Számos gazdasági tudósítás fest mostanában sötét fellegeket a piac egére, és prognosztizálja az üzleti folyamatok lassulását, a növekedés visszaesését…
Ilyenkor azonnal elkezdünk aggódni a nyereség csökkenése miatt, és igyekszünk – ahol lehet – faragni a költségeken.
Képzési vezetőként már megtapasztaltam, hogy az első terület, amelyen a cégvezetők szeretik szorosabbra húzni a nadrágszíjat, az a képzés területe. “Most nincs pénzünk képzésre! Majd ha újra jobban mennek a dolgok!”, hallhatjuk.
Ismerős a helyzet?
Nyilván… De hadd tegyem fel a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a borús idő miatt nem fejlesztjük a vezetőket és a dolgozókat? Ha hagyjuk romlani a hatékonyságot és a munkahelyi morált? Nem lehet, hogy akkor a negatív belső tényezők még tovább csökkentik az eredményeket?
És hogyan leszünk felkészültek arra az időre, amikor majd megint hétágra süt a nap??
Mindezek tükrében érdemes végigondolni, hogy a képzésre elsősorban költségként vagy megtérülő befektetésként tekintsünk-e.
A londoni BPP University posztgraduális Human Resource Development kurzusán tanultam meg, hogy a megtérülési ráta (Return on Investment vagy ROI) kőkemény számokban kifejezve a képzésre is alkalmazható.
Nézzük meg, hogyan is néz ez ki, de először vegyük számba, hogy valójában mi a képzés célja, azaz mit is akar elérni egy cég ezáltal:
- Teljesítménynövekedés (jobb hatékonyság / nagyobb mennyiség / magasabb minőség)
- Költségcsökkentés
- Magasabb bevétel
- Magasabb munkavállalói elégedettség
- Magasabb ügyfélelégedettség
- Jobb piaci imázs
A fent felsoroltak közül az első hármat könnyű számszerűsíteni, míg az másik hármat nehezebb, – elemezzük tehát az első hármat számszakilag (különösen az adott tényezőkkel kapcsolatos megtakarítást, bevételnövekedést és költségeket), hogy el tudjuk dönteni: költség vagy megtérülő befektetés-e a képzés?
- Mi az, amit megtakaríthatunk a képzés által?
- Motiváltabbak lesznek a dolgozók, jobb lesz a munkahelyi légkör, és ezek eredményeképpen csökken a távolmaradás aránya (ezáltal csökken a táppénz költsége)
- Jobb lesz az együttműködés, a dolgozók jobban odafigyelnek
- a biztonságra, és így csökken a balesetek száma, kevesebb lesz a hiányzás utáni táppénz
- a minőségre, és így csökken a selejtarány, és ennek eredményeképpen több lesz a megtakarítás, kevesebb lesz az ügyfélpanasz és az ezzel kapcsolatos kompenzáció összege
- Mi az, amivel a képzés hozzájárulhat a nagyobb bevételhez?
- A dolgozók nemcsak jobban, hanem (remélhetőleg) egy kicsit többet is dolgoznak, tehát nő a produktivitás
- Mi az, ami valóban költségként merül fel a képzéssel kapcsolatban?
- A tréner díjazása (külső vagy belső)
- A képzésben résztvevők munkából való kiesésének és esetleges helyettesítésének a költsége
- Egyéb költségek (adminisztráció, külső helyszín, stb.)
Hogyan kell ezeket a tényezőket összekombinálni, hogy megkapjuk a megtérülési rátát, ill. a megtérülési időt, és mit jelentenek a kapott számadatok?
Megtérülési ráta: (Megtakarítás + bevétel) / Költségek x 100%
Ha az érték 100% fölötti, akkor megtérül a befektetés!
Megtérülési idő: Költségek / (Megtakarítás + bevétel) x 100%
Az érték a program lezárultát követő év százalékát mutatja (pl. 25% azaz 3 hónap), amelyen belül megtérül a befektetés.
Kattintson ide, ha érdekli egy konkrét eset megtérülési rátájának és megtérülési idejének a kiszámítása!
Az excel fájl letölthető, és saját adatokkal is behelyettesíthető, így Ön is percek alatt kikalkulálhatja, hogy megéri-e képzés-fejlesztésbe fektetnie! Hogy a borús idő is eredményesebb legyen, és hogy kellően fel legyen készülve a visszatérő napsütésre! 🙂