október 2010 - Oldal 3 a 4-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Mérik a turizmus hatásait a védett területeken

3A turizmus környezeti hatásairól sokat lehet olvasni a szakirodalmakban és egyéb cikkekben. Így az mindenki számára ismert lehet, hogy a turizmus elméletben milyen hatásokat okozhat a természeti környezetre, milyen hatással lehetnek a kirándulók, a rendezvények. Konkrét hatásvizsgálat azonban nagyon ritkán történik, inkább az eddigi esetekből próbálnak következtetni a lehetséges veszélyekre.
A 2008-ban elkészült Országos Ökoturizmus fejlesztési stratégia – amelynek készítője a Pannon Egyetem Turizmus Tanszéke volt – már konkrét feladatokat és eszközöket dolgozott ki a természetvédelem és turizmus szempontjainak kiegyensúlyozott érvényesítésére. Ennek érdekében a stratégia fontosnak tartja a turizmus természeti–társadalmi–gazdasági hatásainak nyomon követését, amelyre egységes módszertan alapján javasolt sort keríteni (VII. Prioritás /3. Intézkedés: Monitoring rendszer kiépítése).
A rendszeres hatásvizsgálatok megteremtik az alapot arra, hogy a turisztikai fejlesztések fenntartható módon, a természeti örökség károsodása nélkül történjenek. Ugyanakkor arra is kérdést kapunk, hogy a turizmus negatív hatásai valóban bekövetkeznek-e, tényleg kell-e korlátozni a területek látogatottságát. A kapott (mért) információk alapján meghatározható a terület terhelhetősége, optimalizálható a terület látogatószáma. A rendszeres adatgyűjtés eredményeinek kommunikációja hozzájárul egyrészt a látogatók értéktudatának, másrészt a kommunikáció hitelességének növeléséhez is.
Az ökoturizmus stratégia megvalósítása érdekében létrejött egy tárcaközi munkabizottság a turisztikai és a környezetvédelmi irányító szervezetekből, amely munkabizottság elkezdte a stratégia egyes elemeinek megvalósítását (végre egy bizottság, amelyik valóban és hatékonyan működik 🙂 ). Ez a munkacsoport 2009. évi munkatervében célul tűzte ki, hogy a turizmus hatásainak vizsgálatát kezdjék el 10 mintaterületen, egységes módszertan alapján. A hatásvizsgálatok koordinálására a Magosfa Alapítványt bízták meg, a módszertan kidolgozásában Pénzes Erzsébet (Turizmus Tanszék) működött közre. Elkészült az egységes módszertan és 2010. áprilisában megkezdődtek 10 hazai helyszínen a vizsgálatok (pl. Börzsöny Vár-hegy, Királyrét, Felsőtárkányi-tanösvény a Bükkben, Tihany, Lóczy-tanösvény). A terepbejárásban vagyis a hatások mérésében a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is közreműködtek, a Kutatószeminárium tárgy keretén belül mindenki kapott egy-egy mintaterületet, amelyen a módszertan alapján a mérést el kellett végeznie, vagy éppen turistát kellett számolnia – mert a teherbíróképesség vizsgálatához az kell.
A vizsgálatok az első ciklus után nem állnak le, hiszen pont ez a lényege, hogy a látogatószám mellett a hatásokat is folyamatosan mérjék a mintaterületeken. Egy év múlva már láthatók lesznek a hatások és azok tendenciái, akkor már konkrét következtetéseket lehet majd levonni. A Kutatószeminárium keretén belül továbbra is ezeket a hatásokat mérik a hallgatók.

K&H diákkupa

kh_plakat_webreÉrdekel a bankszakma és szívesen kipróbálnád magad egy országos  megmérettetésen? Jelentkezz a K&H diákkupára!

A versenyen a jelentkező csapatok a felsővezetők feladatait látják el egy-egy kereskedelmi bankban. A versengő bankok működését üzleti szimulációs szoftver modellezi. A hallgatók éves stratégiai döntéseket hoznak (például a kamatlábak, kötvénykibocsátás, termékfejlesztés, osztalék, … tekintetében).

