UNIVERSITY OF PANNONIA FACULTY OF BUSINESS AND ECONOMICS
FacebookInstagramYouTubeSpotifyLinkedInTiktok

Need a new search?

If you didn't find what you were looking for, try a new search!

Karácsonyfadísz csere-bere

2024-07-12T08:33:37+02:00Tags: , , , , , , , , , |

A körforgásos gazdaság egyik alapelve, hogy az erőforrásainkat a lehető legértékesebb módon kell felhasználnunk. (Például, az üres befőttes üveget sokkal jobb, ha konyhai tárolónak használjuk fel, mintha a szelektívbe dobnánk.) Ezen a héten, 2021. november 25-27. között a Pannon Egyetemen gyakorlatban is kipróbálhatjuk az elméletet! A Zöld Feszten számos programon kepézhetitek magatokat, kaphattok tippeket a témában. Idén a már megunt karácsonyfadíszeknek sem kell otthon a dobozban szomorkodniuk: hozzátok el szombaton 09:00-14:00 között a megunt díszeket a Zöld Fesztre (E épület - Kamaraterem), és cseréljétek le valami újra, ami idén a fátok éke lehet! Ezzel megint tehettek valami jót a környezetért, [...]

Bérelni vagy birtokolni?

2024-07-12T08:33:28+02:00Tags: , , , , |

Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint a háztartásunkban lévő tárgyak 80%-át havonta egyszer vagy ennél is ritkábban használjuk. A körforgásos gazdálkodás egyik nagy kihívása, hogy a használati cikkek általánosságban nincsenek rendeltetésük szerint kihasználva, és sokszor válnak ”egyszer használatossá”, majd kerülnek a szeméttelepekre. A statisztikák szerint például egy ruhadarabot átlagosan 7 alkalommal viselünk, mielőtt a szemétbe kerülne. Szerencsére kialakulóban vannak az ellentrendek is, ha belegondolunk, hogy már nem csak autót, rollert vagy lakást lehet bérelni, hanem sok helyen porszívót, fűnyírót, vagy akár paradicsom passzírozót is (ha érdekel a téma, a sharing economy keresőszót ajánljuk). A napi használatban lévő cikkekről alkotott felfogás is [...]

Több műanyag, mint hal az óceánban

2024-07-12T08:32:45+02:00Tags: , , , , |

Tudtátok, hogy Hawaii és Kalifornia közt úszik egy szemétsziget, ami harmincszor akkora, mint Belgium? Vagy, hogy a Queensland egyetem kutatása szerint minden második teknős evett már műanyagzacskót? Sőt, 2050-re - ha nem változtatunk semmin - több szemét lesz az óceánban, mint hal. A körforgásos gazdálkodás szerencsére itt is a probléma helyett lehetőséget lát: a szemétből pedig erőforrást varázsol. Biztos sokatoknak feltűnt már, hogy papírszívószálat kapunk a nyáron a gyorséttermekben; ez egy kis lépése az Európai Unió új átfogó stratégiájának, ahol a műanyagok gazdaságban betöltött szerepét gondolták újra. Ennek persze első lépése a már említett prevenció: olyan műanyagtermékeket és technológiákat terveznek, [...]

Értékes kincsünk: a víz

2024-07-12T08:32:23+02:00Tags: , , , , , |

El tudjuk azt képzelni, hogy nem folyik a víz a csapból, amikor szomjasak vagyunk és innánk egy nagy pohár hideg vizet? Magától értetődőnek vesszük, hogy van víz, bármikor elérhető. Vajon ez mindig így lesz? Talán mindenki tapasztalja, hogy egyre melegebbek és szárazabbak a nyarak. Magyarországon ugyan nem esik kevesebb csapadék, de megváltozott annak eloszlása. Ha esik, akkor nagyobb mennyiségben özönvízszerűen, utána pedig hosszabb száraz időszak következik. Az éghajlatváltozás hatásai már érződnek, ha nem is közvetlenül az otthonainkban, de a kertekben, a városi vízgazdálkodásban komolyan foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Gondoljunk csak bele, ezek a nagy mennyiségű esőzések megterhelik a szennyvízhálózatot, de [...]

A sport és a fenntartható fejlődés kapcsolata

2024-07-12T08:32:04+02:00Tags: , , , , , , |

A fizikai aktivitás nem csupán jó formában tart és egészséges az emberek számára, hanem az élettartamot is megnöveli. A testmozgás összekapcsolódott az önértékelés és az önbizalom javulásával, valamint a depresszió és szorongás csökkentésében elért pozitív hatással. A sport hozzájárul a jó közérzethez kortól, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül. Mindenki élvezi, és elérhetősége egyedülálló. Az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési célt fogalmazott meg. Ezek között szerepel az is, hogy közelebb hozza az embereket és a bolygót, lehetőséget teremtve arra, hogy világszerte ösztönözze a fejlődést többek között a sport területén is. Igen! A sport ugyanis a fenntartható fejlődés fontos elősegítője is. A különböző [...]

