Tudománykommunikációs hackathon egyetemistáknak

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Miként ismertethetjük meg a tudományos kutatások eredményeit a nagyközönséggel? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által, immáron harmadik alkalommal szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon, 2023. december 8-án Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló „Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ezt támogatja a Tudomány Mindenkinek Hackathon verseny, amelynek során egy előre kiválasztott tudományos cikket dolgoznak fel a csapatok közérthető módon. A versenyre ez alkalommal kilenc csapat érkezett, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Kodolányi János Egyetem, a Pannon Egyetem és a Semmelweis Egyetem képviseletében.

A verseny alapját az alábbi tudományos közlemény adta: Obermayer, N., Máhr, T., & Banász, Z. (2023). A digitalizáció társadalmi hatásainak vizsgálata hazai szakértők véleményének tükrében. Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 54(6), 32-46. A csapatok a tanulmány alapján a helyszínen közösségi média posztot, infografikát és háromperces pitch jellegű előadást dolgoztak ki.

Az egész napos versenyt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora nyitotta meg, ezt követően Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Obermayer Nóra, a kiválasztott cikk egyik szerzője beszélt a digitalizáció társadalmi hatásairól, azon belül a mesterséges intelligenciáról.

A feladatok elkészítését szakmai előadások segítették, melyek során az egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba, kaphattak hasznos tippeket a feladatok kidolgozásához.

Dr. Liska Fanny, a Pannon Egyetem munkatársa a közösségi média poszt készítésének rejtelmeit, illetve annak fortélyait ismertette meg a hallgatókkal, őket tanácsokkal is ellátva. Tornyánszki Éva design menedzser a tudománykommunikációról általánosságban, valamint a vizualizációról tartott előadást. Végezetül, a nap utolsó feladatához kapcsolódóan, a pitch jellegű előadásról Dr. Formádi Katalin, a Pannon Egyetem munkatársa osztott meg értékes információkat a csapatokkal.

A verseny díjazottjai:

I. helyezett: az Eötvös Loránd Tudományegyetem „3T – Tudományos Találmányok Társasága” csapata, melynek tagjai: Bozó Benedek, Ilyés Csenge, Kocsis Eszter

II. helyezett: a Eötvös Loránd Tudományegyetem „Bolyaisok” csapata, melynek tagjai: Glück Krisztina, Hegedűs Dániel, Várkonyi Zsombor

III. helyezett: a Debreceni Egyetem hallgatója, Bogáthy Edina

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

„Ebben a versenyben nekem azok a válaszok és megközelítések voltak a legizgalmasabbak, amikor nem az eredeti tanulmány feldolgozása jött vissza, hanem valamilyen módon reflektált valaki az ott leírtakra. Talán az egyik példa az, amikor a digitális képességek relatíve alacsony százaléka úgy volt interpretálva, hogy nem a 25 százalék pozitív hozzáállást emelte ki, hanem megfordítva az a szám hangzott el, hogy a magyar emberek 75 százaléka a digitális képességek alatt van. Tehát ez a fajta megkérdőjelező, értelmező megközelítés a kommunikációban nagyon-nagyon fontos. Mindig kérdezzük meg saját magunktól: értjük az eredeti cikket? Értjük azt, amit el akarunk mondani azzal az új interpretációval? És egészen addig menjünk el, ameddig azt gondoljuk, hogy a saját édesanyánk vagy a saját nagymamánk is pontosan érti, hogy mi az, amit közölni szeretnénk. Egyszerűen, közérthetően – ez egy hihetetlenül nehéz feladat.” – Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program sajtófőnöke, zsűritag.

„A tudományos kommunikációban eleve két kritikus pont van: egy, hogy legyen egy olyan téma, amit fel lehet jól dolgozni, kettő, hogy a publikumnak, aki nem a tudományos közeg, hogyan tudjuk úgy tálalni, hogy akarjon a témával kicsit mélyebben foglalkozni. A kommunikációt végző szakember szempontjából azért kulcsfontosságú, mert vissza tudok olyan dolgokra hivatkozni, amit nem én találok ki. Ezt hívjuk forrásnak. Az egyensúlyt mindig nagyon nehéz megtalálni, hogy a forrás, a mondandó, és az azt kiváltó hatás milyen viszonyban vannak egymással. Ebben nagy segítség, amikor tűpontosan tudom, hogy mit is akarok üzenni, és aztán ahhoz kell megkeresni a formát – posztot, infografikát, videót, prezentációt stb. Ez egy valódi nehézség, és nagyon sokat kell gyakorolni,  hogy az ember már érezze, mikor vagyok még az objektivitásban, és mikor vagyok már a spekulatív újságírás vagy kommunikáció talaján.” – Birincsik Albert, a Bemind Kft. ügyvezetője, zsűritag

„Azt emelném ki, hogy az előadások [pitch-ek] rendkívül kiemelkedtek a többi feladatmegoldás közül, valahogy belülről jöttek, és lehetett látni, hogy mennyire alkalmasak a versenyzők arra, hogy egy ilyen témát feldolgozzanak. Úgyhogy előttük a jövő!” – Dr. Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó Zrt. digitális tartalomfejlesztési vezetője, zsűritag.

A Tudomány Mindenkinek Hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg. A TINLAB projekt átfogó célja, hogy a felsőoktatási intézményrendszer egyedi eszközeivel segítse a települések önkormányzatai, gazdasági szereplői, kulturális intézményei és lakosai közötti kapcsolatok erősítését, amelyek lehetővé teszik, hogy minél több aktív, a helyi társadalmat megmozgató közösség jöjjön létre, amelyek képesek helyi társadalmi kihívásokra, problémákra közösen, együttműködve megoldást találni. A lokális társadalmi aktivitás növekedése, a közösségek szerepvállalása elősegítheti, hogy csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma, növekedjen a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás, és erősödjön a társadalmi összetartozás érzése. Ez javíthatja és erősítheti a különböző generációk társadalmi integrációját, valamint az időskorúak széleskörű társadalmi részvételét.