A 10 legjobb teljesítményt nyújtó csapat tagjai egy élő döntő keretében fognak megmérkőzni egymással.

A sikeres szerepléssel szakmai karriered is megalapozhatod, továbbá értékes nyeremények várnak rád pl. brüsszeli út, Sziget jegyek.

A regisztráció 2010. október 15-én 24.00 óráig tart.

További részleteket itt találsz.

Keresztféléves felvételi 2011.

Kedves Felvételizők!

A keresztféléves felvételi eljárás keretében karunk kizárólag az alábbi mesterképzési szakokon hirdet felvételt:

  • Közgazdasági elemző  magyar és angol nyelven
  • Logisztikai menedzsment
  • MBA  (Master of Business Administration)
  • Műszaki menedzser
  • Számvitel
  • Turizmus-menedzsment magyar és angol nyelven
  • Vezetés és szervezés

A felsőoktatási felvételi jelentkezési lapot és a rendelkezésre álló dokumentummásolatokat 2010. november 15-éig a következő címre kell beküldeni:

“Felsőoktatási felvételi jelentkezés” Oktatási Hivatal, 1443 Budapest, Pf. 220

Figyelem! A Kreditelismerési kérelmek beküldési határideje az egyes szakok esetében a következő:

  • Közgazdasági elemző mesterképzési szak (magyar/angol nyelven): 2010. december 13.
  • Logisztikai menedzsment mesterképzési szak: 2010. november 30.
  • MBA mesterképzési szak: 2010. november 30.
  • Műszaki menedzser mesterképzési szak: 2010. november 30.
  • Számvitel mesterképzési szak: 2010. december 15.
  • Turizmus menedzsment mesterképzési szak (magyar/angol nyelven): 2010. november 30.
  • Vezetés és szervezés mesterképzési szak: 2010. november 30.

A felvételi beszélgetések időpontját és a felvételivel kapcsolatos részletes információkat honlapunk Keresztféléves felvételi tájékoztatójában találja.

