőleg minél több produktív magánberuházás finanszírozására is fussa belőlük. Ja, hogy most a GDP 10 százaléka az amerikai költségvetés kiadástöbblete? Akkor tessék ezt csökkenteni. Ja, hogy most válság van és inkább növelni kellene az állami transzfereket? Akkor viszont ne tessék Kínára mutogatni.

Öröm az ürömben, hogy egyelőre nagyon stabilnak tűnik a status quo. Kínának érdeke, hogy az amerikai állampapírok továbbra is a világ legbiztonságosabb megtakarításai legyenek, ezért nem fog tőlük látványosan megszabadulni, mert azzal a dollárt gyengítené, ami versenyelőnyhöz juttatná az amerikai exportot, aláásná a devizatartalékai értékét és végeredményben káoszba taszítaná az egész világgazdaságot. Az USA meg továbbra is vásárolja a – részben saját vállalatai által Kínában gyártott – kínai exporttermékeket, ezzel ellensúlyozva az állandóan dráguló olajjal importált inflációt, amivel megelőzhető a kamatemelés. A Képviselőház és Geithner utóbbi akciói legjobb esetben is csak politikai cirkusznak tekinthetők.

A kereskedelmi hiány ellen egyébként önmagában a recesszió is jól tud működni. Ilyenkor ugyanis a romló jövőbeli kilátások erőteljes korrekciót okoznak mind a háztartások tartós cikk fogyasztásában, mind a beruházásokban. Ezáltal kevesebb beruházást kell finanszíroznia egy nagyobb belföldi megtakarítás-állománynak, s így mérsékelhető a függés a külföldi tőkétől. Magyarországon bejött, és a számok alapján az USA is bizakodhat, mert kereskedelmi hiánya dollárértékben 2008 óta csökken.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.