…avagy a pozitív oldal után most nézzük meg az árnyoldalakat…
– Akármennyit kapsz az EU-tól, a nagy része az elején elfogy.
– Bárhogy igyekszel megismerni a helyieket, több Erasmusos barátod lesz, mint helyi. Ez nem tudom, miért van, de eddig akárkivel beszéltem, ezt mondta. Még akkor is így van, ha tudsz az adott ország nyelvén és tényleg próbálsz nem csak Erasmusokkal lenni.
– Életedben talán először tényleg neked kell elmosogatnod, mindig, senki más nem csinálja meg helyetted, ugyanez a ruhamosással, a takarítással, és boltba is neked kell menned.
– Egy idő után baromi unalmas kezd lenni az a (jó esetben) tízféle kaja, amit kevesebb mint 30 perc alatt el tudsz készíteni. (Főzésre több időd általában nincs.) (De olyat is ismerek, akinél az a változatosság, hogy nem pizzát eszik, hanem mondjuk spagettit.)
– Nem egyszerű a helyi konyhát megismerni egy olyan országban, ahol még a boltban vett kaja is drága, étterembe járni vagy menzán enni… – na erről ne is beszéljünk.
– Gyakorlatilag csak egyetemistákkal vagy, a társadalom többi korosztályát/rétegét így nem nagyon ismered meg.
– Elfelejtesz magyar billentyűzettel gépelni, mert egyfolytában szükséged van a helyi karakterekre. Még jó, hogy a spanyolban vannak ékezetek, így csak a hosszú ű-nél meg ő-nél váltasz magyarra, billentyűzetkombinációval.
– Néha nagyon unalmas egyedül lenni, ha a lakótársak épp elutaznak hétvégére…