Déja vu

A nemzetközi helyzet fokozódik. Szeptember végén az amerikai Képviselőház elsöprő többséggel <a href=”http://politics.nytimes.com/congress/votes/111/house/2/554″>szavazta meg</a> azt az új törvényt, amely lehetővé teszi az Elnök számára, hogy vámot vessen ki egy sor termékre olyan ország esetében, “amelynek valutája legalább 5%-kal alulértékelt”, illetve “jelentős és tartós globális folyó fizetési mérleggel rendelkezik”. Az IMF főnökének <a href=”http://www.telegraph.co.uk/finance/economics/8048996/IMF-chief-Dominique-Strauss-Kahn-warns-global-economic-co-operation-is-falling-apart.html”>nyilatkozata</a> után pedig az amerikai pénzügyminiszter is <a href=”http://www.cbsnews.com/stories/2010/10/09/ap/politics/main6942345.shtml”>világossá tette</a>, hogy az Egyesült Államok minden követ megmozgat a szerinte mesterségesen alacsony árfolyamon tartott kínai fizetőeszköz, a jüan (“népi pénz”) felértékelésére. Tipikus előszele ez egy kereskedelmi háborúnak, láttunk már ilyet, ugye, az 1930-as években. Csak reménykedhetünk, hogy most valódi háború nem lesz belőle.
Már Paul Krugman – azóta Nobel-díjas – amerikai közgazdász 1992-ben megjelent “The Age of Diminishing Expectations – U.S. Economic Policy in the 1990s” könyvében is hosszú oldalakat szentelt az amerikai kereskedelmi hiány problematikájának. Akkor még a GDP egy százalékát sem érte el az importtöbblet, mégis minden amerikai a hiány feléért felelős japánokat okolta a magas amerikai munkanélküliségi rátáért, mondván, hogy a japán import miatt kisebb az amerikai termelés, s így kevesebb a munkahely. Azóta annyi változott, hogy a kereskedelmi hiány meghaladja a GDP három százalékát, a deflációs spirálba és stagnálásba zuhant Japán helyét átvette Kína, s az érvelés is markánsabb politikai, konkrétan antikommunista színezetet öltött. A nem mindig jogosan piacpárti retorikával élő amerikaiak egyre gyakrabban vetik a kínai állampárt funkcionáriusai szemére, hogy Kína egyensúlytalanságot visz a nemzetközi pénzügyi rendszerbe a devizatartalékok felhalmozásával, indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja az olcsó hitelekből gazdálkodó saját vállalatait, miközben saját munkásait kizsákmányolja, hiszen azok a megtermelt hazai terméknek csak mindössze egyharmadából részesednek bér formájában, miközben a tőkejövedelmek nagy része a mindenható – és mindent tulajdonló – államhoz vándorol.
Mondanom sem kell, hogy Krugman 1992-es elemzése ma is megállja a helyét. Aki tanult valaha makroökonómiát, az tudja, hogy a kereskedelmi hiány – pontosabban a folyó fizetési mérleg hiánya – nem a gonosz komenista kínai manók konspirációjának, hanem annak következménye, hogy egy nyitott gazdaságban elégtelen a belföldi megtakarítások összege, s a hiányt a külföldi megtakarítások pótolják ki – már ha van ilyen a külföldnek. Történetesen a 2000-es évek éppen pont erről, azaz a globális megtakarítás-bőségről szóltak, amely lehetővé tette például nekünk magyaroknak is a devizában történő eladósodást és az államadósságrátánknak a GDP 80 százalékára tornázását. S egészen véletlenül a külföldi kézben lévő amerikai államkötvények egynegyedét kínaiak, egyötödét meg japánok birtokolják. Akik tehát egyik oldalról gonosz leértékelők, azok másik oldalról túlköltekezésünk nagylelkű finanszírozói. Krugman (is) tehát ennek alapján a belföldi megtakarítások növelését tartja az egyetlen járható útnak a kereskedelmi hiány letörésében, aminek legfőbb eleme természetesen az államháztartás hiányának lehető legkisebbre mérséklése, hogy a csekélyke hazai megtakarítások ne csak államkötvényekben landoljanak, hanem lehetőleg minél több produktív magánberuházás finanszírozására is fussa belőlük. Ja, hogy most a GDP 10 százaléka az amerikai költségvetés kiadástöbblete? Akkor tessék ezt csökkenteni. Ja, hogy most válság van és inkább növelni kellene az állami transzfereket? Akkor viszont ne tessék Kínára mutogatni.
Egyébként az az öröm az ürömben, hogy egyelőre nagyon stabilnak tűnik a status quo. Kínának érdeke, hogy az amerikai állampapírok továbbra is a világ legbiztonságosabb megtakarításai legyenek, ezért nem fog tőlük látványosan megszabadulni, mert azzal a dollárt gyengítené, ami versenyelőnyhöz juttatná az amerikai exportot, aláásná a devizatartalékai értékét és végeredményben káoszba taszítaná az egész világgazdaságot. Az USA meg továbbra is vásárolja a – részben saját vállalatai által Kínában gyártott – kínai exporttermékeket, ezzel ellensúlyozva az állandóan dráguló olajjal importált inflációt, amivel megelőzhető a kamatemelés. A Képviselőház és Geithner utóbbi akciói legjobb esetben is csak politikai cirkusznak tekinthetők.
A kereskedelmi hiány ellen egyébként önmagában a recesszió is jól tud működni. Ilyenkor ugyanis a romló jövőbeli kilátások erőteljes korrekciót okoznak mind a háztartások tartós cikk fogyasztásában, mind a beruházásokban. Ezáltal kevesebb beruházást kell finanszíroznia egy nagyobb belföldi megtakarítás-állománynak, s így mérsékelhető a függés a külföldi tőkétől. Magyarországon bejött, és egyébként a számok alapján az USA is bizakodhat, mert kereskedelmi hiánya dollárértékben 2008 óta csökken.