Turizmus egész évben… – Marketing innováció a balatoni szezon meghosszabbításáért

2021-03-18T14:40:22+01:00Tags: |

Probléma, amelyre az alprojekt megoldást nyújt: A Veszprém – Balaton térség Budapest után a második legnépszerűbb turisztikai desztináció Magyarországon, ugyanakkor a térség turizmusát nagyon erős időbeli szezonalitás (június- augusztus) és földrajzi koncentárció (Balatonfüred, Siófok, Keszthely+Zalakaros, Hévíz) jellemzi. Ez a két tényező nagyban befolyásolja a térségi vállalkozások hatékonyságát, a szezonális munkalehetőségek nem tartják meg a fiatalokat és a vállalkozások eredményessége, hozzáadott értéke messze elmarad az országos átlagtól, ami a jelenlegi működés és siker fenntarthatóságát nagyban veszélyezteti. A turisztikai árbevétel 60%-a 5 városban jön létre, valamint a bevételek kb. 40%-a realizálódik a régión belül. A turizmus versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntartható jellegéhez, mivel [...]

Környezetbarát sminkelés, avagy miért jók a zöld kozmetikumok

2024-07-12T08:31:55+02:00Tags: , , , , |

Lassan már minden terméknek megtaláljuk a környezetbarát megfelelőjét, miért lennének ez alól éppen a kozmetikumok kivételek? Ha próbálunk környezettudatosabban étkezni, vásárolni, tisztálkodni, akkor ez már igazán nem maradhat ki a sorból. Számos lehetőség kínálkozik, hogy olyan kozmetikumokkal szépítsük magunkat, amelyek nem csak a külső megjelenésünket dobják fel, de egyúttal jó érzést is keltenek bennünk, hogy tettünk valamit a környezetünk védelme érdekében. De jogosan tesszük fel a kérdés, hogy mit is jelent pontosan a zöld sminkelés, a zöld kozmetikumok? Természetesen nem zöldre sminkelt női arcokat kell elképzelni, sokkal inkább olyan tudatos vásárlókat, akik próbálnak odafigyelni arra, hogy a sminktermékeik hulladékmentes és [...]

Maszkok vs. Újrahasznosítás

2024-07-12T08:31:46+02:00Tags: , , , , , |

Lassan kezdünk hozzászokni, hogy maszkot viselünk a munkahelyen, az iskolában, a boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, a rendezvényeken és sorolhatnám. Hogyan kapcsolódik ez a körforgásos szemlélethez? Több szempontból is. Egyrészről az egyszer használatos maszkok sajnos növelik a műanyaghulladék mennyiségét. Biztosan mindenki látott már itt-ott eldobott, megtaposott maszkokat és nemcsak a látvány szomorú, de rávilágít arra a pazarlásra, amit átszövi a mindennapjainkat. De mégis mit tehetünk, hiszen az arcmaszk, az arcfedés viselése jelentősen csökkentheti a vírus átterjedését, kikerülni nem lehet és nem is tanácsos. Hordhatunk textilmaszkot, elég sok igényes darabot lehet már vásárolni, de választhatjuk a plasztik maszkokat is, és így nem [...]

FILMAJÁNLÓ – David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

2024-07-12T08:31:35+02:00Tags: , , , , |

Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough "Egy élet a bolygónkon" c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán. "Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt. Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt. Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető [...]

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

2024-07-12T08:30:48+02:00Tags: , , , , , |

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük! Az ökológiai lábnyom "számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is." (Forrás: Xforest.hu) A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is. 1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre [...]

Radarral a környezetért

2024-07-12T08:30:39+02:00Tags: , , , , , |

Az illegális módon lerakott hulladék problémát jelenthet. Környezetünkben, lakóhelyünkön, településeink területén, az erdőkbe, erdőszélekre, elhagyatott, bekerítetlen területekre, önkormányzati közterületekre helyezett szemét súlyos környezeti és akár közegészségügyi veszélyeket is rejthet magában. Az illegális szemétlerakás többek között rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet, de a lerakott hulladékokban lévő baktériumok a csapadékvízzel beszivárogva szennyezhetik a talajt is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztett egy mobil alkalmazást HulladékRadar névvel. Az alkalmazás célja az „illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása”. Az alkalmazással a lakosság számára lehetőség nyílik a Magyarország területén illegális hulladéklerakó helyek bejelentésére az illetékes hatóságokhoz. Az alkalmazás letölthető [...]

Klímadiéta: testünk – lelkünk – bolygónk egészsége

2024-07-12T08:30:30+02:00Tags: , , , , |

A megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos étrend fontos alapeleme az emberi szervezetnek. Lendületet ad a mindennapokhoz, segíti az egészséges testsúlyt megőrizni és csökkenti a betegségek kockázatát. Egyre több forrás hirdeti az egészséges, környezettudatos diéták fontosságát, de "amatőrként" sok gondot jelenthet a fenntartható életstílus kialakítása. A kezdeti motiváció fontos támogatója a pénztárcabarát megoldás, ami átgondolt tervezést kíván. Ez megtehető épp a boltba való fölösleges autózás csökkentésével, az alapanyagok keletkezésének és felhasználásának a távolságminimalizálásával és a megvett ételek felhasználásának növelésével. Az Eurostat 2019-es adatai szerint egy átlagos háztartás 350 kg/fő hulladékot termel, és ez a szám még növekszik 150-170 kg/fő mennyiséggel, ami [...]

Go to Top