Előadó: Poór József, DSc,CMC, a Szent István Egyetem tanszékvezető professzora
Időpont: 2017. február 28. (kedd), 10.00 óra
Helyszín: PE Gazdaságtudományi Kar (Veszprém, Egyetem u. 10., “A” épület)

Kuhn (1984) az ismert paradigma kutató a paradigmaváltás szükségességét abban foglalta össze, hogy “az áttérést az új paradigmára az nyitja meg, hogy halmozódnak az empirikus nehézségek, vagyis a tények egyre nehezebben egyeztethetők az adott területre vonatkozó valóságképével”. Ezt lefordítva a menedzsment nyelvére azt jelenti, hogy szakítani kell a korábbi vezetési módszereinkkel és teljesen újakra kell áttérni. Tényleg ebben a helyzetben van a napjaink vállalati vagy köszolgálati menedzsment gyakorlata? Az biztos napjainkban olyan elemek, viselkedési formák váltak általánossá, amelyek korábban csak a tudástermelő, műszaki fejlődést produkáló ágazatokban voltak jellemzőek.

Ebből alakul ki az az ellentmondásos állapot, hogy a gazdálkodástudomány szintjén teljesen új közelítésmódok és módszerfejlesztések vannak, az alaptudomány szerepét betölti közgazdaságtanokból keveset merítenek, miközben egyre többet azokból a társtudományokból (pl. gazdaságpszichológia), informatikából, komputertudományokból stb., amelyek szintén közel állnak a praxishoz. Jelenleg a gazdasággal, a gazdálkodással foglalkozó tudományok, tudományterületek gondolkodásmódban, problémaközelítési módban, az alkalmazott módszerek tekintetében elváltak egymástól, külön utakon járnak. Paradigmatikusan: a közgazdaságtan egy­ vagy kétparadigmás tudomány, a gazdálkodástudományoknak ezzel szemben nincs kiforrott paradigmájuk, sokféle és idegen paradigmákat próbálgatók és praxisorientáltak lettek. Az előadás áttekinti a napi menedzsment gyakorlat fontosabb jellemzőinek (értelmezés, méretek, versenyelőny forrásai, új technológiák hatásai, etikai kérdések stb.) az alakulását.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a rendezvényre!

Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a tudaskozpont@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen lehet.

Források:
Baumol, W. – Oates, W. (1979): Economics, Environmental Policy and the Quality of Life. Englewood Cliffs, Prentice­Hall, Nev York

Hideg É. (2005): Paradigma és a társadalomtudományi kutatásokban. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.

Kornai J. (1971): Anti­equilibrium. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.

Kuhn, T. (1984). A tudományos forradalmak szerkezete. Gondolat Kiadó, Budapest.

Nagy A. (1997): Az „értelmezı közgazdaságtan” alapjai. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc

Popper, K. (1972): Objective Know ledge: An Evolutionary Approach. Routledge, London Shapiro, C. –

Varian H. R. (2000): Az információ uralma. Geomédia Szakkönyvek, Budapest Zalai  E.  (1999):  A  közgazdaságtan  metodológiájáról  és  a  matematikai  közgazdaságtanról  a  Neumann­modell  ürügyén. Közgazdasági Szemle július­augusztus, 600­ 628. old.