A nemzetközi helyzet fokozódik. Szeptember végén az amerikai Képviselőház elsöprő többséggel szavazta meg azt az új törvényt, amely lehetővé teszi az Elnök számára, hogy vámot vessen ki egy sor termékre olyan ország esetében, “amelynek valutája legalább 5%-kal alulértékelt”, illetve “jelentős és tartós globális folyó fizetési mérlegtöbblettel rendelkezik”. Az IMF főnökének nyilatkozata után pedig az amerikai pénzügyminiszter is világossá tette, hogy az Egyesült Államok minden követ megmozgat a szerinte mesterségesen alacsony árfolyamon tartott kínai fizetőeszköz, a jüan (“népi pénz”) felértékelésére. Tipikus előszele ez egy kereskedelmi háborúnak, láttunk már ilyet, ugye, az 1930-as években. Csak reménykedhetünk, hogy most valódi háború nem lesz belőle.

Már Paul Krugman – azóta Nobel-díjas – amerikai közgazdász 1992-ben megjelent “The Age of Diminishing Expectations – U.S. Economic Policy in the 1990s” könyvében is hosszú oldalakat szentelt az amerikai kereskedelmi hiány problematikájának. Akkor még a GDP egy százalékát sem érte el az importtöbblet, mégis minden amerikai a hiány feléért felelős japánokat okolta a magas amerikai munkanélküliségi rátáért, mondván, hogy a japán import miatt kisebb az amerikai termelés, s így kevesebb a munkahely. Azóta annyi változott, hogy a kereskedelmi hiány meghaladja a GDP három százalékát, a deflációs spirálba és stagnálásba zuhant Japán helyét átvette Kína, s az érvelés is markánsabb politikai, konkrétan antikommunista színezetet öltött. A nem mindig jogosan piacpárti retorikával élő amerikaiak egyre gyakrabban vetik a kínai állampárt funkcionáriusai szemére, hogy Kína egyensúlytalanságot visz a nemzetközi pénzügyi rendszerbe a devizatartalékok felhalmozásával, indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja az olcsó hitelekből gazdálkodó saját vállalatait, miközben saját munkásait kizsákmányolja, hiszen azok a megtermelt hazai terméknek csak mindössze egyharmadából részesednek bér formájában, miközben a tőkejövedelmek nagy része a mindenható – és mindent tulajdonló – államhoz vándorol.

Mondanom sem kell, hogy Krugman 1992-es elemzése ma is megállja a helyét. Aki tanult valaha makroökonómiát, az tudja, hogy a kereskedelmi hiány – pontosabban a folyó fizetési mérleg hiánya – nem a gonosz komenista kínai manók konspirációjának, hanem annak következménye, hogy egy nyitott gazdaságban elégtelen a belföldi megtakarítások összege, s a hiányt a külföldi megtakarítások pótolják ki – már ha van ilyen a külföldnek. Történetesen a 2000-es évek éppen pont erről, azaz a globális megtakarítás-bőségről szóltak, amely lehetővé tette például nekünk magyaroknak is a devizában történő eladósodást és az államadósságrátánknak a GDP 80 százalékára tornázását. S egészen véletlenül a külföldi kézben lévő amerikai államkötvények egynegyedét kínaiak, egyötödét meg japánok birtokolják. Akik tehát egyik oldalról gonosz leértékelők, azok másik oldalról túlköltekezésünk nagylelkű finanszírozói. Krugman (is) tehát ennek alapján a belföldi megtakarítások növelését tartja az egyetlen járható útnak a kereskedelmi hiány letörésében, aminek legfőbb eleme természetesen az államháztartás hiányának lehető legkisebbre mérséklése, hogy a csekélyke hazai megtakarítások ne csak államkötvényekben landoljanak, hanem lehetőleg minél több produktív magánberuházás finanszírozására is fussa belőlük. Ja, hogy most a GDP 10 százaléka az amerikai költségvetés kiadástöbblete? Akkor tessék ezt csökkenteni. Ja, hogy most válság van és inkább növelni kellene az állami transzfereket? Akkor viszont ne tessék Kínára mutogatni.

Öröm az ürömben, hogy egyelőre nagyon stabilnak tűnik a status quo. Kínának érdeke, hogy az amerikai állampapírok továbbra is a világ legbiztonságosabb megtakarításai legyenek, ezért nem fog tőlük látványosan megszabadulni, mert azzal a dollárt gyengítené, ami versenyelőnyhöz juttatná az amerikai exportot, aláásná a devizatartalékai értékét és végeredményben káoszba taszítaná az egész világgazdaságot. Az USA meg továbbra is vásárolja a – részben saját vállalatai által Kínában gyártott – kínai exporttermékeket, ezzel ellensúlyozva az állandóan dráguló olajjal importált inflációt, amivel megelőzhető a kamatemelés. A Képviselőház és Geithner utóbbi akciói legjobb esetben is csak politikai cirkusznak tekinthetők.

A kereskedelmi hiány ellen egyébként önmagában a recesszió is jól tud működni. Ilyenkor ugyanis a romló jövőbeli kilátások erőteljes korrekciót okoznak mind a háztartások tartós cikk fogyasztásában, mind a beruházásokban. Ezáltal kevesebb beruházást kell finanszíroznia egy nagyobb belföldi megtakarítás-állománynak, s így mérsékelhető a függés a külföldi tőkétől. Magyarországon bejött, és a számok alapján az USA is bizakodhat, mert kereskedelmi hiánya dollárértékben 2008 óta csökken.

Theresa Jäger – Erasmus diák

Fogadjátok szeretettel a következő Erasmus bemutatkozást, egy mesterszakos hallgatótól.

JÄGER_Theresa_GTM09My name is Theresa Jaeger and I am 23 years old and from Vienna, Austria. Back at home I did my Bachelors at the University of Applied Sciences of Vienna (FH Wien) – Tourism Management. During that period an internship abroad was compulsory, so I spent six months in Dubai working at a 5* hotel, called Mina A’Salam, which belongs to the Jumairah Hotel Group.
Before I started my Masters at the University of Applied Sciences JOANNEUM in Bad Gleichenberg, I completed another internship. I spent two months on Jamaica, working in an All-inclusive Luxury Family Resort, called Beaches Boscobel. I gained work experience in the following departments, Front Office, Guest Services, Environment, Health & Saftey, Spa and Sales.
After that semester abroad here in Veszprém, I will start an internship at an Austrian Event-Management Agency, which I am really looking forward to.

Theresa Jäger, BA
FH JOANNEUM (University of Applied Sciences)
Healthmanagement in Tourism
Bad Gleichenberg

ITDK

tdkA Pannon Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa 2010. november 10-ére meghirdeti a 2010. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciát.

A konferencián az Egyetem – a pályamunka témaköréhez kapcsolódó – egységes, osztatlan egyetemi, főiskolai (BA, BSc, MA, MSc képzésében, valamint kimenő) – nappali, levelező, távoktatási, esti oktatási formában – résztvevő hallgatói vehetnek részt, amennyiben 2010. december 31-ig nem töltik be bizonyos célszekciók esetében a 30., más szekciók esetében a 35. életévüket. (lásd a fenti táblázatban: Közgazdaságtudományi Szekcióban nincs korhatár).

A pályázók szíves figyelmébe ajánljuk a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia általános és szekciós felhívásait (http://www.otdt.hu/otdk.php)

A nevezés feltétele olyan diáktudományos tevékenységet bizonyító pályamunka (dolgozat és kutatómunkával fejlesztett, nem nyomtatott formátumú pályamű, valamint az ezeket bemutató előadás), amely a graduális képzési idő alatt önképzési céllal készült.

Az egyetemi, főiskolai és BA, BSc, MA, MSc tanulmányok során kötelezően, tantervben előírt feladatok, továbbá dolgozatok az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciára pályamunkaként nem nyújthatók be.

A konferencián formailag megfelelő, a PE-TDT által elfogadott nevezések alapján vehetnek részt a pályázók.

A konferenciára való jelentkezés a bemutatásra szánt pályamunka (dolgozat) egy oldal terjedelmű összefoglalójának benyújtásával történik. Az összefoglalók benyújtásának határideje: 2010. október 18. (hétfő) 16.00

Bővebb információ: A rezümé formátuma, ITDK 2010 Felhívás, A dolgozat fedlapja

TudásNyitó Tábor

harsanyikicsiElső egyetemi félévünk megkezdése előtt néhányan „második otthonunk”, a Harsányi János Szakkollégium Tudásnyitó Táborában vettünk részt, mely során betekintést kaptunk a szakkollégiumi elvárásokba, tájékoztatást kaptunk az ott folyó kutatómunka részleteiről, illetve természetesen a kollégiumi szabadidős programokról, pl. a szervezett túrákról, egyetemista bulikról is.

A szakkollégium seniora, Németh Anikó számtalan programmal töltötte meg a Veszprémben töltött szűk három napunkat. Egyetemi oktatóktól hallgathattunk rövid előadásokat különböző témákban, pl. a közgazdaságtanról, vagy az Európai Unióról. Az előadások alkalmával nekem különösen tetszett, hogy az előadóknak fontos volt, hogy mi is aktívan közreműködjünk, kifejezzük a véleményünket az adott témához kötődően. A programot tovább színesítette egy különleges, szimulációs játék is, amelyet Edwin Kotter, a Leonardo Group vezetője vezényelt le. Ez a játék csapatmunkára, együttműködésre ösztönzött minket. Ezt a játékot azért is tartottam hasznosnak és érdekesnek, mert nem adatik meg ilyenre minden nap lehetősége az embernek.

Az előadások mellett jobban megismerhettük Veszprémet is, hiszen egy alapos városnézésre is sort kerítettünk, illetve a táborban résztvevők külön egy kreatív veszprémi „Túlélőtérképet” is kaptak.

A tábor utolsó napján reggel sor került a Szakkollégiumi Felvételi Elbeszélgetésre, ahol a négy fős bizottság rövid beszélgetést folytatott a leendő szakkollégistákkal eddigi tanulmányi eredményeikről, szabadidős tevékenységeikről, arról, hogy hasznosnak ítélték-e meg a tábort, és hogy a hallottak és látottak alapján mit jelent számukra a szakkollégium, és milyen célt tűztek ki Maguk elé. Úgy gondolom, hogy egy ilyen elbeszélgetésnek a jövőre nézve nagy jelentősége lehet, hiszen a szakkollégisták életéhez az egyetemi alaptantárgyak mellett pluszelfoglaltságok is kötődnek. Így fontos, hogy aki egy ilyen helyre jelentkezik, céltudatos és eltökélt legyen.

Léhart Bettina (1. évfolyamos Turizmus és Vendéglátás alapszakos hallgató)

Egykori hallgatóból címzetes egyetemi docens

pápaiCímzetes egyetemi docens címet kapott a Pannon Egyetem egykori hallgatója, a Continental veszprémi leányvállalatának ügyvezető igazgatója, Pápai Tamás.

Világéletében műszaki pályára, nem pedig a katedrára készült Pápai Tamás, a Continental veszprémi leányvállalatának ügyvezető igazgatója, de az egyik meghozta számára a másikat is. Ráadásul ott, a Pannon Egyetemen (PE) okíthatja a fiatalokat, ahol korábban ő maga is elsajátította a műszaki ismereteket. Több szálon kötődik az intézményhez, cégvezetőként és magánemberként egyaránt.

Pápai Tamás híven és hitelesen őrzi az egyetem szellemiségét. Villamosmérnökként végzett 1994-ben, a diploma megszerzése után a pályakezdő fiatalokat kereső Continentalnál helyezkedett el. Tevékenysége úgy alakult a vállalatnál, hogy minőségbiztosítási területre került. Az egyetemen 1996-ban indult az első minőségügyi szakmérnöki kurzus, az újabb diplomát az elsők között szerezte meg. Szakmai tevékenységének köszönhetően 2001. december 1-jétől már a Continental veszprémi leányvállalatának ügyvezető igazgatói posztjában találhattuk.

Az ügyvezető igazgató többször kapott felkérést a gazdaságtudományi és mérnöki karon államvizsga-bizottsági elnöki tevékenység ellátására. Magas szintű vezetői ismeretei átadása érdekében több előadás megtartására kérték fel. Tavaly például egy egész félévet oktatott vezetői kommunikáció témakörben. Az egyetemi értékelés szerint a vezetői szemináriumok szellemes és kitörölhetetlen élményeit, az árnyékmenedzsment program felejthetetlen pillanatait, a stratégiai tanulmányok elbírálásának értékes útravalóit egy életre megőrzik a hallgatók. Mindezeknek köszönhetően a szervezési és vezetési tanszék javaslata alapján, a gazdaságtudományi kar kari tanácsa, valamint a szenátus határozata alapján az egyetem rektora címzetes egyetemi docensi címet adományozott részére. A kar mesterszakjain vendégoktatóként önálló tárgyat vezethet, amelyen a vezetői kommunikáció gyakorlati tapasztalatait osztja meg a hallgatókkal.

Pápai Tamás természetesen megtiszteltetésként élte meg a kinevezést. Ennek kapcsán megjegyezte, ahogy belép az egyetem épületébe, felpillant az A épület jobb felső sarkába, a tanulmányi osztály felé, s a mai napig vegyes érzések kerítik hatalmába. Villamosmérnökként nem tartozott a legjobbak közé. Akkor még álmodni sem mert újabb diplomákról (2006/08 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen további két diplomát szerzett, MBA humánmenedzser, valamint pénzügyi és gazdasági szakirányokon – a szerk.), de arról sem, hogy vállalatvezetőként szoros kapcsolatba kerül egykori intézményével.  (Forrás: Napló Online)

Hallgatónk az X-Faktor legjobb 12 énekese között…

vastag_csaba

Forrás: rtlklub.hu

Vastag Csaba, műszaki menedzser szakos hallgatónk az X-Faktor tehetségkutatón bejutott azon 12 énekes közé, akik élő adások során mérhetik össze tudásukat a közönség kegyeiért.

Csaba nemcsak énekesként tett szert gyakorlatra az évek folyamán, hanem táncosként is. A veszprémi Petőfi színházban 7 évet töltött el, ahova táncosként került be. Gyermekként 11 éves korában akrobatikus rock and roll-t táncolt. A TV2 Popdaráló című műsorában vokalistaként már megmutatta zenei tudását a széles nyilvánosság előtt is, ennek is köszönheti, hogy a 2008-as év magyar zenész TOP100-ban a 4. helyezést érte el.


Első veszprémi Gothic Week

Gothic Week 2010 poster javitottA Pannon Egyetem Angol-Amerikai Intézete és az Amerikai Kuckó, Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet közreműködésével kerül megrendezésre az első Gothic Week elnevezésű programsorozat október 11-14 között Veszprémben. Megismerkedhetünk a gót/gótikus stílus irodalmi, populáris és egyéb műfajaival, fő vonulataival.

A rendezvény ingyenes, a hét során az érdeklődők előadásokon, filmvetítéseken, jelmezbálon, versenyeken és egy koncerten is részt vehetnek.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.